MENÜ

Mirõl beszélünk, amikor a fû szilázs minõségérõl beszélünk?

Oldalszám: 107
2014.01.27.

Miért fontos a fû szilázs minõsége?

A fû szilázs olyan olcsó takarmányt jelent, amelyet a téli idõszakban lehet feletetni. A fû szilázs készítésének folyamata 3-4-szer ismételhetõ ugyanazon a területen évente. A fûfélék gyors növekedése által nagy mennyiségû biomassza képzõdik, amely gazdaságosan silózható, ha megfelelõ eljárást alkalmazunk.

Mivel a tehenek tejtermelése az utóbbi években lényegesen megnövekedett és ezzel a tápanyagigényük is egyre nõtt, valamint a bendõ kapacitása ezzel szemben limitált, már nem elegendõ egyszerûen csak szilázst termelni, hanem a minõségi szilázskészítésre kell törekedni.  

 


 





Hogyan érjünk el kiemelkedõ minõséget a fû szilázsban?



A fûféléknek a kukoricához viszonyítva relatívan kevesebb a cukortartalma és magasabb a fehérjetartalma, magasabb a pufferkapacitása, amely megnehezíti az erjesztését. A vágási magassága is eltérõ (5–7 cm fû és 20–30 cm kukorica), amely megnöveli a kockázatát a talajjal (Clostridiumokkal) való szennyezõdésének.



A jobb erjedés és a magasabb tápanyagtartalom menedzselése:



- Helyes betakarítási idõ megválasztása (30–45% száraz anyag): a növénynek ebben a növekedési szakaszában remek egyensúly van a cukortartalma és a pufferkapacitása között, ugyanakkor a nyersrost-tartalma is elfogadható. Az optimálisnál alacsonyabb szárazanyag-tartalom esetén megnõ a kockázata a Clostridiumokkal való szennyezõdésnek, valamint magasabb veszteségekre számíthatunk a kicsorgás miatt. Magasabb szárazanyag-tartalom magasabb nyersrost-tartalmat jelez, amely megnehezítheti a tömörítést. Az optimális részecskeméret a fû szilázsok esetében kevesebb, mint 4 cm. Van egy szabály, hogy elérjük az optimális tömörítést: minél nagyobb a szárazanyag-tartalom, annál kisebb kell legyen a részecskeméret.



- Földdel való szennyezõdés csökkentése (hamutartalom 10% alatt): a kockázata magasabb, ha a siló viszonylag nedves (<25%). Ebben az esetben magasabb vágási magasság ajánlott (<7–8 cm).



- Tömörítés (>650 kg/m3): a legfontosabb mûvelet a szilázs készítésénél a tömörítés. Az egész technológiai folyamatot igazítani kell a tömörítõgépek kapacitásához. Néhány ajánlás: a tömörítés ne legyen több mint 1 tonna száraz anyag/óra/tömörítõgép tonna. Gyakorlati szempontból, ha a gép tömege 10 tonna, és a szárazanyag-tartalom 40%, ne töltsünk többet a silóba, mint 25 tonna anyag/óra. Lehetõségünk van növelni a gépek súlyát a kerekekbe rakott vízzel, vagy cementblokkokkal. Minden plusz kg a szilázs minõségét javítja.



- Takarás: optimális esetben a silót egy nap alatt töltjük fel és még aznap le is takarjuk. Azonban néhány esetben a feltöltési idõ meghaladja a 24 órát, de semmiképpen nem ajánlott kiterjeszteni a feltöltési idõt 72 óránál hosszabb idõre. Miután a siló megtelik, fedjük le azonnal a megfelelõ mûanyag fóliával és biztosítsuk a lefogatását megfelelõ súlyokkal. Egy jó tömörítés és egy megfelelõ takarás stabilan fogja tartani addig a szilázst, amíg fel nem használjuk. Továbbá ezek a tényezõk megakadályozzák a penészgombák növekedését, ezáltal a további mikotoxin-termelést.



- Beoltás: az olyan szilázsokat, amelyek kívül esnek a megadott szárazanyag-értékeken (25–45%), kezelhetjük kémiai anyagokkal, hogy elérjük a megfelelõ hatást. A nedves vagy piszkos szilázsokat kezelhetjük azért, hogy a Clostridiumokat visszaszorítsuk (pl. nátrium-nitrittel), ugyanakkor kezelhetjük a száraz szilázsokat is, hogy megakadályozzuk a penészek szaporodását, amely a rossz tömörítés miatt jön létre (pl. propionsavval).





A szilázs beoltása biztonságosabb és olcsóbb alternatívát jelent, mint a savas, vagy kémiai kezelések. Mivel a fõ problémát a fû szilázsnál a savasodás jelenti, homolaktikus tejsavbaktériumokat (LAB) kell használni. Mindazonáltal a homo- és heterofermentatív tejsavbaktériumok kombinációja nem csak a jó fermentációt garantálja, hanem egyben jobb aerob stabilitást is biztosít. Az aerob stabilitás forog kockán, ha a tömörítés nem megfelelõ, ha a viszonylag nagy silóméret miatt a siló nem ürül elég gyorsan (25 cm/nap télen és 50 cm/nap nyáron) és/vagy ha a szilázs vágott felülete egyenetlen.



Mikotoxin-szennyezettség:



A mikotoxin-szennyezettség tekintetében nincs biztonságos szint. Számos esetben a mikotoxinokat nagyon összetett problémaként kell kezelnünk. Néhány példát említve csak:



- ezek a toxinok kémiailag stabilak és ellenállóak a fizikai méregtelenítéssel, hõmérséklettel, tárolási és feldolgozási folyamatokkal szemben,



- nagyon nehéz reprezentatív mintát venni, mivel a mikotoxinok egyenlõtlenül oszlanak el a szilázsban és gyakran alakulnak ki ún. „hot spot”-ok,



- általában 5-7 mikotoxint vizsgálunk, de több mint 400-at ismerünk ténylegesen,



- szinergista hatások léphetnek fel bizonyos ismert és ismeretlen mikotoxinok között (a két mikotoxin együttes hatása sokkal nagyobb, mint az egyes toxinok hatásának összege),



- olyan maszkos mikotoxinok jelenléte, amelyek akkor keletkeznek, amikor a mikotoxinok kötõdnek bizonyos növényi tápanyagokhoz, amely észrevehetetlenné teszi õket a legtöbb analitikai eljárással szemben.



A mikotoxinok veszélyének csökkentése:



A szántóföldön: vetésforgó, gombarezisztens növények használata, mûtrágya használata, gombák kémiai és biológiai gátlása, helyes növénytermesztés.

A szilázs készítése során: megfelelõ higiénia, megfelelõ szilázs-adalékanyagok, helyes tömörítés, a siló megfelelõ légzáró lefedettsége.



Kitárolásnál: a siló leszedésének a megfelelõ sebessége, a hiányosan tartósított szilázs fel nem használása, vegyi silóadalékok használata a nemkívánatos erjedés elkerülésére.



Kész takarmánynál: mikotoxininaktiváló adalék használata



Biomin megoldások a jobb minõségû fû szilázs készítéséhez és a jobb teljesítményhez



BiominBioStabil® Plus: hetero-éshomofermentatív baktériumok keveréke a jobb erjedésért, és az aerob stabilitásért; magasabb szárazanyag-, tápanyag- és energia-visszanyerés lehetséges a szilázsból.



Biomin® BioStabilWraps: homofermentatív baktériumok keveréke, ajánlott a bálázott szilázsok jobb erjedéséhez és a jobb szárazanyag-, tápanyag-és energia-visszanyeréshez.



Mycofix® termékcsalád: mikotoxin inaktivátor három különbözõ stratégia alapján: köthetõ mikotoxinok megkötése ásványi anyagok szinergista keveréke által (például aflatoxin és ergot alkaloidok), a nem adszorbeálható mikotoxinok biotranszformációja biológiai összetevõk által (például a zearalenon, deoxinivalenol és egyéb trichotecének) és biovédelmet jelent, mivel növényi és alga kivonatokkal támogatja az immunrendszert és védi a májat.



Acosta Aragón Y.

Biomin Holding GmbH

További részletek