A Dráva menti határtelepülésen, Drávaszabolcson gazdálkodó Kati Péterék családi vállalkozásában megbecsült szerep jut a Framest gépeinek. Az Axiál által forgalmazott technikákról, és azok gyakorlati tapasztalatairól mondta el a fiatal gazda véleményét az Agro Napló olvasóinak.
A családi gazdaságban Péter az édesapjával és a testvérével gazdálkodik – 240 hektáron termelnek búzát, kukoricát, repcét illetve szóját és napraforgót. A terület mintegy 70%-a saját, a többi pedig bérelt. A horvát határ menti környék nagyon vegyes talajú, a laza homokostól a kötöttig, középkötöttig minden megtalálható, még a területeken belül is vegyes minõségû, ami nem könnyíti meg a gazdálkodást. Gépparkjukban a Framest gépein kívül négy traktor (közülük egy Fendt), valamint egy kombájn is megtalálható.
A vállalkozást az édesapa kezdte 1994-ben, akkoriban vette az elsõ MTZ-t és azóta folyamatosan bõvítik a gépparkjukat. Az akkortájt mûvelt 30 hektáros terület folyamatosan növekedett és érte el a mai méretét, amelyen 1996-tól családi gazdálkodás keretében folytatják a mûvelést. Technikai hátterüket négy Framest márkájú géppel egészítették ki az idõk folyamán. Még 2007-ben vásárolták meg a FraLaz-t, a FraRoll-t és a FraKombo-t, míg a FraDisc tavaly szeptemberben került a gazdaságba.
A gépeket még a Szentlõrinci Szakmai Napokon látták elõször, a tárcsára pedig tavalyelõtt figyeltek fel Etyeken. Tetszettek nekik a Framest gépei már az elsõ bemutatkozásukkor is, mert ránézésre is kitûnik, hogy ugyancsak jó erõs anyagból készült, masszív gépekrõl van szó. Az öt évvel ezelõtti három gép vásárlását így már a jó tapasztalatok birtokában egészítette ki tavaly a tárcsa megvétele. Korábban is volt persze tárcsájuk, de, ahogy a gazda fogalmaz: annyi volt vele a baj, hogy többet szerelték, mint amennyit dolgozott. Sürgõsen kellett hát tavaly õsszel megoldást találniuk, és szerencséjükre az Axiál a segítségükre sietett. A gyors vásárlást persze alapos szakmai tanácsadás is kísérte, így a hozzáértõ kezelésnek köszönhetõen a tárcsa kiválóan mûködik, az eltelt idõszakban semmilyen gond nem volt vele. A gazdaság gépberuházásaiban Péter véleménye a mérvadó, aki természetesen alaposan körüljárja az új technikák és technológiák kínálta lehetõségeket, mielõtt döntést hoz.
A Framest gépeivel elégedettek, ahogy azt gépparkjuk is igazolja. A 3 késes FraLaz-t öt éve használják, elõtte semmilyen lazítójuk nem volt. Viszonylag késõn kezdték az elsõ év õszén használni, és nagyon jó eredményekre jutottak vele a korábban soha nem lazítózott, letömörödött talajaikon. A lazító jól megemelte a földet, szárnyas kopócsúcsai egyenletesen megemelték a talajt (amely így felrepedt), és a mögé szerelt tüskés henger szépen simán visszaegyengette, visszazárta a talajt. Az egyenes és negatív szögállású késkialakításnak köszönhetõen a felszínre nem kerülnek hantok és rögök. Igen szép a gép munkája, szívesen használják is azt rendszeresen, minden évben több tíz hektárt meglazítóznak vele. Ennek köszönhetõen már sokkal lazábbak a talajaik, és a 2010-es csapadékosabb idõszakokban is sokkal kevesebb vízállásos területük volt. A lazítás egyébként nemcsak a káros rétegek eltávolítására szolgál, hanem a megfelelõ talajszerkezet kialakításával a jó víz és levegõ háztartás is biztosított.
A FraDisc 4000 X tavaly õsszel érkezett a gazdaságba, és nagyon elégedettek a munkájával. A leggyakrabban egy hengerrel, a FraRoll-lal összekapcsolva használják – most éppen tarlóhántásra, de õsszel kukoricaszárra is baktérium bedolgozáskor, vagy búza magágykészítésre. A kiváló középnehéz tárcsa robusztus, ugyanakkor nagyon egyszerûen beállítható. A gazdaságba elõször ugyan „V” tárcsát akartak venni, mert a korábbi tapasztalataik alapján tartottak az „X” tárcsától – az elõzõ gépük ugyanis hol púpolt, hol gödröt csinált. Az Axiál szakembere azonban megnyugtatta õket, hogy ha a tárcsa korrekt módon van beállítva, akkor egyenletesen dolgozik. Ez a gyakorlatban igazolódott is, ráadásul a beállítás egyszerûen és percek alatt elvégezhetõ. Az új szerzeményük tehát rendkívül felhasználóbarát, megbízható gép, amelyhez a zsírzáson kívül még nem kellett hozzányúlni. Mûködik szépen, ahogy kell: reggeltõl estig gond nélkül dolgozik a földeken.
Péterék egyébként szívesen vettek hazai gyártású gépet, amelyen már megjelenésében is látszik, hogy „jól összerakott” masina. Örömteljes, hogy van olyan magyar cég, amelyik ilyen minõségû technikát képes gyártani, egyébként pedig ismert tény, hogy tudnak a magyarok is igen jó gépet elõállítani, ahogy régen is tudtak. Az ifjú gazda nyugodt szívvel ajánlja hát a hazai gyártású mezõgazdasági gépeket a gazdálkodóknak. A kiszámíthatatlan, extrém idõjárási környezetben egyébként is sok múlik azon, milyen gépet használnak a gazdák. A tavaly õszi nagy szárazság idején például a Dráva mentén nem tudtak szántani sem, csak a talaj felsõ tíz centimétere volt nedves – így tárcsáztak és lazítóztak szántás helyett. Vagyis a FraDisc-kel és a FraLaz-zal oldották meg a feladatot. A lazítással egyébként valószínûleg jobban is jártak, mert a szárazságban biztosan többet ért, mint egy szántás.
A két Framest gépet egyébként minden talajra és minden kultúra után használják. A lazítót a búza után (nyáron lazítanak általában), a tárcsát a tarlóhántástól kezdve õsszel napraforgó és szója után is, illetve búza magágy elõkészítésre is alkalmazzák. De kukorica után is használják a tárcsát szántás elõtt, és a baktériumtrágya bedolgozást is ezzel végzik. Erõgépként egy 150 Le-s traktort, illetve egy 160 Le-s Fendt-et használnak. Ezek önmagában a tárcsát könnyen elhúzzák, de ha már a hengert is utána kötik, illetve ha már mélyebbre állítják a tárcsát, akkor ez a lóerõ teljesítmény kissé kevésnek bizonyul – ilyenkor a tempó csökkentésével optimalizálják a munkavégzést.
Sekély tarlóhántásnál viszont semmi probléma nem adódik, egyenletesen jó teljesítmény és eredmény tervezhetõ. A lazító alkalmazásánál a fogyasztás is kedvezõnek mondható, 15–20 l/ha üzemanyag-felhasználást mértek (amely természetesen függ a laza vagy kötött talajtól), de ennyi volt a maximum. Lazább talajon akár ennél is kevesebb fogyasztás érhetõ el. Péter azt meséli, hogy amíg nem volt lazítójuk, mindenkitõl azt hallotta, hogy 30–40 litereket fogyasztanak a traktorok, de nekik igen kedvezõ eredmények jöttek ki. Véleménye szerint a jó és odafigyelõ használat is sokat számít – a tárcsánál például éppen a beszélgetésünk napján mért adat szerint hengerrel együtt 6 l/ha volt sekély mûvelésnél az üzemanyagigény. Az õszi, mélyebben végzett lazításnál talajtípustól függõen 8–10 l/ha fogyasztással lehet számolni, ez pedig ugyancsak kedvezõnek mondható.
Ezen paraméterek alapján is ajánlható mindazoknak, akik szeretnének egy erõs gépet, amely beállításai nagyon egyszerûek, és az elvégzett munkáik is igen jók. A lazítóról pedig azt mondja Péter: „aki nem használ lazítót, az próbálja azt ki, meg fog lepõdni!” Maga is sok lazítót látott korábban, több olyat is, amelyik hantokat hoz föl. De a FraLaz-nál észre sem lehet venni, hogy elhúzták a lazítót: nem hoz fel hantokat, és kiválóan visszatömörít. A lazítón egyébként, a természetesen kopóalkatrész cseréjén kívül, még semmilyen szervizmunkát nem kellett végezniük.
Az ágazatban rejlõ lehetõségekrõl az ifjú gazda azt vallja, hogy ha az ember tisztességesen és szakmai hozzáértéssel végzi a munkáját, akkor az a család számára biztos megélhetést tud nyújtani.
A terméseredményeik az országos átlagnál kicsivel jobbak, a terményárak pedig most nagyon jónak mondhatók. Jó volt hallani: „úgy látom, hogy érdemes ezt a munkát végezni, úgyhogy ezt fogjuk végezni a jövõben is.”
Keresztes Júlia