A hatékony tápanyag-kijuttatás feltételei

Az egyenlõtlen tápanyag-kijuttatás hatása

Gyakran hallunk a tápanyagok egyenletes kijuttatásának fontosságáról, azonban csak ritkán találkozunk ennek szakszerû magyarázatával. Mindenki számára evidens, hogy a tápanyagokat a növényekhez kell eljuttatni, de technikailag nem mindegy, hogy mennyire pontosan. Minél nagyobb igényeket fogalmazunk meg, annál drágább lesz a technika és a technológia. Milyen kompromisszum engedhetõ meg tehát? Világviszonylatban számtalan kutatóhelyen folytak vizsgálatok, annak meghatározására, hogy milyen összefüggés van a tápanyagok eloszlásának pontossága és annak terméskihatása között. A vizsgálatokból egyértelmûen kiderült, hogy az egyenlõtlenül kiszórt mûtrágya csökkenti a termést és rontja a termény minõségét. A szórásegyenlõtlenség (CV%) és a terméshozam-csökkenés összefüggése szórásgörbén mutatható be (1. ábra). Az ábra alapján megállapítható, hogy 15%-nál kisebb szórásegyenlõtlenségnek jelentéktelen a terméscsökkentõ hatása. A mûtrágyák kijuttatásánál tehát ennél kisebb CV- értékre kell törekedni.

1. ábra: a szórásegyenlõtlenség és a terméshozam csökkenés összefüggése

A szórásegyenlõtlenség értelmezése

Ahhoz, hogy ez értelmezhetõ legyen azt is célszerû tisztázni, hogy mi is az a szórásegyenlõtlenség? A hivatkozott vizsgálatok kimutatták, hogy 0,25 m2-en (0,5x0,5 m) belüli mûtrágya-eloszlási egyenlõtlenséget a növények nivellálni képesek. Ezek szerint a negyed négyzetméterenkénti területek, mint egységre jutó mûtrágyamennyiségek szórását érdemes vizsgálni. Nem véletlen, hogy az eloszlási vizsgálatokhoz 50x50 cm méretû tálcákat használnak. A mérõtálcákat a szórógép haladási irányára merõlegesen, teljes szórásszélességben helyezik el, és a tálcákban felfogott mûtrágyamennyiségek szolgálnak alapadatul a statisztikai elemzésekhez. Kiszámítják az összes tálcában felfogott mûtrágyamennyiségek átlagát, majd ehhez viszonyítják az egyes tálcákban mérhetõ mûtrágyamennyiségeket. Százalékos szórást számolnak, ami a szórásegyenlõtlenség értékét adja meg. Szükséges megjegyezni, hogy ezeket a vizsgálatokat a mûtrágyaszóró gépeket gyártó cégek végzik el és a gép beállítási adatait adott mûtrágyához a kezelési utasításában közlik. Ezért hangsúlyozzuk, hogy csak olyan mûtrágyaszóró gépet szabad vásárolni, amelyikhez tartozik egy korrekt méréssorozat alapján meghatározott beállítási táblázat. Amennyiben most már tudjuk mi a szórásegyenletesség fogalma és milyen értéke elfogadható, megvizsgálhatjuk, hogy milyen technikával és technológiával vagyunk képesek ezt a mûtrágya-kijuttatás során betartani.

Tápanyagok kijuttatása mikrogranulátum-szóróval

Természetesen különbözõ kijuttatási módszer esetén más és más a feladat. Starter mûtrágyák kijuttatásánál például egyszerû módszerekkel biztosítható a mûtrágya célba juttatása. Itt nem kell a szórásegyenlõtlenséggel foglalkozni, hiszen a mûveletet legtöbbször vetõgépre szerelt mikrogranulátum-szóróval végzik el (2. ábra). Csak arra kell ügyelni, hogy az adagmennyiség-beállítás megfelelõ legyen, és a granulátumot a magsor alá és mellé kell kijuttatni 2–3 cm-rel. Amennyiben a mikrogranulátum-szóró csoroszlyáját megfelelõ mélységbe és oldalpozícióba állítjuk be, akkor biztosítható a tápanyag optimális felvételének feltétele.

2. ábra: MONOSEM vetõgépre szerelt mikrogranulátum-szóró

Tápanyagok kijuttatása a talaj felszínére, vagy a növényzetre

Bonyolultabb a helyzet, ha a mûtrágyát talajfelületre, vagy fejtrágyaként az állományra szórjuk. Itt érvényesül a fent említett kijuttatási pontosság igény, aminek beállítási és üzemeltetési konzekvenciái vannak.

Kijuttatás pneumatikus mûtrágyaszóró géppel

A gépbeállítás tekintetében könnyebb helyzetben van az, akinek osztott adagolású pneumatikus mûtrágyaszóró gépe van. Ezek a gépek ugyanis a 25–50 cm-es szórófejosztásuk és az egyedi szórófej szórásképek átfedése miatt teljes munkaszélességben kiegyenlített szórásképpel rendelkeznek és csak a munkaszélesség két szélén csökken a mûtrágya mennyisége 50–100 cm-es sávszélességben. Ezek a gépek kiválónak minõsíthetõ 5–10% közötti CV-értékkel dolgoznak. Itt csupán a munkaszélességet kell az üzemeltetés során betartani, méghozzá nagyon pontosan, kevesebb, mint 25−50 cm-es csatlakoztatási hibával. Ezek a gépek azonban azonos munkaszélességre vonatkoztatva 4–5szörös áron kaphatók a röpítõtárcsás mûtrágyaszórókhoz viszonyítva, ezért elterjedtségük minimális.

Kijuttatás röpítõtárcsás mûtrágyaszóró géppel

Az általánosan alkalmazott röpítõtárcsás mûtrágyaszóró gépek szórásképe azonban kevéssé kiegyenlített. A trapéz vagy a háromszög alakú szórásképek csak középen tartalmazzák a kívánt mûtrágyamennyiséget, a két oldalszárnyukra a csökkenõ mûtrágyamennyiség a jellemzõ, ami csak a szórásképek átfedésével egyenlíthetõ ki. Fontos jellemzõ, hogy a szórásszélesség és a munkaszélesség között jelentõs különbség van. A szórásszélesség (amilyen szélesen a talajon mûtrágya található), akár a duplája is lehet a munkaszélességnek (amelyen belül a mûtrágyamennyiség az átfedés következtében kiegyenlített). Itt tehát mind a gépbeállítás, mind az üzemeltetés nagy gondosságot igényel.

A mûtrágyaszóró gépek elõkészítése szórásra

A gépbeállítás a geometriai jellemzõk beállításával kezdõdik. A kezelési utasításban szereplõ adatok alapján be kell állítani a röpítõtárcsák talajtól mért távolságát és a gép kereszt- és hosszirányú vízszintességét. Ehhez szintén a tárcsák síkját használhatjuk fel. Esetenként, (fõleg fejtrágyázáshoz) tartalmazhat a beállítási utasítás elõre, vagy hátra döntött géphelyzetet. Ebben az esetben ezt is pontosan be kell állítani.

Következõ a leforgatási próba, amelyikkel a területegységre kijuttatott mûtrágyamennyiség állítható be, illetve ellenõrizhetõ. A beállítási táblázat erre is tartalmaz adatokat, azonban az ellenõrzés ebben az esetben sem maradhat el. A leforgatási próbához, a kezelési utasítás alapján az adott mûtrágyához és mennyiséghez beállított gépet álló, vagy járó helyzetben vizsgáljuk. Minden korszerû mûtrágyaszóró gépet gyártó cég beállító szettet kínál tartozékként, vagy opciós tételként, amellyel meghatározott ideig járatva a gépet a felfogott mûtrágyamennyiséggel, és a tervezett munkaszélességgel számolva ellenõrizhetõ a beállítás helyessége. A leforgatási próba egyes gépeknél a gép módosítása nélkül elvégezhetõ. Ebben az esetben az egyik röpítõtárcsát ernyõ veszi körül és fogja fel a mûtrágyát. Más esetben az egyik röpítõtárcsa leszerelésével végezhetõ el a leforgatási próba, az adagolónyílás alá rögzíthetõ felfogó edénnyel. Egyes gépeknél megfelelõ kalkulátor szolgál a kívánt mennyiség beállításához (3. ábra). Ebben az esetben vizsgálják a mûtrágya kifolyási jellemzõit, az idõegység alatt, adott méretû nyíláson kifolyt mûtrágya mennyiségét és megfelelõ kalkulátor segítségével határozzák meg a gép szükséges beállítását.

3. ábra: mennyiség-beállítás kalkulátorral

A munkaszélesség betartása

A felületre történõ mûtrágya-kijuttatás esetén a leggyakoribb hibaforrás a tényleges munkaszélesség ismeretének hiánya, vagy az attól való eltérés. A beállító táblázatok megadják az adott mûtrágyához alkalmazható munkaszélesség nagyságát. Az üzemeltetõ feladata ennek betartása. A beállítási adatok hiánya, vagy annak figyelmen kívül hagyása súlyos hibák forrása. Amennyiben valaki szemmel kívánja a szórás során megállapítani a munkaszélességet, biztosan nagyot téved. Vizsgálatokkal bizonyítottuk, hogy a szemre történõ munkaszélesség betartása, illetve annak megközelítése az esetek 50%-ában sem sikerül, és a tényleges munkaszélességtõl való eltérés akár 40–50%-os is lehet, aminek a szórásegyenlõtlenségre hatása drasztikus.

Komolyan kell tehát venni, hogy csak olyan géppel lehet pontosan mûtrágyát kijuttatni, amelyikhez rendelkezésre állnak a beállítási adatok, és amelyiknél a megadott munkaszélességet pontosan betartják.

A munkaszélesség korrekt betartásához ma két rendszer kínál megoldást, a mûvelõutas termesztési mód, és a mûholdas navigáció.

A mûvelõutas termesztés minden sorba vetett kultúránál alkalmazható és a vetõgép, mûtrágyaszóró gép, permetezõgép munkaszélességének célszerû összehangolásával megoldható. A mûtrágyaszóró gép megadott munkaszélességéhez kialakított mûvelõ út biztosítja azt a csatlakoztatási pontosságot, amely a mûtrágyaszóró gépek szórásképének jellemzõibõl határozható meg, és amely általában elvisel 25–30 cm eltérést a megadott munkaszélességtõl. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert a különbözõ szemcseméretû és sûrûségû mûtrágyákhoz tartozó optimális munkaszélesség adott gépnél különbözõ lehet. A kijuttatni kívánt mûtrágyák kiválasztásánál, valamint a mûvelõút távolságának meghatározásánál, egyéb szempontok mellett, tehát ezt is figyelembe kell venni.

Sokkal kedvezõbb a helyzet a mûholdas navigáció alkalmazásánál, hiszen itt bármilyen munkaszélesség választható, tehát az adott mûtrágyához és mûtrágyaszóró géphez tartozó, optimális munkaszélesség tartható.

A mûholdas navigáció nyújtotta lehetõségeken belül a mûtrágyaszóró gépek munkaszélességének pontos betartásához alkalmas a párhuzamosan vezetõ rendszer alkalmazása (4. ábra). A GPS támogatta párhuzamosan vezetõvel elfogadható költségszint mellett biztosítható a röpítõtárcsás mûtrágyaszóró gépeknél megkívánt +25−30 cm csatlakoztatási pontosság. A párhuzamosan vezetõ rendszer alkalmazásához a tábla szélén 2 pontban kell a gép pozícióját meghatározni, utána a rendszer a beállított munkaszélességnek megfelelõen párhuzamos vezetést biztosít megfelelõ mozgásmód kiválasztása mellett. A berendezés fény-, domborzati viszonyok és idõjárási feltételektõl (pl. köd) függetlenül biztosítja a vezetéshez szükséges jelet. A traktor vezetõjének fénypontokkal jelzi az optimális iránytól való eltérést, amit korrigálni tud. Ebben az esetben a vezetés pontossága függ a traktorvezetõ reakcióképességétõl is. Tapasztalatok szerint a traktorvezetõk +20−25 cm-nél pontosabb vezetésre, reakcióképességük okozta korlátok miatt, nem képesek, ezért ennél nagyobb pontosságra a berendezés és a jel kiválasztásánál nem is célszerû törekedni.

4. ábra: párhuzamosan vezetõ egység

További lehetõség az automatikus kormányzás, amely nagyobb pontosságot (akár +/-2-3 cm-t) képes biztosítani. Ez a pontosság a mûtrágyaszóró gépek üzemeltetéséhez nem szükséges, azonban az automatikus kormányzás kikapcsolja a vezetõt, mint korlátozó tényezõt, ezért nagyobb sebesség és ezzel területteljesítmény mellett is biztonságos munkaszélesség-tartást eredményez.

Dr. Csizmazia Zoltán