MENÜ

Az aszály a nemesítõ szemével - A DEKALB aszálynemesítési programja

Oldalszám: 19
2014.01.20.

A kukorica ökológiai igényérõl szóló irodalmi adatok alapján elmondhatjuk, hogy a kukorica ott termeszthetõ sikeresen, ahol 21–26ºC között van az átlaghõmérséklet, az éjszakai hõmérséklet 10–15ºC közötti és magas a relatív páratartalom.

 

Ezzel szemben Magyarországon 2012-ben a virágzási periódus csaknem teljes idõszakában 26ºC felett volt az átlaghõmérséklet, a napi maximumok többször meghaladták a 35ºC-ot is és több esetben 20ºC feletti éjszakai hõmérsékletet mértünk, ami a kukorica éjszakai regenerálódásának ellehetetlenedését jelentette. Tudjuk, hogy a kukorica a legtöbb vizet a virágzás körüli idõszakban igényli, címerhányás elõtt 10–14 nappal, majd a virágzásban és az azt követõ 2 hétben. A mellékelt ábrák jól szemléltetik, hogy a kukorica legérzékenyebb idõszakában a 2012-es évben extrém magas hõmérsékletet és komoly csapadékhiányt kellett elviselniük növényeinknek.

 


 

 


 

 

Az idén a kukorica virágzásbiológiai hátterének ismeretében könnyen belátható volt, hogy már a virágzás végén több, mint 60%-os terméskieséssel lehetett számolni Magyarország legnagyobb részén. A hosszabb távú elõrejelzéseket értékelve egyértelmûnek tûnik, hogy a hõmérséklet tendenciózusan nõ, míg a csapadék folyamatosan csökken és a szélsõségek elõfordulásának valószínûsége nõ. A régiónkban az aszálykárok – erõs évjárati ingadozásokkal – közel 70%-ban ronthatják a kialakuló termés mennyiségét.

 





A magyarországi kutatóállomás fontos része a globális aszálynemesítési programnak



A Monsanto magyarországi kutatóállomása több külföldi nemesítõprogram támogatásával, céltudatosan kialakított kísérleti hálózattal, koncepciózus adatfelvételezéssel, kiemelkedõ tesztelési kapacitással (mely közel 7 000 000 adatpont rögzítését jelenti szezononként) mûködik. A kísérleti helyek aszályközpontú kiértékelése és szimulációs kísérletek további támogatást jelentenek a napjaink és a jövõ kihívásaival szemben folytatott harchoz.



A kukoricára gyakorolt abiotikus stressz megértését az elsõdleges és másodlagos tulajdonságok szántóföldi megfigyelésével és kiértékelésével érik el a nemesítõk. Ezek a teljesség igénye nélkül a következõk: a termés mérése (elsõdleges értékmérõ); száraz, stresszes helyeken, a hím és nõvirág szinkronjának felvételezése; a meddõ tövek felmérése; a termékenyülési hiány különbözõ formáinak és mértékének felvételezése; a levélsodródás biológiai hátterének és jelentõségének a vizsgálata; a felégés szintjeinek és a növénymagasság redukciójának mérése; (mint másodlagos értékmérõ tulajdonságok) valamint a termésképzõ tényezõk részletes mérése a száraz évjáratokban. A vizsgálatokból kiderült például, hogy bizonyos tünetek, mint a levélfelégés vagy a levélsodródás nem mutatnak szoros statisztikai összefüggést a terméseredményekkel.

 





A kísérleti hely értékelõ rendszer hatékonyan támogatja a nemesítõk munkáját



A nemesítõk munkáját hatékonyan támogatja egy kísérleti hely értékelõ rendszer. Az értékelés eredményeként kapott abiotikus stresszpontszám megmutatja, hogy az adott helyen és idõszakban mekkora stressz érte a kukoricát. A kísérleti helyek értékelését egy meteorológusokból álló csapat végzi. A rendszer megbízhatóságát és az adatgyûjtés eredményei alapján végzett elõrejelzés pontosságát jól mutatja, hogy Magyarországon 60%-os termésveszteséget jeleztünk elõre (abiotikus stresszpont 0.62, ami 62%-os termésveszteséggel számol), amit a betakarítási eredmények pontosan visszaigazoltak. A rendszerünk tehát jól mûködik, célját elérte, a hibridértékeléseinket és kiválogatásunkat, döntéseink alapját képezõ kísérleti hálózatunkat jól tudjuk használni a hõ- és szárazságstressz mérésére és kiértékelésére.

 





A tudatos nemesítõ munkának megvan az eredménye



Az elmúlt évek tudatos munkája meghozta az eredményt; a mellékelt ábra a FAO 400-as éréscsoport hibridjeinek terméseredményeit mutatja be olyan kísérleti körülmények között, ahol a virágzásban és a szemkitelítõdés idõpontjában is legalább közepes, vagy magas szintû aszálykár volt.

 

 


 

 



Összefoglalásként tekintsük át, hogy miért is képes a DEKALB minden éréscsoportban és évjáratban terméselõnyt biztosítani a gazdálkodóknak.

 



Az elõnyt biztosító tényezõk a következõk:



- a legszélesebb genetikai bázis,

- a hatalmas tesztelési kapacitással rendelkezõ kísérleti hálózat,

- a tudatos adatfelvételezésen alapuló és szimulációs kísérletekkel

- támogatott, a globális összefogás eredményeit is felhasználó

- célorientált nemesítõi munka.

 



A DEKALB elõnye az idén is bizonyítást nyert, hiszen az összes független kísérleti hálózat eredményei azt mutatják, hogy 2012-ben is a DEKALB volt a legjobb választás.

 

 

Könczöl Péter

Nemesítési vezetõ

Monsanto Hungária Kft.