A Dekalb repcenemesítési programja Európára fókuszál

A kiszámíthatóság ötvözõdik a biztonság fogalmával is, utalt ezzel a tavalyi GMO-ügyre, amikor is a cég helytállt a termelõkért, a termelõk pedig bizalmon alapuló hûségükkel díjazták a cég törekvését. Fontos elõrelépésként említette e témában a megvalósulni látszó összefogást mind forgalmazói, mind termelõi, mind a kormányzati szektor részérõl, amely a jövõben képes garantálni a termelõk biztonságát.



A jövõkép felvázolásával folytatta az ügyvezetõ; nem kevesebb a céljuk, minthogy a kukorica- és repcetermesztõk elsõ választása lehessen a Dekalb, ez a küldetés pedig elsõ lépésben csak úgy valósulhat meg, ha a legjobb hibrideket és a legjobb portfóliót tudják kínálni partnereiknek. Belátható, hogy csak ez önmagában kevés. A kiváló genetikai állomány mellett a legszínvonalasabb agrotechnikai ajánlások biztosítása elengedhetetlen, hiszen csak így tudnak a termelõk túlélni, a jövõbe nézni, a produktivitásukat, a termelékenységet és hatékonyságot növelni.



Hangsúlyozta, hogy nemcsak a kukorica-, hanem a repcepiacon is Magyarország, illetve Kelet-Európa kiemelt szerepet játszik a Monsanto növekedési terveiben.

Ezt a tényt támasztotta alá Justin Wolfe, a cég kelet-európai marketing és termékmenedzserének elõadása is.



A Monsanto, mint innovatív cég, az éves globális nettó árbevételének 10–12%-át költi kutatás-fejlesztésre. A repce pedig az egyik alapvetõ építõkockája a Monsanto kutatás-fejlesztési projektjének. Az ebbõl a régióból származó jelentõs árbevétel-növekedés, illetve a repce növekvõ jövedelmezõségének következtében a Monsanto a repcenemesítési össz. költségvetésének a 32%-át Kelet-Európára irányozza. A különbözõ fejlesztési területek, mint a genetikai állomány, a kedvezõ tulajdonságok és az agrotechnikai megoldások keresztmetszetében található megoldási kulcsokon dolgoznak szakadatlanul, hogy a termésátlagok arra a szintre kerüljenek, ami képes kiszolgálni a növekvõ népesség igényeit.

Innovatív céghez méltóan lézershow-val megkomponált egyedi elõadássorozattal ismertették Major Zoltán, Szabó Szilárd és Müller Gábor tolmácsolásában a cég repce terméspotenciál és termésstabilitás növekedésre irányuló törekvéseit és eredményeit:

Európa-szerte 80 000 kisparcellán végeznek kísérleteket, hogy kiszelektálják azokat a hibrideket, amelyek megfelelnek a modernkori repcetermesztés követelményeinek.



A nemesítõi munka célja elsõsorban az, hogy a lehetõ legnagyobb termésszint elérését biztosítsák. Ezt támasztja alá az a tény, hogy hibridjeik évente átlagosan 3%-os termésnövekedést eredményeztek a gazdáknak az elmúlt években Európa-szerte. Másodsorban a nagy termõképességet olyan sajátosságokkal ötvözik, melyek lehetõvé teszik a termelõknek, hogy ezt a termésszintet évrõl évre, a különbözõ adottságú termõhelyeken meg tudják ismételni. Gondoljunk csak arra, hogy a termelõknek micsoda kihívásokkal kell szembenézniük évrõl évre, mint például a kiszámíthatatlan csapadékmennyiség vetéskor, téli fagykár, illetve a tavaszi, nyári súlyos aszály, vagy a különbözõ betegségek.

A jelenlegi nemesítési eredményeik lehetõvé teszik például, hogy Észak-Európában alacsonyabb zöldtömegû hibridet vezessenek be.

A nyugat-európai repcetermelõ nagyhatalmaknál elõforduló betegségek – melyek komoly terméskiesést okozhatnak –, lassacskán nálunk is megjelennek, illetve felerõsödnek. A nemesítõiknek sikerült lokalizálni az Rlm7 elnevezésû gént, mely felelõs a Phoma gombabetegséggel szembeni rezisztenciáért. Az új generációs hibridjeik jelentõs része úgy lettek nemesítve, hogy ezt a kedvezõ tulajdonságot hordozzák, genetikailag rezisztensek a keresztesvirágúak „feketelábúságá”-nak nevezett fómás megbetegedéssel szemben. Megjegyzendõ, hogy a Dekalb-nemesítés csaknem 10 évvel elõzi meg a többi nemesítõt ebben a tulajdonságban.



A másik fontos nemesítési erõfeszítés a kipergés-ellenállóságra irányul, mely tulajdonság hiánya akár 20%-os terméskiesést is okozhat. Említésre került a rázópoharas vizsgálat, a szél, vihar okozta hatások modellezésére, a csatornás vizsgálat, mely a betakarítás elõtti veszteségek kimutatására hivatott, illetve a független németországi intézet által végzett nyomóerõnek kitett vizsgálat, ami a betakarítás során felmerülõ mechanikai hatások modellezésére szolgál. Ezekben a kísérletekben a Dekalb-hibridek megelõzték versenytársaikat.

Kiemelték a franciaországi késleltetett betakarítási kísérlet eredményét – hiszen bármikor elõfordulhat, hogy megcsúszik a betakarítás –, amikor is csökkenthetjük a kipergés okozta veszteségeket, mégpedig 120 kg-mal hektáronként, amennyiben Dekalb-hibrideket használunk.



Közép- és Kelet-Európában elsõsorban a kiváló télállóságra és a koraiság fejlesztése érdekében folyik a nemesítõi munka, e célból minden hibridet szélsõséges, kitett területeken tesztelnek Lengyelországban és Ukrajnában.

Zárszóként visszakanyarodnék Szanyi István elõadására, aki a következõ bejelentést tette: A Monsantonál egyedülállóan külön fejlesztési csapat dolgozik azon, hogy a portfólióba bekerülõ repce hibrideket nagyüzemi körülmények között vetésidõ, tõszám, mûtrágyázási és egyedi kísérletnek vessék alá.



Az eredmények alapján országos adatbázist hozunk létre, mely realizálja az országban elért eredményeket. A legjobb eredményeket elérõ termelõk technológiáját pedig megosztjuk a kereskedõinkkel és a termelõinkkel, ezzel is segítve a megfelelõ technológiák elsajátítását, generálva a minél magasabb termésszintek elérését!

-ga-