MENÜ

Cornmill szárító avató Nagyigmándon - Egy malomban õrlünk

Oldalszám: 42-43
2014.07.25.

Kétszázmilliós beruházás eredményeként adták át ünnepélyes keretek között augusztusban Nagyigmándon a Cornmill Hungary Kft. nagy teljesítményű terményszárítóját, ahova az Agro Napló is meghívást kapott. A százszázalékos magyar tulajdonban lévõ, negyven munkahelyet biztosító gazdasági vállalkozás üzeme naponta 110–120 tonna kukorica feldolgozására képes.

 

 

A Cornmill telephely átadásával egy cégcsoport kínálja majd a szolgáltatásait partnereinek. A Burgert Róbert Agrár-ipari Parkban megvalósult szárítótelepre, de az agráriumban megjelenõ trendekre is igen sokan voltak kíváncsiak a szakma képviselõi közül, akik a környékbeli gazdákkal együtt gyülekeztek a helyi mûvelõdési házban.

A rendezvényt kísérõ konferencián a világ árutõzsdei elemzésére is sor került, amelybõl világosan kitûnik, hogy a jelentõs kukorica terménykiesésre igen érzékenyen reagáltak a piacok. A tonnánkénti felvásárlási ár közel 60 euróval emelkedett augusztus végére, elérve a 200 eurót. A szakmai analízisek 2–3 százalékosra becsülik a világ idei kukoricanövény terméskiesését.

Szaxon Attila, az IKR Zrt. vezérigazgatója bevezetõ elõadásában elsõként a találkozókon tõle már megszokott módon a cég helyzetérõl szólt. Hosszú folyamat utolsó állomásánál tartanak az IKR szétválását illetõen, s túl a versenyhivatali hozzájáruláson már mindössze a három kapcsolódó bank megállapodására van szükség ahhoz, hogy szeptember végére a növényvédõ szer, vetõmag és mûtrágya forgalmazásával foglalkozó üzletágainak eladása lezáruljon. A továbbiakban az IKR Zrt. fõ tevékenységét a gépértékesítés és -kereskedelem teszi ki.

Az igazgató beszélt az idei aszálykatasztrófa tapasztalatairól is: az ország nagy részét bejárva, mint ha éles vonalat húztak volna az északi és a déli termõterületek közé – mondta. A Bodrogköz mély fekvésû területein, ahol máskor a belvízzel kínlódnak a gazdák, ott most csodálatos kukoricák vannak 8–9 tonnát hozó termésmennyiséggel, míg a baranyai gazdaságokban nagyon elkeserítõ a kép.

Kitért arra is, hogy az állattenyésztésben még nem érzékeli a szükséges átütõ erõt, s bár a sertésnek ma jobbak az árai, a tej ára mostanában is lefelé megy, miközben minden költség csak növekszik. Sokkal komolyabban kell venni, muszáj rendezni az állattenyésztés helyzetét – fejtette ki, remélve, hogy a mezõgazdasági kormány felelõsen gondolkozva lép majd az aszálykár okozta veszteségeket enyhítõ segítségnyújtásban a túlélés érdekében.

Vámosi Gábor, a Cornmill ügyvezetõ igazgatója az avatóünnepségen kis visszatekintéssel kezdte elõadását, amelybõl kitûnt, hogy cégük immáron három évtizede foglalja el elõkelõ szerepét az ágazatban. Feldolgozóüzemük 1983-ban létesült, amelyet 1991-ig az IKR Közös Vállalat üzemeltette, s ugyanabban az esztendõben megalakult az IKR Kukorica Feldolgozó Kft. is, tevékenységében a malomiparra koncentrálva. Az akkor még 45 ezer tonna éves kukorica feldolgozására alkalmas malom élelmiszer- és a takarmányipari célra gyártott termékeket. Mára a Cornmill kínálati palettáján hét malomipari termék (kukorica sörgríz, kukorica extruder gríz, kukorica étkezési liszt, kukorica pehelyliszt, kukoricacsíra, kukorica takarmánydara, kukorica takarmánydara és -pehelyliszt) szerepel humán étkezési célokra, valamint állateledelek formájában. Termékeiket Közép-Európa szinte valamennyi országába exportálják a hazai eladásaik mellett.

A Cornmill Hungary Kft. 2005-ben beindította kereskedelmi üzletágát is, ellátva ezzel a szomszédos Ausztria és Szlovákia bioetanol üzemeit mintegy 60–80 ezer tonna kukoricával, természetesen Magyarország szükségleteinek kielégítése mellett. A terményfeldolgozás és -kereskedelem volumene mára így meghaladja a 150 ezer tonnát.

A cég elsõ embere szerint az új berendezéssel az idei szezonban már 40 ezer tonna kukoricát tudnak szárítani. Ez a teljesítmény éves szinten mintegy mintegy 120–150 milliós bevételt eredményez majd cégüknek. A Cornmill kedvezõ árú szolgáltatásait, mint a terményszárítást és a bértárolást természetesen a megye gazdálkodói is igénybe vehetik. A nagy befogadóképességû raktárépület megfelel ezen igénynek is, ugyanis a szeptemberi kukoricabetakarítás kezdetére elkészül a csaknem 150 milliós beruházással létesülõ raktárépület, amely 13 ezer tonna termény befogadására képes. Az évente mintegy 50 ezer tonna termény tárolását, illetve feldolgozását végzõ üzem a most átadott szárító és malom teljesítményével 110–120 tonna napi feldolgozó kapacitást produkál. Az ipari parkban a Cornmill ma már 26 ezer tonna kukorica tárolására képes – termékcsoportjukban az ömlesztett és a zsákos áru is szerepel. A feldolgozás során keletkezõ melléktermék elhelyezésére egy ötezer tonna kapacitású tárolót alakítottak ki.

Tavaly a próbaüzem keretében 1800 tonna kukorica szárítását végezték el – ehhez pedig a mûködési költségekre és a magas készletekre való tekintettel 4,5 milliárd forintos hitelkeret rendelkezésre állására volt szükségük. Az új szárító mellett rövidesen felavatják 13 ezer tonnás síktárolójukat is, így garantálva a vevõk rugalmasabb kiszolgálását. A Cornmill folyamatos fejlõdését jelzi, hogy immáron nyolc esztendeje töretlen a felfelé ívelés, amelyet az idei forgalmuk 11 Mrd forintra becsült értéke is jelez. Termékeik negyven százalékát a takarmányliszt adja, elsõdleges felvásárlójuk pedig a söripar, mivel hazánkban a nedû készítésekor – egy sörmárka kivételével – kukoricából készült takarmányliszt váltja ki a malátát és a komlót. A Cornmill nagy jelentõséget tulajdonít annak, hogy termelési és kereskedelmi tevékenységeik egyenletes minõsége mindenkor kielégítse megrendelõik elvárásait. Ezzel kívánják megalapozni a tartós együttmûködést partnereikkel.

Az idei terméseredményekrõl szólva az igazgató szólt arról is, hogy sajnos olyan esztendõt jegyzünk, amikor a termény mennyisége jelentõsen kevesebb az ideálisnál. A búza és a napraforgó 10–20%-os csökkenést mutat, és a kukorica tekintetében (bár nagy a szórás), helyenként 40–50%-kal is visszaesett a termés mennyisége. Ez pedig nemcsak a kereskedõk számára jelenti azt, hogy erõsebb lesz a verseny a piacon, mert a felvásárlók is intenzívebben fogják keresni majd az eladókat. A nagyobb versenyben tehát mindenki kevesebb árualaphoz jut majd. Az új kukorica árának alakulását persze az amerikai és a globális eredmények hatása is alakítja, ahogy a lokális versenyek is közrejátszanak az árrobbanásban. A rendezvény idején a felvásárolt kukorica ára 60–70 ezer forint körül mozgott, az ebbõl gyártott termékeket azonban még nem lehet beárazni. Néhány százalékos fogyasztáscsökkenéssel persze mindenki számol, de ez abból ered, hogy az árak jelentõs, akár 20–30%-os mértékben emelkednek majd – és ilyen mértékû árnövekedésre lehet számítani az élelmiszer- és a bioetanol piacon is.

Dr. Gyenes István, az IKR termékmenedzsere az újonnan átadott FAO GD SCE H 1160/4×3 típusú szárító mûszaki paramétereivel ismertette meg az érdeklõdõket. A korszerû torony 10%-os vízelvonással (24%-ról 14%-os nedvességtartalomra) 45 t/h teljesítményre képes a kukorica szárításakor, de alkalmas minden egyéb termény (búza, árpa, napraforgó, repce, mustármag) szárítására is.

A rozsdamentes anyagból készült berendezés körben teljes egészében hõszigetelt. Mûködtethetõ földgázzal, tartályos gázzal, fûtõolajjal és alternatív energiával is – természetesen ez esetben hõcserélõt kell alkalmazni. (A Magyarországon ez idáig eladott szárítók egyébként mind gázüzemûek.) A szárító energiatakarékosságát a hõ-visszaforgatásos elven való mûködés szolgálja: szívóventilátorok helyezkednek el a toronyban, amelyek teljesítményét úgy határozták meg, hogy a szárító felsõ részébõl a magasabb nedvességtartalmú levegõ a kéményen keresztül közvetlenül a szabadba távozik, az alsó felébõl viszont a kevésbé nedves, magasabb hõmérsékletû levegõ egy keverõrendszeren keresztül visszavezetve ismét találkozik a primer hõmérsékletû levegõvel. Kialakításának köszönhetõen a torony egyenletes magáramlást biztosít, igen csekély mértékû szárítási nedvesség ingadozást produkál a végterméknél – a leszárított termény nedvességtartalma mindössze maximum ± 0,5%-ot ingadozik a ténylegesen beállított értékhez képest.

Rendkívül korszerû és nagyfokú a szárító túlmelegedés elleni védelme is: a teljes egészében számítógépes vezérlés a beállított hõmérséklethez képest már 5°C hõmérsékletemelkedésnél elõriasztást produkál, ennél magasabb hõmérsékletemelkedésnél pedig teljes mértékben letiltja a rendszert és hibát jelez. A szárító magyar nyelvû szoftvere pontosan megjelöli a hiba forrását, és azt a naplóban rögzíti. Már maga az elõriasztás felhívja a figyelmet arra, hogy az adott helyen meg kell keresni a probléma okát – a teljes leállást követõen pedig a rendszer nem indítható újra a hiba elhárítása nélkül.

A szárítóventilátoroknál porzáró redõny helyezkedik el – ürítési fázisban, amikor a termény a szárítási szakaszon belül bekerül az utótartályba, a redõnyök bezárnak, így szinte nincs kiporzás: az érték 30 mg/m3 alatt van. Másik fontos paraméter a rendkívül alacsony zajszint: 100 m-en 55 dB, s amennyiben szükséges, hangtompítóval ez a zajszint 42 dB-re csökkenthetõ. A hazai szárítók legcsendesebbje esztétikus megjelenésû, a külsõ borítás színezése pedig a vevõi igényekhez igazítva rendelhetõ.

A francia gyártmányú berendezést az 1840 óta mûködõ FAO cég gyártja, amely 2006-ban döntött úgy, hogy Magyarországon is megjelenik a termékeivel. Több magyar céggel léptek kapcsolatba tárgyalási szinten, az IKR-rel pedig már ezen év szeptemberében megindultak az intenzív tárgyalások. Az üzleti kapcsolat 2007 közepén jött létre, s bár az IKR nem kizárólagos forgalmazó, ez idáig csak õk értékesítettek FAO szárítót Magyarországon. Mára mintegy 20 szárítótorony mûködik országszerte, a 13 t/h teljesítményûtõl a 45 t/h produktivitásúig. Az automatizálást és a programozást egyébként maga a FAO készíti, ennek köszönhetõen óriási elõny garanciális szempontból, hogy valamennyi elem rajtuk keresztül elérhetõ. Alkatrészellátottság szempontjából az is elõnyös, hogy a szárító vezérlési és elektromos részei olyan alkatrészekbõl állnak, amelyek itthon is bármikor beszerezhetõk.

Geiling János, a Syngenta Kft. Komárom megyei területi képviselõje beszélt cégének aktuális ajánlatairól, illetve hibridkukorica vetõmagjairól. A szárító-avatóünnepség idején, augusztus vége felé járva napirenden volt a napraforgótermesztés aktuális feladata, az állományszárítás. Az elõadó felhívta a figyelmet arra, hogy bár a nyár folyamán száraz és meleg idõjárás uralkodott, a napraforgók deszikkálása nem elhanyagolható, illetve nem kihagyható folyamat. A kevés tavaszi bemosó csapadék miatt a gyomirtások sem voltak 100%-osak, de az esetleges tányérbetegségek továbbszaporodásának megakadályozása szempontjából is szakmailag indokolt a napraforgók deszikkálása. Erre a Syngenta a piacon már 30 éves múlttal rendelkezõ, bevált Reglone Air készítményét ajánlja, amely kiszámítható és gyors betakarítást tesz lehetõvé az õszi esõk megérkezése elõtt.

A cég ajánlatában szereplõ több fajta repce és hibrid közül a cég képviselõje három hibridrepcét emelt ki a kínálatukból, amelyek a Syngenta saját, úgynevezett SafeCross hibridizációs rendszerével jöttek létre. A SafeCross hibridek elõnyei az idei évben is megmutatkozhatnak – magas terméshozamuk és termés-stabilitásuk mellett az átlagnál jobb környezeti adaptációs készségükkel, és a szélesebb vetésidõ intervallumuknál fogva. Az NK Petrol jó télállóságával, a Tores hibrid gyors kezdeti fejlõdésével és tavaszi gyors regenerálódó képességével, az új SY Cassidy hibridrepcéjük pedig a 2011–2012-es esztendõben bizonyított terméspotenciáljával emelkedik az átlag fölé.

Mivel az aktuális program fõ növényfaja a kukorica volt, így a Syngenta három olyan hibridjét emelte ki az elõadó, amelyek országosan is, de fõképp az észak-nyugati régióban vizsgáztak jól az elmúlt években. Az NK Lucius és NK Kansas hibridek mellett a 2011-es évben az NK Octet képviselt magas terméseredményeket. Mindhárom hibridnél a korai vetést, illetve a korai betakarítás lehetõségét érdemes kiemelni, ezáltal ugyanis a vetésváltásban – mint gabona elõvetemény – biztonságosan lehet tervezni velük.

Takács István, a Monsanto Hungária Kft. Komárom-Esztergom megyei képviselõje elõadásában a megyei kukorica vetésterületeket elemezte – mintegy tíz éves idõszakot átölelve. A vetésterület alakulása az utóbbi idõben felfelé ívelõ tendenciát mutat. A legkisebb terület, 28 ezer hektár 2001-ben volt, 2011-ben pedig már 35 ezer hektárt jegyeznek. Egyértelmûen látható tehát a vetésterület növekedése. A termésátlagok tekintetében azonban igen változó a kép. Aszályos és csapadékos évek egyaránt találhatók ebben a tíz éves periódusban, de ebbõl önmagában még egyáltalán nem lehet a csökkenõ következtetést levonni. Az viszont elmondható, hogy két évet leszámítva az elmúlt 12 esztendõben minden esetben az országos átlag feletti volt a Komárom megyei termésátlag, pontosabban 106%-kal nagyobb termésmennyiséget takarítanak be a megyében. Az is kiemelendõ adat, hogy immár öt éve 50% felett van a Dekalb kukoricák vetésterületi aránya a megyében. A legnagyobb területet kitevõ fajták 2012-ben a komáromi régióban: DKC4590, DKC4490, DKC4795, DKC4414 – így alkotják a hibridek a sorrendet. A régi hibridek közül pedig a DKC3511-es tartja magát jelentõsen a vetésterületi nagyságrendben.

Az idei tapasztalatokról szólva az elõadó szólt az elmúlt évek legnagyobb aszályáról, amely keményen sújtja Magyarországot, ezen belül Komárom-Esztergom megyét. Ez az aszály már 2011-ben kezdõdött, akkor sem volt tartalék a talajban – s ez a kukoricát a legvízigényesebb szakában és a legszélsõségesebb formában érte éppen akkor, amikor a leginkább szüksége lett volna a vízre. Idén tavasszal a kukorica már a korai szakaszban is jelentõs stresszhatásnak volt kitéve (áprilisban megdõlt hideg- és melegrekordok), a kora tavaszi szárazságnak köszönhetõen a magágy nem volt homogén, és ennek következtében az állomány egyenetlenül kelt és fejlõdött. Ilyen állományokban a kukoricabogár imágója is nagyobb kárt tudott tenni, ez is jelentõs volt az idei évben – a kukoricabogár kártétele még a gyengébb megtermékenyülésben is megnyilvánult. A továbbiakban pedig több mint két héten keresztül 25°C feletti volt az átlaghõmérséklet, ami a kukoricanövényt még tovább stresszelte. A megyére a NÉBIH 20–40%-os becsült hozamkiesést jelzett. A szárazság következménye abban is megnyilvánult, hogy ha a virágzás elõtt súlyos veszteséget szenvedett a kukorica, akkor a terméspotenciál már eleve 5–10%-kal csökkenhetett, a virágzás ideje alatt 40–50%-os terméskieséssel is lehetett számolni, a virágzás utáni két hétben pedig 20–40%-os veszteséggel lehetett kalkulálni. Területektõl változóan, de hol az egyik, hol a másik terméskieséssel járó esemény bekövetkezett.

Az idei év tapasztalatai alapján cégük a meteorológiai hálózattal és informatikai háttérrel támogatott kísérleti rendszeren keresztül gyûjtött adatokat elemzi, és megkeresik az összefüggéseket – majd a tapasztalatokat megosztják a partnereikkel. Az extrém helyzetekre tekintettel kiterjesztik az adatgyûjtést a kísérleti hálózatukon túl az üzemi táblákra is. De számítanak a termelõ partnerekre is – kérik õket, hogy osszák meg velük a kukoricatermesztési technológiájukat és elért terméseredményeiket. A kiértékelés révén ajánlatot tudnak majd javasolni a termelõk számára, de a technológiai fejlesztési programjukat is felkínálják. Nagyszámú kísérletet végeznek ugyanis az ország szinte teljes területén annak érdekében, hogy a termelõk a jövõben nagyobb eséllyel csökkenthessék a szélsõséges idõjárás okozta termésdepressziót.

 

A rendezvény résztvevõi az új FAO szárító megtekintésén túl részesei lehettek az IKR Zrt. gépbemutatójának is, no meg egy igazi stílusos vendéglátásnak, ahol szomjoltóként a kukoricagríz felhasználásával készült sört kínálta a vendéglátó házigazda.

-Keresztes-