MENÜ

A repcetermesztés integrált megközelítése

Oldalszám: 38-39
2014.01.24.

Az õszi káposztarepce termesztése minden tekintetben szélsõségesnek tekinthetõ. A repce, mint szántóföldi kultúra mostanra stabilizálódott a hazai vetésszerkezetben, de termelési súlyát nagyban befolyásolja a még friss élményként megélt aktuális termelési siker vagy éppen kudarc.

 

 

Az értékesítés biztonsága mellett, mint az adott gazdasági évben legkorábbi bevételt jelentõ szántóföldi kultúra teszi vonzóvá önmagát, még azokban a termelési régiókban is, amelyekben mind ökológiai, mind ökonómiai szempontból is kétséges lehet a termesztés sikere. Ennek tükrében nehéz a gyakorlatra épített, minden körülmények között alkalmazható termesztés-technológia felállítása, de nem lehetetlen.



Mi a Syngenta-nál túllépve az egyes szóló elemek hatásának vizsgálatán, egy egymásra építkezõ és a környezeti tényezõket is figyelembe vevõ technológiai lépéssorozattal közelítjük meg a repcetermesztés kérdését fenntartható módon. Ezeknek az elemeknek a konzekvens betartására buzdítunk mindenkit, aki repcét kíván vetni 2012-ben. Mi úgy gondoljuk, hogy csak így érdemes, hiszen alacsonyabb termelési színvonalon a kisebb termelési költségek ellenére a repcénél hatványozottan tovább romlik a területegységre jutó jövedelem, s még rosszabb az esély az egyre növekvõ termelési költségek fedezésére.

 

 

Talajállapot, magágykészítés



A repce az az egyedüli szántóföldi növényünk, amit az év legszárazabb és egyben legmelegebb hónapjában kell elvessünk, ami már önmagában hatalmas kihívást jelent. A kelés heterogenitása, az alászáradás veszélye bármikor bekövetkezhet, de a szárazságra eleve felkészülõ technológiával, a tudatos és hosszútávra kialakított, a talajéletet elõsegítõ vetésszerkezet kialakításával és a konzekvens vízmegtartó talajmûvelés alkalmazásával redukálható, megszüntethetõ.

 

 

Hibrid-, és fajtaválasztás



A megfelelõ, stabil hozamszintek elérése a repcetermesztésben nagyon magas szintû genetikai követelményeket támasztanak, melyeknek a szakszerû agrotechnikával párosulniuk kell. A repce hibridek heterózis fölénye a fajtákhoz képest 8 éves magyarországi fejlesztési és kutatási kísérleteinkben, bebizonyosodott. A hibridek heterózis elõnye nem egyedül a termõképességben nyilvánul meg. A szomatikus heterózis erõteljesebb kezdeti fejlõdésben jelentkezik, így a hibridek vetésideje jóval plasztikusabb mint a fajtáké. Ezen felül gyorsabb a tavaszi újrafejlõdésük, regenerációjuk, elágazásokat fejlesztõ képességük. A hibridek adaptív heterózisa pedig jobb fagy- és szárazságtûrésben nyilvánul meg.



A repcetermesztés technológiájában a Syngenta úgy látja, hogy a megfelelõ hibridhasználat lehet az alapja a termõhelyi alkalmazkodás biztosításának.



A Syngenta biológiai alapjai sokszínûek és kiválóak. A 2010-2011 korai és középérésû hibridek, fajták kísérleteit összevonva az elsõ három fajta/hibrid között 2 Syngenta-s található, az elsõ (NK Bold) és a harmadik (NK Aviator) helyen. A 2011. évi kísérletek eredményeibõl kivonatoltan az elsõ 4 hibridet és fajtát megjelenítve az alábbi hivatalos eredmények születtek.

 


Nagyításhoz katt a képre

 

 

A Syngenta legnagyszerûbb, verhetetlen fajtái (NK Bold, NK Morse) mellett a SafeCrossTM, saját hibridizációs rendszerébõl kikerülõ hibridjeink sokkal alkalmasabbak lehetnek az irányított termesztéstechnológia megvalósítására, a megfelelõen szelektált és adaptált Ogura hibridekkel (NK Aviator, NK Formula) egyetemben. Az NK Petrol, és NK Speed elsõ generációs SafeCross hibrid mellett, a Tores és legújabbként a SY Cassidy áll termelõink szolgálatára.

 

Hibridjeink az eddigi termelõi tapasztalatok alapján az alábbi elõnyöket nyújtják: 



- Magas terméspotenciál, 

- termés-stabilitás különbözõ környezeti feltételek mellett, 

- kimagasló környezeti alkalmazkodóképesség, 

- erõs stressztolerancia (kései vetés, szárazság, fagykár, betegségek, stb.), 

- javított olajminõség – alacsony glükozinolát szint (~18µmol/g).

 

Nagyon fontos kiemelnünk a biológiai alapok használatánál, hogy a fenntartható termelés alapvetõ törvényszerûsége a különféle növényfajok szerkezeti arányában kell, hogy megítélésre kerüljön. Habár Magyarországon az IMI repce technológia ez elsõ országok között már regisztrálásra került, a Syngenta szerint ettõl függetlenül komoly szakmai aggályok merülhetnek fel a technológia más növényfajokra való köztermesztési kiszélesítésében. Nevezetesen: 



- Magyarországon a napraforgó termesztés ma már túlnyomó részben az IMI technológián alapszik szemben a meghatározó repcetermesztõ országokkal (Franciaország, Németország, Lengyelország), ami speciális helyzetet jelent a technológia más növénykultúrákban történõ bevezetésében. 



- Magyarországon meglehetõsen magas a napraforgó/repce – rövid vetésforgóban történõ termesztésének aránya, ami az IMI árvakelések problémáját veti fel már rövid távon is. 



- Az ALS/AHAS gátló herbicidek használatának szélesítése növeli a rezisztens gyomnövények kialakulásának esélyét.

 

Nem elvitatható hogy a CL technológia hatékony és rugalmas gyomirtást biztosít, ugyanakkor az EU repcetermesztését meghatározó országok (Németország, Franciaország - ahol a CL repce technológiát még nem regisztrálták) a témában érintett kutatóintézetei és intézményei is a fenti aggályokra hivatkozva komoly fenntartással kezelik az IMI repcetermesztési technológiát. Ennek értelmében nem, vagy csak meghatározott körülmények között ismerik el ezen technológia használatát a hagyományos repce gyomirtási technológiával szemben.

 

 






 

 

Vetõmag csávázás



Hazai viszonyaink között az õszi káposztarepce termelésében – évjárattól függõen ugyan, de szinte minden õsszel – gondot jelentenek a rovarkártevõk. Ennek köszönhetõen már régóta általános termesztés-technológiai elem a vetõmag rovarölõ szeres csávázása. Az utóbbi években a hektáronként alkalmazott vetõmagmennyiség csökkenésével a csíranövények védelme felértékelõdött, a tõszám megõrzése érdekében a csírakori kártevõk és kórokozók elleni fokozott védelem alapkövetelménnyé vált.

 





Gyomirtás



A repcében azok a gyomok okozzák a legnagyobb gondot, melyek a kalászos gabonában is a legveszélyesebbek, így például a székfû fajok, a pipitér fajok, a veronika fajok, a ragadós galaj, egyes területeken a nagy széltippan. A gyomirtás egyik legkézenfekvõbb megoldása a tarlókezelés, mellyel csökkenthetjük a repcére jellemzõ gyomok számát.



Az õszi gyomkonkurencia korai kikapcsolása elengedhetetlen az intenzív repcetermesztés technológiájában, melynek a legfõbb okai a következõk: 



- alacsonyabb tõszám elterjedésével a repce kezdeti gyomelnyomó képessége is jelentõsen csökken, 



- a gyomkonkurencia következtében a repce nem terebélyesedik, inkább nyúlik, romlik a télállósága, 



- a repcében elõforduló legfontosabb gyomnövények – mint pl. székfû fajok, a nagy széltippan, a ragadós galaj – az érés idejére túlnövik a repcét, ezáltal nehezítik az aratást, 



- az erõsen gyomos repcetábla talajnedvesség veszteségének mértéke akár napi 2-3 mm csapadéknak megfelelõ mennyiségû is lehet.



Ajánlatunk a magasabb szervesanyagtartalmú talajok esetében a rendkívül széles hatásspektrumú Brasan, lazább talajokon a kiváló vízoldékonysággal bíró, így a csapadékviszonyoktól kevésbé függõ Teridox gyomirtó szerek használatára irányul.

 





Kártevõk elleni védekezés



A repcetermesztés jövedelmezõsége hazai viszonyaink között sok esetben a rovarkártevõk elleni védelem sikerén múlik. A repce kártevõi évjárattól függõen ugyan, de szinte minden évben nagy egyedszámmal fordulnak elõ. Tapasztalataink szerint ennek következtében akár a 70%-os terméskiesés sem ritka.



A Karate Zeon széles hatásspektrumú, a szívó és rágó kártevõk elleni megbízható készítményünk repellens hatással, mellette az Eforia, amely két hatóanyagának köszönhetõen kettõs, kontakt és felszívódó tulajdonsággal rendelkezik, így megbízható megoldást nyújt a repcebolha, repcedarázs lárvája, levéltetvek, szárormányosok ellen.



 

Regulátorozás



Az intenzív repcetermesztés egyre inkább nélkülözhetetlen eleme a növekedésszabályozó és gombaölõ készítmény használata. Az õszi regulátorozást nélkülözõ állományok jobban kitettek a kemény tél hatásainak, nagy lehet a téli lombveszteség, valamint a kifagyás.



A Toprex kifejezetten repcére kifejlesztett készítményünk, két hatóanyag gyári kombinációja.



A paklobutrazol a növekedésszabályozásra, a difenokonazol a betegségek elleni védelemre kifejlesztett hatóanyag. A Toprex õszi alkalmazása a biztos áttelelés alapja, mivel alkalmazása során a szikfeletti szárrészt lerövidíti, megakadályozza a túlfejlett növények szárba indulását, felnyurgulását. A kezelés hatására a repce a kijuttatást követõ 10-20 nap között jól látható színreakcióval is jelzi azt, hogy elindult a télre való felkészülése. A levelek hosszirányú növekedési üteme lelassul, az epidermisz megvastagszik, a levélzet haragos zöld színt vesz fel. A nagy, felálló levelek helyett sok, kisebb felületû, zömökebb levél képzõdik, a tõlevélrózsa „közepe” dúsabb lesz. A föld alatti részek erõteljesebb fejlõdése mellett nõ a gyökértömeg és vastagszik a gyökérnyak, ezáltal nõ a növény stressztûrõ képessége és kitavaszodáskori gyorsabb regenerálódó képessége. A regulátor hatáson túl pedig egy megbízható kórokozó mentes állományt kapunk, mivel a Toprex védelmet nyújt a korai levélbetegségek, elsõsorban a fómás levélfoltosság ellen.

 

 


 

 

Bíró János

marketing vezetõ