A szõlõ sikeres növényvédelme érdekében elengedhetetlen a folyamatos fejlõdés – új hatóanyagok és termékinnovációk kutatása. A ma elvárásainak azonban a technológiai fejlõdésen és fejlesztésen, a formulációkon és a hatásmechanizmuson túl figyelemmel kell lennie a fenntarthatóságra és a környezetvédelemre, ahogy a felhasználók védelmére is. A BASF forradalmian új terméke, az Enervin® mindezen elvárásoknak megfelelõ módon vesz részt a szõlõ peronoszpóra elleni védelmében.
A XII. Szõlészeti és Borászati Konferenciának Herceghalom adott helyet februárban, ahol a BASF szakemberei tartottak értékes elõadásokat a hatékony szõlõvédelemrõl, és az Enervint tesztelõ gazdák is megoszthatták tapasztalataikat a nagyszámú hallgatósággal.
Az Enervin a BASF legújabb fejlesztésû hatóanyagának, az Initium®-nak és a Metiramnak a gyári kombinációja. Az Initium (ametoktradin) kémiailag és hatásmechanizmusát tekintve is új, önálló hatóanyag-csoportot jelent, a Metiram pedig a széles spektrumú, nagy hatékonyságú kontakt hatóanyag. Az Initium új kémiai csoportba tartozik, hatásmechanizmusa is teljesen új – az eddigi hatóanyagoktól eltérõ módon gátolja a gombák légzését, így kiemelkedõ a peronoszpórafélékkel szembeni hatékonysága. Vaxdinamikus hatásmódja révén a hatóanyag a kipermetezést követõen beépül a növény felszínét borító viaszrétegbe, és az alá, ezáltal biztosítva a nagyfokú esõállóságot és hatástartamot. A viaszrétegbe beépült Initium kristályokból nedvesség (pára, harmat vagy esõ) hatására hatóanyag szabadul fel és oszlik el a viaszrétegben – így az új növendékeket is befedi és védi a peronoszpóra ellen.
A hazai kísérletek ugyancsak bizonyították az Enervin hatását, amely még az extrémnek minõsíthetõ 2010-es esztendõben is megállta a helyét. A magyarországi tesztelésben 20 borvidék 63 termelõ partnere vett részt, összesen 100 ha területen. A minõsítés szempontjai között szerepelt a hatékonyság, a kezelhetõség (oldódás, keverhetõség, stabilitás), a teljes technológia hatékonysága, a fitotoxicitás és a mellékhatások.
Termelõi tapasztalatok szerint a WG formuláció bekeveréskor több esetben gyorsan megduzzadt – de a javasolt felhasználással, közvetlenül a vízzel félig töltött permetlé tartályba öntve nem habzott ki, és nem csapódott ki. Stabil szuszpenzió, amellyel gyakorlatilag nem volt keverhetõségi probléma, sem semmilyen fitotoxicitás. Tapasztalat az is, hogy több komponensû tankkeverék elõállításakor utolsó résztvevõként kell alkalmazni az Enervint, így semmilyen probléma nem merül fel, és hosszan stabil marad az oldat. Keverési problémák az alkalmazott készítményekkel nem jelentkeztek. A szaktanácsadók javaslatára Collis® SC-vel javasolt a keverése, de több helyen rovarölõ szer illetve egyéb lombtrágya mellé keverésekor sem merült fel semmilyen probléma.
Kezelhetõségét, oldhatóságát, oldódásának sebességét és a formuláció kezelhetõségét is kiválónak találták az Enervint kipróbáló termelõk, akik 90% fölöttire értékelték a termék valamennyi tulajdonságát. Hatékonyságát közel 100%-osnak ítélték levélen és fürtön is. Összehasonlítva más peronoszpórára ható készítményekkel jobbnak, sokkal jobbnak vagy legalább olyan jónak találták az új terméket. A teljes BASF-technológia hatékonyságát valamennyi szõlõbetegség ellen szinte 100%-osnak találták az elmúlt esztendõben a termelõk.
A BASF célja az Enervinnel, hogy a magyar piacon a már korábban forgalomban lévõ készítményeikkel rotációban teljes értékû megoldást biztosítson a peronoszpóra ellen – javaslatuk szerint virágzásban, illetve a növekvõ bogyók védelmében a Collis-szal tervezhetõ a BASF által javasolt teljes körû fungicid-technológiába. A nedvesség hatására tovább terjedve az Enervin folyamatos külsõ burkot képezve biztosít kiváló védelmet ezekben a stádiumokban.
A rendezvény résztvevõivel a nagy sikerû terméket tesztelõ gazdák egyikeként Kökény Benõ osztotta meg a véleményét – õk Cegléden közel 60–65 éves hárslevelû ültetvényen próbálták ki az Enervint. November 4-én szüretelték errõl a területrõl a szõlõt 26 cukorfokkal, eközben beteg bogyót nem találtak. Teljesen egészséges volt a szõlõ, olyannyira, hogy a levelek sem sárgultak, hanem az elsõ fagy után egyszerûen megfagytak. Az ültetvény oly üde és ép volt, amit korábban nem tapasztaltak. Kontrolljuk ugyan nem volt, mert a mellettük lévõ szõlõt addigra már leszüretelték, Kökényék azonban egy csodálatos késõi szüretelésû bort készítettek a termésbõl.
Gál József Gyöngyösrõl érkezett, ahol növényvédõ szaktanácsadóként tizenöt gazdálkodóval áll kapcsolatban. Egyikõjükkel a Mátraaljai borvidéken próbálták ki az Enervint, amelyet Gyöngyöstarján térségében egy hektár területen állítottak kísérletbe. Az eredményekrõl és a tapasztalatokról szólva a szakember elmondta, hogy a kísérleti ültetvényen az elmúlt idõszakban nem volt peronoszpóra. A tesztelést egy igen szép hárslevelû ültetvényen hajtották végre, ahol a gazda október vége elõtt nem kezdi meg a szüretelést, de az sem ritka, hogy novemberben és néha decemberben végzi azt.
Az ismert szõlész-borász, Dr. Németh András szakmai hitvallása szerint ugyanis elõbb nem szabad a szõlõt szedni. A kint hagyott szõlõ melletti kontroll ültetvény is viszonylag nagyobb területû gazdaság, ahol azonos fajtából tudták az összehasonlító növényt biztosítani. A vegetáció során a leginkább veszélyes, illetve kritikus idõszakban nem volt különbség az üzemi kontroll és az Enervines kezelés között. A késõbbiekben azt figyelték meg, hogy a hónaljhajtásokon megjelentek az olajfoltok itt-ott, az Enervinnel kezelt növényeken viszont nem jelent meg olajfolt. Érdemi különbséget a vegetációban még nem lehetett látni, ez nyilván a csapadékmentes esztendõnek köszönhetõ. Az idõjárásnak köszönhetõen a nem Enervinnel kezelt területen sem volt tapasztalható érdemben rothadás a késõi szüret idején.
Tekintse meg az Enervin® videót, a képgalériát, a konferencián elhangzott elõadásokat.