Szaktanácsadó válaszol

Mekkora lehet az állattenyésztési bírság legmagasabb értéke?



Az állattenyésztési bírság összege 100 000 –20 000 000 Ft-ig, természetes személy esetében 300 000 Ft-ig terjedhet. A késedelmes teljesítést késedelmi kamat terheli.



Azonos tényállású, három éven belüli ismételt jogsértés esetén a bírság összege a korábban kiszabott bírság másfélszeresénél nem lehet kevesebb, de nem haladhatja meg az adott jogsértés esetén kiszabható bírság legmagasabb mértékét.



Amennyiben az állattenyésztési bírsággal sújtandó jogsértést védett õshonos vagy veszélyeztetett mezõgazdasági állatfajtával kapcsolatban követik el, az állattenyésztési bírság összege 500 000 Ft-nál, természetes személy esetében 300 000 Ft-nál alacsonyabb nem lehet.

Kell-e valamit feltüntetni az átutalási megbízás, vagy a csekkszelvény közlemény rovatába az állattenyésztési bírság befizetésekor?



Azon termelõnek, akivel szemben állattenyésztési bírságot állapítanak meg az ellenõrzõ hivatalok, a bírság összegét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) 10032000-00289782-00000000 számú számlájára kell megfizetnie.



Az állattenyésztési bírság befizetésekor az átutalási megbízás, vagy a csekkszelvény közlemény rovatában az „ÁTB” mozaikszót és a bírságot elrendelõ határozat számát fel kell tüntetni.

Meddig lehet benyújtani a Tanyafejlesztési pályázatokat?



A program keretén belül 2012. július 9-tõl lehet pályázatokat benyújtani a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) honlapjáról elérhetõ elektronikus adatlap kitöltési felületén.



A pályázatok benyújtási határideje 2012. augusztus 31.

Mekkora támogatást kaphat maximálisan egy állattartó a Juhok és kecskék jelölése jogcímnél évente?



A támogatás értékének felsõ határa a támogatási idõszak alatt állattartónként 10 ezer eurónak megfelelõ forintösszeg/év, az állatlétszámtól függetlenül.



A támogatás összege elektronikus egyedi jelölõeszközönként a támogatási idõszak alatt a következõ:



- a 2010. évben gyártott jelölõeszköz után: 1,02;

- a 2011. évben gyártott jelölõeszköz után: 0,82;

- a 2012. évben gyártott jelölõeszköz után: 0,61;

- a 2013. évben gyártott jelölõeszköz után: 0,40;

- a 2014. évben gyártott jelölõeszköz után: 0,20 eurónak megfelelõ forint összeg.

Kinek kell jelenteni, ha vadkárt észlelek a területemen?



A vadkár észlelését követõen 30 napon belül jelezni kell a kárt a területen mûködõ vadásztársaságnak. Törekedni kell az egyezségre a vadásztársasággal a kár összegének tekintetében.



Amennyiben nem sikerül egyezségre jutni, a helyi jegyzõhöz kell fordulni, hogy rendeljen ki független kárszakértõt. A kárszakértõ jegyzõkönyve alapján a jegyzõ közigazgatási határozatban felszólítja a vadásztársaságot a kár 5% feletti részének megfizetésére.



Amennyiben nem születik mindkét fél számára elfogadható határozat, az eljárást megszüntetõ végzés jogerõre emelkedésétõl számított harminc napon belül kérhetik a bíróságtól káruk megtérítését.

Nyertes NFA-pályázóknál mi a határideje az elsõ elõrehaladási jelentés beküldésének?



A Nemzeti Földalapkezelõ Szervezet (NFA) tájékoztatása szerint az elsõ elõrehaladási jelentés megküldésére – a szerzõdés megkötésének napjától eltelt idõszakra vonatkozóan – legkésõbb 2012. október 31. napjáig van lehetõség. Az ezt követõ években a jelentés beküldésének határideje évente május 31. napja.

Mekkora a befizetendõ agrárkár-enyhítési hozzájárulás mértéke?



Az új kárenyhítési hozzájárulási egységösszegek az alábbiak:

- ültetvény esetében 3000 Ft/ha;

- szántóföldi zöldség esetében 3000 Ft/ha;

- egyéb szántóföldi kultúrák esetében 1000 Ft/ha.



2012-tõl a kárenyhítési hozzájárulásként megfizetett összeg beérkezésére vonatkozó határidõ a tárgyév szeptember 15. napja.

Parlagfû-ellenõrzés esetén mekkora a kiszabható maximális bírság?



Ahol láthatóan nem végezték el a védekezést, ott kényszerkaszálást rendelhetnek el, emellett bírságot kell fizetni, mely a gyomosodás mértékétõl, és a terület nagyságától függõen 15 ezer és 5 millió forint között kerülhet megállapításra!

Közúttól (legalább) mekkora távolságra helyezhetõ el a learatott kalászos termény szalmája?



A learatott kalászos termény, szalma a vasútvonal szélsõ vágányától és a vasútállomástól legalább 100 méter, a közúttól legalább 25 méter távolságra helyezhetõ el. Ha a távolságok nem tarthatók, akkor a kalászos terményt, a szalmát az aratással egyidejûleg, a szálas takarmányt pedig kiszáradáskor azonnal el kell szállítani. A vasút és a közút mentén az aratást követõen legalább 3 méter széles védõszántást kell alkalmazni.

Meddig tart az üzemeltetési kötelezettség a júliusi EMVA – Turisztika pályázatnál?



Az üzemeltetési kötelezettség az utolsó kifizetési kérelem benyújtásától számított öt évig tart.

Milyen gyakorisággal kell megtartani a kötelezõ munkahelyi oktatásokat a tejágazati állatjóléti támogatás kapcsán?



A jogcímmel kapcsolatos kötelezõ munkahelyi oktatásokat minden gazdálkodási évben legalább egyszer meg kell tartani. Ha új munkavállaló kezd dolgozni a telepen, vagy bármilyen változás történt, amirõl a dolgozókat tájékoztatni kell, akkor ezen felül is új oktatást kell tartani. Mindezeket a telepi munkanaplóban is fel kell tüntetni!

Nincsenek AKG-s területeim, csak területalapú támogatást (SAPS) igényeltem. Ez esetben is vannak kötelezõ vetésváltási kritériumok? Ha igen, úgy a másodvetés is számít?



Ez esetben is kötelezõ érvényûek a „Helyes Mezõgazdasági és Környezeti Állapot” (HMKÁ) vetésváltási szabályai. A HMKÁ vetésváltásra vonatkozó elõírásai a következõk:



- Önmaguk után ugyanazon a területen nem termeszthetõ növények: burgonya, napraforgó, káposztarepce, szójabab, cukorrépa, olajtök, dinnye.



- Egymás után két évig termeszthetõ: rozs, búza, tritikálé, árpa, zab, cirokfélék; tökre oltott dinnye.



- Egymás után legfeljebb három évig termeszthetõ: dohány és a kukorica.



- Egymás után legfeljebb négy évig termeszthetõ: vetõmagtermesztés céljából hibridkukorica.



- Minden egyéb növény több évig termeszthetõ önmaga után.



A vetésváltási szabályok teljesítése során a másodvetést is figyelembe kell venni (!), ha az a fõnövénnyel megegyezõ területen valósult meg, és a földhasználó a másodvetést szabályszerûen bejelentette annak megtörténtét követõ tizenöt napon belül.

Amennyiben Önnek is kérdése merül fel, azt várjuk a [email protected] e-mail címen, vagy a 06-96/213-788-as telefonszámon! Kérjük, hogy e-mailben küldött kérdéseiknél, a levél tárgyában tüntessék fel az „Agro Napló” kifejezést!