MENÜ

Az õstermelõi költségek elszámolása

Oldalszám: 11
Krenovszkyné Lovász Andrea 2014.01.23.
A mezõgazdasági õstermelõ − néhány eltéréssel − költségeit az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint érvényesítheti. Költségnek csak a bevételszerzõ tevékenységgel közvetlenül összefüggõ, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében a naptári évben ténylegesen kifizetett, szabályszerûen igazolt kiadás minõsül, kivéve, ha a törvény a kiadás tényleges kifizetésétõl függetlenül minõsít költségnek valamely tételt. Az áfatörvényben meghatározott bizonylat kiállítására kötelezett adózótól történõ vásárlás esetén a kiadás igazolására kizárólag számla, egyszerûsített adattartalmú számla, gyûjtõszámla, számlával egy tekintet alá esõ okirat alkalmas. Egyéb esetekben a kiadást olyan bizonylattal kell igazolni, amely tartalmazza a költség összegének megállapításához szükséges valamennyi adatot. Erre alkalmas lehet például az adásvételi szerzõdés.

 


Az õstermelõi tevékenységét kezdõ magánszemély a legfeljebb 3 évvel korábban felmerült és az e tevékenységének megkezdését megelõzõen még nem érvényesített, igazolt kiadásait – feltéve, hogy azok a megkezdett tevékenységhez kapcsolódnak – költségként számolhatja el, továbbá a tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékcsökkenési leírását megkezdheti. Az értékcsökkenési leírás az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint számolható el.



Az értékcsökkenési leírást idõarányosan - a tevékenység megkezdésének idõpontjától az adóév végéig hátralévõ napok számának figyelembevételével − lehet elszámolni.





További elszámolható költség:



- az alkalmazottak részére kifizetett bér és annak közterhei;



- az alkalmazottnak a munkaszerzõdés (vagy jogszabály) alapján járó, a munkáltatót kötelezõen terhelõ juttatás, kifizetés;



- a gazdasági épület bérleti díja;



- a fûtés, világítás, technológiai energia költsége;



- a telefon-, telefax-, mobiltelefon-használati díja azzal, ha a lakás és a telephely nem különül el mûszakilag, akkor a tevékenységgel arányosan lehet a kiadásokat figyelembe venni az adott költségre jellemzõ mértékegység (m2, m3, nap) alapulvételével;



- az internethasználat díja azzal, ha a használat csak részben szolgálja a tevékenységet, akkor annak a 30 százaléka, elektronikus bevallás benyújtására kötelezett õstermelõ esetében pedig annak 50 százaléka;



- a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékesítése (ideértve a selejtezést, a megsemmisülést) esetén az értékesítés idõpontjáig még el nem számolt értékcsökkenési leírás összege, az értékcsökkenési leírásból kizárt tárgyi eszközök (nem anyagi javak) értékesítése esetén a nyilvántartásba vett beruházási költség;



- vetõmag-bértermelés, bérnevelés, bérhizlalás, kihelyezett állattartás esetén a termék vagy állat kihelyezéskori értéke, valamint a bértermeltetõ által biztosított takarmány stb. értéke is a felvásárlási okirathoz csatolt elszámolás alapján;



-az állami költségvetésbe, a központi alapokba, a helyi önkormányzatoknak − a tevékenységgel összefüggésben − befizetett adó (a saját jövedelem után befizetett személyi jövedelemadó kivételével), az illeték, a hatósági díj, a vám, a vámkezelési díj, a perköltség, a kötbér, a késedelmi kamat, az önellenõrzési pótlék;



- a tevékenységgel összefüggésben kifizetett vagyon-, felelõsség-, kockázati élet-, balesetbiztosítás díja;



- a saját részre vagy az alkalmazottak részére vásárolt munkaruha, védõeszköz, a munka-, a baleset- és a környezetvédelmi berendezés beszerzésére fordított kiadás;



- a köztestület számára tagdíj vagy annak megfelelõ jogcímen fizetett összeg, továbbá az õstermelõi tevékenységgel kapcsolatos érdekképviseleti feladatot is ellátó társadalmi szervezet számára tagdíj címén fizetett összeg;



- a reklámköltség;



- üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára fordított kiadás;



- az úthasználati díj az úthasználatra jogosultság idõszakában a díjköteles útszakaszon történt üzleti célú futásteljesítmény arányában.





Amennyiben a mezõgazdasági õstermelõ egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat, akkor a két tevékenység folytatása érdekében felmerült költségeket elkülönítve kell nyilvántartania. Azokat a költségeket, amelyek mindkét tevékenységgel összefüggenek, a bevételek arányában kell megosztani, kivéve, ha a törvény másként rendelkezik.



A kétféle tevékenységhez használt tárgyi eszközöknél (nem anyagi javaknál) viszont választania kell, hogy azok beszerzési árát és az üzemeltetésükkel kapcsolatos kiadásokat melyik tevékenység bevételével szemben számolja el, mert ezek a költségek (az értékcsökkenés a teljes leírásig) nem oszthatók meg a tevékenységek bevételei között.



Amennyiben a bevételek összegét a költségek összege meghaladja, akkor a veszteség összege elszámolható a következõ évek vagy az elõzõ két év jövedelmével szemben azzal, hogy a veszteség továbbviteléhez nem kell az adóhatóság engedélyét kérni a továbbiakban.

 



Krenovszkyné Lovász Andrea

Okl. adószakértõ