MENÜ

Repcét jövedelmezõen Yara technológiával!

Oldalszám: 51
2014.01.24.

Az biztos, hogy a 2012-es esztendõ nem úgy fog bekerülni abba a bizonyos Nagykönyvbe, hogy a repce országos termésátlaga rekordot döntött. A visszafogott elõrejelzések szerint is csak közepes termés várható. Ennek hátterében tõlünk független és általunk is befolyásolható okok állnak.

 

 

A független okok közül elsõsorban az idõjárást kell megemlíteni, hiszen a tavalyi év nem kedvezett a repcének, nagyon sok helyen a repce ki sem kelt. Sajnos vagy szerencsére az idõjárást nem tudjuk befolyásolni, a termesztés-technológiai körülményeket azonban igen. A repce termesztésének „Achilles-sarka” továbbra is a tápanyagellátás, hiszen sokan nem fordítanak erre kellõ gondot és figyelmet. Ezt azonban rosszul teszik, hiszen ez egy jelentõs költségelem (lásd a táblázatot), illetve a mûtrágyázás jelentõsen befolyásolja a repce terméseredményét. Megfelelõ tápanyag-utánpótlás nélkül nem lehet megfelelõ szintû termést elérni, így tulajdonképpen az egyéb ráfordításainak a megtérülését kockáztatja, aki nem fordít figyelmet a tápanyagellátásra.

Mire van szüksége a repcének?

Szakirodalmi adatok alapján, 1 tonna terméshez a repce a legfontosabb elemekbõl a következõ mennyiségeket igényli:

 


Nagyításhoz katt a képre

 

 

Milyen arányban juttassuk ki a hatóanyagokat?

A termesztés biztonsága megköveteli, hogy a szükséges tápelemek rendelkezésre álljanak, de a termesztés jövedelmezõsége nem engedi meg, hogy feleslegesen adjunk ki akár egyetlen kilogramm hatóanyagot is. A hatékonyság érdekében fel kell hagyni azzal a gyakorlattal, hogy a repcéket üzemen belül azonos módon mûtrágyázzuk, figyelembe kellene venni a táblák közötti eltéréseket. (Talajvizsgálat!) Célszerû továbbá megfontolni a fajtatulajdonosok ajánlásait is, jelentõs eltérések vannak ugyanis az egyes fajták, hibridek igénye között.

 

Mennyi mûtrágyát használjunk?

A talajvizsgálatra alapozott szaktanács figyelembe veszi a talaj természetes tápanyag-szolgáltató képességét és a tervezett termésszintet, így ez alapján kerül a kijuttatandó mûtrágya hatóanyag aránya és mennyisége meghatározásra. Ha a megállapított mennyiség meghaladja a pénzügyi lehetõségeinket, akkor a hatóanyagarányok megtartása mellett csökkentsük a mennyiséget. Abban az esetben, ha nem áll rendelkezésre talajvizsgálati eredmény, akkor a repce igényébõl kiindulva káliumtúlsúlyos mûtrágyát válasszunk. Fontos, hogy olyan mûtrágyát válasszon, ami hatékony formában tartalmazza a tápelemeket, és kiváló a fizikai minõsége is. Ne csak az árat figyelje, hanem számoljon a hatóanyag-tartalommal is. A mûtrágya bizalmi termék, csak olyan gyártó termékeit válassza, aki szigorú szabványok és minõségbiztosítás szerint dolgozik, hiszen ez a garancia, hogy a termék tényleg tartalmazza a specifikációkban deklarált hatóanyagokat.

 

Mire figyeljünk oda?

A repce nitrogénigénye jelentõs, de õsszel a teljes igényének csak 10–15%-át veszi fel. Az egyik legnagyobb hiba, amit õsszel elkövethetünk, hogy túl sok nitrogént adunk ki a repce alá. Általában 20–25 kg/ha nitrogén hatóanyag javasolható õsszel. Ezzel hozzásegítjük a repcénket, hogy az ideális 8–11 leveles állapotban menjen a télbe. Nem szabad elfeledkezni a foszfor és a kálium kiadásáról sem. A repce káliumigényes növény, ezért általában a káliumtúlsúlyos mûtrágyákat javasoljuk rá. A kálium rendkívül fontos a megfelelõ télállóság kialakításában, a foszfor pedig az erõteljes gyökérrendszer kialakulását garantálja. Ha nem rendelkezünk talajvizsgálati eredménnyel és már nincs mód ezt pótolni, akkor válasszuk a YaraMilaTM 7-20-28-as, vagy YaraMilaTM 7-12-25 összetételû mûtrágyát. Amennyiben területünk foszforból gyengén ellátott, akkor a legjobb megoldást a YaraMilaTM 8-24-24-es jelenti.

Ne feledkezzünk meg a lombtrágyázásról már õsszel sem! Érdemes ezt a technológiai elemet is beiktatni, hiszen így „feltölthetjük” mikroelemekkel a repcét, ami segíti az áttelelést, hozzájárul a tavaszi, robbanásszerûen jelentkezõ tápanyagigény fedezéséhez. Erre a YaraVitaTM Brassitrel új generációs lombtrágyát ajánljuk 3 l/ha adagban.

 

Dr. Czinege Erik

Yara szakmai vezetõ