Arysta növényvédelmi tanácskozás újdonságokkal

Az Arysta Magyarország Kft. ügyvezetõje, Herpai Sándor és Somos Ferenc területi képviselõ, mint a rendezvény házigazdái üdvözölték kora tavaszi programjukon az érdeklõdõket. A meghívottak elsõként Dr. Vörös Géza, a Tolna Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság igazgatójának elõadását hallgathatták meg. Az amerikai kukoricabogárral kapcsolatos 2011-es védekezési tapasztalatokról szólva az elõadó felhívta a figyelmet arra, hogy bár a kártevõ már olyannyira megtelepedett Magyarországon, hogy a faunánk része lett, mégis képes évrõl évre valami meglepetést okozni, kiválóan alkalmazkodik ugyanis a szélsõséges idõjárási körülményekhez.

Elmondása szerint a kukoricavetéseket a megyében április végéig sikeresen elvégezték, az elsõ kukoricabogár lárvakelést pedig május 25-én diagnosztizálták. Sajnos a tojások mortalitását kevés tényezõ befolyásolja, azok igen strapabíróak, még a –7oC-fokos talajban is gond nélkül áttelelnek, így túlnyomó részük ki is kel tavasszal. Ilyenkor viszont szerencsére sebezhetõbbek, mert ha 24 órán belül nem jutnak tápnövényhez vagy gyökérhez (ott elegendõ nedvességhez), akkor 60–70%-ban el is pusztulnak. A bábállapot nálunk 5–7 napra tehetõ. Tolnában a bogarak kelését elõször június 21-én figyelték meg, a szexferomon csapdák fogásai alapján. A tömeges rajzás 12–14 nap múlva következik be, ezért rendkívül fontos a pontos idõpontokat ismerni a védekezés idõzítéséhez. A bogarak rajzáscsúcsa általában július 5–19. közé tehetõ. A tavalyi évben éppen ezen idõszakban tartotta Bonyhádon az Arysta sikeres szakember-találkozóját, amikor megszemlélve a kísérleti parcellákat bebizonyosodott, hogy a Santana 1 G talajfertõtlenítõ szerrel az erõs fertõzés még igen nagy szárazságban is jól kezelhetõ. Az elmúlt év aszályos idõjárásának kedvezõtlen hatásait egyébként valamelyest ellensúlyozta Tolna megyében, hogy az éves csapadékmennyiség fele éppen a vegetációs idõszakban esett, a hõségnapok száma azonban 2011-ben jóval több volt a korábbi évekénél.

Az Arysta munkatársa, Szalai Attila a Santana-val kapcsolatos tapasztalatokat ismertette. Beszámolt a legújabb kísérleti eredményekrõl, illetve a készítmény felhasználásával kapcsolatos tapasztalatokról is, hiszen a Santana 2010-es bevezetése óta már két teljes szezon tapasztalata áll a rendelkezésükre. Az Arysta munkatársai kutatást végeztek a felhasználók között, amelynek külön aktualitást adott az elõzõ két év idõjárási szempontból rendkívül eltérõ volta, míg a 2010-es esztendõ hûvös és csapadékos volt, addig a 2011-es év kimondottan száraz. A vizsgálatban résztvevõ közel 150 felhasználó összesen 99 ezer hektáron termelt kukoricát 2011-ben, az általuk talajfertõtlenített terület pedig mintegy 20%-át jelentette az országosan kezelt felületnek.

A Santana 1 G felhasználása a célkártevõk szempontjából mindkét évben hasonlóképpen alakult, az elsõ helyen – mint a legnagyobb károkozásra képes kártevõ – a kukoricabogár áll. Egyre több termelõ választotta (a felmérés tanúsága szerint) a készítményt olyan területeken is, ahol a drótférgek vagy egyéb fiatalkori kártevõk (pl. kukoricabarkó, földibolha) okozzák a legnagyobb problémát. A felszívódó és a növény nedvkeringésébe bekerülõ klotianidin hatóanyag nagy biztonsággal képes megvédeni a növény föld alatti és feletti részeit – állítják a közvélemény-kutatásban résztvevõk. A válaszadók a Santana kukoricabogár elleni hatékonyságát jónak vagy nagyon jónak értékelték. A drótféreg esetében még ennél is jobbnak bizonyult a készítmény megítélése, a korábbinál nagyobb arányban találták nagyon jónak a készítmény hatékonyságát a kártevõvel szemben.

A készítményt használó termelõk 88%-a nem tapasztalt különbséget a készítmény hatásában az egymástól az idõjárás szempontjából is nagyban különbözõ két év során. A Santana 1 G-t 2010-ben kipróbáló termelõk mindegyike használta 2011-ben is a terméket, ami a termékkel szemben kialakult bizalmat mutatja.

Szentey László vezetõ fõtanácsos (MGSzH NTAI) az õszi káposztarepce és a napraforgó állományszárításáról, valamint a légi növényvédelem aktuális kérdéseirõl szólva említette, hogy repülõgépes növényvédelmi beavatkozásoknak mintegy 60–70 százalékát az említett két kultúra állományszárítása adja. A fennmaradó hányadot a kukoricabogár elleni védekezés, a burgonya deszikkálása, illetve a kisebb kultúrák kezelése, valamint az erdészeti feladatok jelentik. Ez év tavaszától várható a légi növényvédelemre vonatkozó jogszabály módosítása, amelynek értelmében szigorú bejelentési kötelezettséggel és környezetvédelmi elõírásokkal, valamint a hormonbázisú (2,4-D, MCPA, dikamba) és a glifozát hatóanyagú készítmények légi kijuttatásának szigorításával kell számolni.

Horváthné Tóth Ildikó az Arysta új szántóföldi készítményeit mutatta be, amelyet röviden próbálunk összefoglalni olvasóink számára.

Az Adob lombtrágya-családba tartozó termékek, mint az Adob Extra Gabona, Adob Extra Napraforgó-Repce az adott kultúrnövény számára fontos mikro- és mezoelemeket optimális arányban, kelatizált formában tartalmazzák. A magas mikroelem-tartalomnak, illetve azok nagyfokú kelatizáltságának köszönhetõen a készítmények rendkívül hatékonyan orvosolhatják az esetlegesen kialakult hiánytüneteket, illetve a termék alkalmazásával azok megelõzhetõk.

Az ATS Agro Flo vízben kiválóan oldódó, nitrogénalapú lombtrágya: 15% nitrogén mellett 22% ként tartalmaz. Szántóföldön gabona-, kukorica-, repce- és burgonyakultúrákban használható.

A Nutrifer Cink SC EK mûtrágya EDTA kelátképzõvel, a szántóföldi és kertészeti kultúrák cinkigényének kielégítésére alkalmazható.

Fluorstar 200 gyomirtó szer magról kelõ kétszikûek, apró és sövényszulák, ragadós galaj és hamvas szeder ellen használható kalászosokban és takarmánykukoricában.

A Matiz hatóanyaga 250 g/l tebukonazol. Kalászosokban gabona lisztharmat, gabonarozsda, helmintospóriumos és szeptóriás betegségek, kalászfuzáriózis, repcében pleno-dómuszos és alternáriás betegségek, fehér- és szürkepenész elleni védekezések során, valamint fagykárcsökkentés érdekében használható.

A Solaris kontakt, perzselõ hatású gyomirtó készítmény. Lombtalanításra alkalmazható napraforgó-, õszi káposztarepce-, mustár-, olajretek-, vetõburgonya-, magrépa-, takarmányozásra szánt szója-, borsó-, mák-, lucerna-, vörös- és fehérhere-kultúrában.