A föld közelsége vonzott mindig is

Bencze Henrietta már megismerkedésünk elején büszkén tudatja velünk, hogy õ bizony ízig-vérig parasztlány. A határozott fellépésû, ugyanakkor mindig derûs ifjú hölgy anyai és apai ágon is gazdálkodói családból származik, s bár eredetileg állatorvos vagy meteorológus szeretett volna lenni, engedve a szelíd szülõi irányítgatásnak, az agrárágazat felé fordult. Ezt a döntését pedig olyannyira nem bánta meg, hogy fiatal gazdaként ma már maga gazdálkodik szülõvárosában, Marcaliban a családi birtokon is.

Az EMVA 2008-as pályázatát elnyerve – elsõ körös fiatal pályázóként – vette át szép lassan Henrietta a gazdaságot, ahol sógora segítségével közel 40 hektáron dolgoznak. A szántóföld mellett kertészei kultúrákkal is foglalkoznak, burgonya és hagymatermesztést végeznek.

Az egyetemen a gazdasági agrármérnök szakot választotta, és ez igazán remek döntésnek bizonyult, hiszen a gazdasági folyamatokra így nagyobb rálátást szerzett, ráadásul egyidejûleg közgazdasági végzettséget is szerzett 2004-ben Keszthelyen a Pannon Egyetem Georgikon Karán. S mivel a harmadik évfolyamon felvette a növényvédelmi szakirányt, a végzéskor egyszerre mindjárt két diploma birtokosa is lett.

Az Agrár Zrt.-nél 2010 szeptembere óta dolgozik, ezt megelõzõen – bár szintén mezõgazdasági cégnél végezte a munkáját – inkább a mezõgazdasági szaktanácsadás jogalkotási folyamataiban vett részt, egy komplett tanácsadói központot mûködtetve. Remek lehetõség volt számára ez a gyakorlat ahhoz, hogy az emberekkel való kapcsolat kialakításán dolgozzon, hiszen már az idõ tájt is 95 ember tartozott hozzá. S miközben a törvényalkotás véleményezési munkáiban vett részt, vágyott a biztonságot jelentõ aranykalitkából a föld közelségébe.

A testalkatát és életkorát céltudatosságával kompenzálva nyerte el azt a pályázat keretében meghirdetett állást, amely betöltésekor felnõtt emberek és idõsebb szaktanácsadók körében kellett kivívnia az elismerést és a tiszteletet. Rátermettségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy keményen megküzdött a pozíciójáért. A növényvédelem és a növénytermesztés mellett a Balaton Agrár Zrt. a környékbeli termelõk integrálásával is foglalkozik, és ez azt jelenti, hogy Henriettának ma is közel száz emberrel való kapcsolattartást igénylõ munkaköre van. A feladata ellátásában ugyancsak sokat segített az, hogy már korábban megtanult az emberekkel bánni. Véleménye szerint a szaktanácsadó legnagyobb tudása a szakmája mellett a pedagógiai érzéke.

Nyílt titok, hogy egy nõ a mezõgazdaságban alapvetõen hendikeppel indul, no de akinek a kihívás maga az inspiráció, az küzd is keményen a sikerekért. Az pedig nem is marad el, hiszen az elmúlt két esztendõ alatt eljutott oda, hogy ma már felhívják a termelõk, hogy a véleményét kérdezzék az adott helyzet megoldására. Vagyis mára már nem azzal keresik meg a gazdák, hogy azt kérik, amit egy szakemberrel megbeszéltek, hanem kifejezetten az õ véleményére tartanak igényt! Ahogy egy gazda a közelmúltban megfogalmazta: „Henrietta eszével, és az én földemmel mennyi mindenre lennénk képesek”. Vagy egy másik termelõt idézve: „Miért gondolkozzon a gazda arról, hogy milyen gombaölõ szert kell használnia, hiszen azért van Henrietta, hogy gondolkozzon helyette”. Ezek azok a valódi sikerek, amelyek szárnyakat adnak, és olyan energiákat, amellyel a cégnél letett napi munka után jut a saját gazdaságra is erõtartalék. Arra pedig szükség is van, hiszen a családi gazdaságban a több lábon állás jegyében a szántóföldi munkák mellett az állattartás is szerepet kap – 3 koca és azok szaporulata jelenti a sertéstartást, no meg van feladat a 200 darabos tojótyúk állománnyal is – így ma már szükség szerint alkalmi munkaerõ bevonásával végzik a teendõket.

S ha mindez nem lenne elég, akkor hozzátesszük, hogy a szaktanácsadáson kívül az ifjú gazdának tapasztalata és rutinja van a felnõttképzésben is. S nemcsak szervezte a különbözõ kötelezõ gazdaképzéseket, és nem csak oktatott, de folyamatosan képezte közben önmagát is, hiszen naprakésznek kell lennie a jogszabályokból is. Természetes a számára tehát, hogy további szakmai tervei is legyenek.

Ez az egész embert kívánó munka biztos családi háttér nélkül nem megy – vallja a lány, akinek ma is elcsuklik a hangja, ha édesapját említi, akit példaképének tekint. Õ volt az, aki nem csak elindította az otthoni gazdaságot, de megtanította a gazdálkodásra Henriettát is, aki mindig arra volt és lesz a legbüszkébb, hogy Bencze László leánya. A tiszteletre méltó szülõk mindig ott álltak mellette, és ma is édesanyja jelenti számára a biztonságos hátteret. S a szeretettel és tudatosan tervezett jövõjében egy teljes család és valódi hitves szerepel, aki a mezõgazdaságban is társ.

Bencze Henrietta a Balaton Agrár Zrt. növényvédelmi irányítójaként a gazdaság által mûvelt saját és integrált területekre kiterjedõen végzi munkáját. Ez összesen 3000 hektárnyi területet jelent, melyen belül a cég saját területe a következõ vetésszerkezet szerint alakul idén: 260 ha õszi búza, 260 ha kukorica, 240 ha repce, 85 ha szója, 40 ha napraforgó és 8 ha lucerna. A szántóföldi növénytermesztés mellett 100 hektárnyi szõlõt is mûvel a részvénytársaság, továbbá 240 hektárnyi vízfelületen folytat halászati tevékenységet. A nagyságrendileg 2000 hektárnyi területet felölelõ integráció keretében végzett munka komoly elfoglaltságot jelent Henrietta számára, hiszen amellett, hogy területileg is jelentõs, sok egyéni gazdálkodót is jelent a néhány hektárt mûvelõtõl a több száz hektáron gazdálkodóig. Ennek megfelelõen változatosak az integráció keretében végzett szolgáltatások is: valahol teljes gépi szolgáltatást, máshol csak aratást végeznek. A vetõmag, a növényvédõszerek és mûtrágyák beszerzése azonban rendszerint a Balaton Agrár Zrt.-n keresztül történik, amely ez által egyben finanszírozza is az integrált termelõket. Ebbõl kifolyólag mind a részvénytársaság, mind pedig az integrált termelõk kölcsönös érdeke a nyereséges termelés, ennek pedig alapvetõ feltétele, hogy az input anyagok felhasználását mind a technológiai, mind pedig a gazdaságossági szempontok figyelembevétele szerint helyesen válasszák meg.

A termõterületek talajtípus tekintetében erõs heterogenitást mutatnak, sokszor táblán belül is. A skála széles, hiszen ugyanúgy megtalálhatóak a homokos talajok, mint a magas szervesanyag-tartalmú, tõzeges jellegû talajok. Utóbbiak a nagybereki láp felé esõ területeken jellemzõek. Ennek megfelelõen a területek aranykorona értéke is széles intervallumban, 10 és 30 AK érték között mozog.

Bencze Henrietta, a Balaton Agrár Zrt. növényvédelmi szakembere

(Fotó: Benedek Szilveszter)

Beszélgetésünkkor elsõsorban a gazdaság tápanyag-gazdálkodási gyakorlatát elemeztük, hiszen ez egy olyan terület, ahol Bencze Henrietta már eddig is több újítást valósított meg és a jövõben is kiemelt jelentõséget kíván tulajdonítani a technológia ezen elemének. Ennek fényében kiemeli például, hogy szakmai meggyõzõdése alapján fontosnak tartja minden kultúra esetében a komplex tápanyag-utánpótlást, azonban a gyakorlatban az üzemgazdasági szempontok szigorú figyelembevétele szerint kell eljárni, amely fokozatosságot kíván a nagyobb mennyiségû tápanyagdózisok alkalmazásának tekintetében. A tápanyag-utánpótlás a talajvizsgálat során mért tápanyag-ellátottsági értékek és a növény tervezett termés szerinti igénye alapján kerül megtervezésre. A gyakorlatban az õszi vetésû növények õsszel mind foszfor-, mind pedig káliumtrágyázásban részesülnek. A tavaszi vetésû kultúrák esetében nem kerül sor õszi alaptrágyázásra: a napraforgó tavasszal, vetés elõtt Yara Mila összetett mûtrágya formájában részesül NPK és mikroelem trágyázásban, a kukoricában pedig vetéssel egy menetben starter mûtrágyát juttatnak ki. Folyamatban van azonban egy üzemi kísérlet is, melynek során a kukorica elõveteményû kukorica esetében tavasszal vetés elõtti komplex mûtrágyával végeznek alaptrágyázást. A tápanyag-gazdálkodással kapcsolatban fontos üzemi tapasztalatuk továbbá, hogy hatékonyabb lehet a mûtrágya hasznosulása, ha a vetéselõkészítõ talajmunkánk során nem dolgozzák be a mûtrágyát a talajba, hanem erre csak vetéskor kerül sor. Ez az eljárás lehetõséget biztosít arra, hogy a kijuttatott tápanyagmennyiség minél inkább a majdani gyökérzónában koncentrálódjon, így térben is minél jobban a növény rendelkezésére álljon.

Érdemes a talajvizsgálati eredményeket is részletesebben szemügyre venni: foszforból általában jó, míg káliumból közepes és jó közötti a talajok ellátottsága, megjelenik azonban a cink hiány, amint arra az alábbi térkép is rámutat. Ez alapján optimálisként jellemezhetõ a talajok természetes foszfor- és káliumszolgáltató képessége, így a tápanyag-utánpótlás során elegendõ a növényi terméssel kivont, ill. annál valamivel alacsonyabb tápanyag-mennyiség visszapótlása. Nem indokolt tehát a magas dózisokkal végzett feltöltõ szemléletû alaptrágyázás, sokkal inkább a folyamatos, de kisebb mûtrágyaadagok alkalmazása kerül elõtérbe, mint azt a cég tápanyag-gazdálkodási gyakorlata egyébként is mutatja. Nem szabad azonban szemet hunyni a hazánkban egyébként viszonylag sok helyen jellemzõ cinkhiány felett, így elõtérbe kerül ennek a mikroelemnek nem csupán a levéltrágyákkal, hanem a járulékosan cinket is tartalmazó talajon keresztüli mûtrágyákkal történõ utánpótlása. Visszakanyarodva a talajok foszfor- és kálium-ellátottságához, az is megállapítható azonban, hogy a gyengébb termõképességû, homokos jellegû talajokon gyengébb a tápelem-ellátottság, így ezeken a területeken méginkább felértékelõdik az alaptrágyázás szükségessége. Nitrogénellátás tekintetében õszi búza, kukorica és repce esetében 170 kg/ha hatóanyag mennyiség kerül kijuttatásra, míg napraforgó és szója esetében ennél kevesebb.

A talajon keresztüli tápanyag-utánpótlás mellett a növénytáplálás másik fontos eszköze a levéltrágyázás. Bencze Henrietta megfigyelései szerint a levéltrágyázás különösen a fiatal levelek növekedési erélyének gyorsításában játszik fontos szerepet. Különbözõ készítményeket használnák, úgymint a Yara Folicare, Yara Gramitrel és a Kwizda Wuxal termékcsaládokat. Minden növény esetében harmonikus és mérlegszemléletû tápanyag-ellátásra kell törekedni, de természetesen kultúránként változó, hogy mely tápelemek esetében kell különös hangsúlyt fordítani az utánpótlásra. Így a mikroelemek utánpótlása tekintetében búza esetében a réz, kukorica esetében a cink, napraforgó esetében a bór, repce esetében pedig a bór és a kén adja a levéltrágyázás alapját. Emellett természetesen egyéb mikroelemek, sõt a makroelemek közül is többek (N, P, K, Mg) kijuttatása elõnyös lehet levéltrágyázás útján.

Megemlítendõ továbbá, hogy repce után zöldtrágyanövények vetésére is sor kerül, vagy mustár, vagy pedig pohánkából, mustárból, olajretekbõl és bíborherébõl álló keverék formájában. Ez nem is annyira a tápanyag-tartalom miatt fontos, ez inkább járulékos hatás a talajba forgatott növényi részek lebomlása során, elsõdlegesen a talaj fizikai szerkezetét, kémiai tulajdonságait és biológiai aktivitását befolyásolja kedvezõen.

Felmerült még a talajmûvelés témaköre is, amely mindig felveti azt a kérdést is, hogy az adott gazdálkodó a forgatásos, vagy forgatás nélküli talajmûvelés elkötelezettje-e. Noha ez a kérdés nem egyszerûsíthetõ le ennyire, mert több olyan gazdálkodó is van, akinek talajmûvelési gyakorlatában mindkét eljárásnak megvan a maga fontos szerepe, mégis ki szokott rajzolódni, hogy ki melyik talajmûvelési elemeket helyezi elõtérbe. Mindez elválaszthatatlan a termõhelyi adottságoktól és az alkalmazott talajmûvelõ gépektõl. A Balaton Agrár Zrt. meghatározó a forgatás nélküli mûvelés, azonban a szántás is része az üzem talajmûvelési gyakorlatának. Fõ motivációjuk a talaj nedvességtartalmának minél hatékonyabb megõrzése, ezt igyekeznek elõsegíteni a mulcshagyó talajmûvelési eljárásokkal. Pár éve kezdték el ezt a fejlesztési irányt, így végleges tapasztalatokról még nem lehet beszámolni, de mindenképpen iránymutatóak a mulcsmûvelés széles körben ismert elõnyei. Szántásos mûvelésre gyakorlatilag csak szója elõtt szokott sor kerülni, mert itt forgatás nélküli mûvelés alkalmazásakor nagyon erõs gyomosodást tapasztaltak, különösen az évelõ gyomok tekintetében, így a gyomborítottság csökkentéséhez szükségesnek érzik a forgatást.

A vetésszerkezetükben egyébként jelentékeny arányt betöltõ szója termesztését sikeresen végzik Ordacsehiben és körzetében. Noha a szójatermesztés sokszor mindent kizáróan csak Bóly és Baja térségével kerül azonosításra, akadnak az ország több pontján elszórtan olyan területrészek, ahol szintén eredményesen termeszthetõ ez a növény, ahogy azt jelen példa is mutatja.

Keresztes Júlia–Benedek Szilveszter