MENÜ

Atonik - Korai lendület a repcének!

Oldalszám: 54-55
2014.01.27.

Igazán nehéz dolga van most annak, akinek a repcével kapcsolatban van mondanivalója. Az üzemi kollégákkal találkozva, sokszor csak legyintenek, amikor ez, az egyébként fontos növénykultúra kerül szóba. A kimondottan száraz õsz során sokan már eleve be sem vetették a tervezett területet, de azok sem biztos, hogy jól jártak, akik – bízva az õszi csapadék megérkezésében – végül is földbe tették a magot. Már a késõ õszi idõszakban hallhattunk több ezer hektáros nagyságrendben kimûvelt területekrõl, de a megmaradó állományok sem bíztattak sok jóval minket.

 

 

Ha lehet még ezen túl is rontani a helyzeten, azt a február eleji kemény, száraz fagyok megtették. Szinte biztos, hogy a hótakaró által nem védett, általában 2-4 leveles állományokban a több napon át tartó, -10°C alatti hõmérséklet további nagy károkat okozott. Ezek után nem kell azon csodálkoznunk, hogy a megmaradó területre vonatkozó (nem hivatalos) becslések mindegyike 100–150 ezer ha közé teszi a majdan betakarítandó területet. A mezõgazdasággal régóta foglalkozó ember ilyenkor teszi még hozzá: „Sokat alszik addig még kint az a növény”!



Mindezek után jogos lehet a kérdés, hogy akkor miért beszéljünk egyáltalán a repcérõl? Tekintve a repce iránt megnyilvánuló világpiaci keresletet és a szokásosnál lényegesen kisebb vetésterületet, valószínûsíthetõ, hogy a felvásárlási árak magas szinten fognak mozogni, így érdemes a megmaradó területeket intenzívebb technológiában részesíteni! Ezen a ponton érkeztünk el az Arysta repce-technológiájának egyik legfontosabb pontjához, az Atonikhoz! A repcét intenzív technológiával termesztõknek ezt a készítményt már nem kell bemutatni, sok területen vált a technológia alapkészítményévé!



Azok számára azonban, akik eddig még nem szereztek személyesen tapasztalatot a készítményrõl, az alábbiakban szeretnénk némi összefoglalást adni a felhasználásra vonatkozó tanácsokról, a várható eredményekrõl. Ha az Atonikról egyetlen mondatban kellene szólnunk, akkor azt mondhatnánk, hogy: „Az Atonik egy olyan biostimulátor, amelyik sejt szinten fejti ki hatását, ennek révén olyan folyamatokat indít el a növényben, amik a stresszoldás és terméskötõdés terén hoznak biztos – idõnként akár nagyon látványos – eredményt.”



Ha a repcében való felhasználásának lehetõségeit nézzük, akkor adja magát, hogy a kora tavaszi idõszakban használva, a stresszoldás terén használjuk ki a készítmény tudását. Alkalmazását a lehetõ legkorábbra idõzítsük, lehetõleg már az elsõ növényvédelmi beavatkozáskor, a repceszár-ormányos elleni védekezéskor juttassuk ki. Ebben az idõszakban a javasolt dózis 0,6 l/ha. Milyen hatás várható el a kijuttatást követõen? A választ bontsuk kétfelé, bár természetesen a valóságban ezek szorosan összefüggenek. Közelítsük meg a kérdést elõször a stresszhatások oldaláról. A kezelt növények életfolyamatai felgyorsulnak, tápanyagfelvételük fokozódik, a kedvezõtlen körülmények hatásán hamarabb jutnak túl. Ez a gyakorlatban szemmel láthatóan erõsebb, korábban induló állományt jelent, ahogyan az 1. képen is látható.

 


1. kép: az Atonikkal kezelt növények kezdeti növekedése erõteljes

 







Gyakori kérdés, hogy szabad-e abban az esetben is kijuttatnunk az Atonikot, hogy annak nagy része „csak a földre jut”, különösen, ha a kezelt területen a növények nem túl fejlettek, vagy ha nagy arányú az elszenvedett levélvesztés mértéke. A válasz egyértelmûen igen, ugyanis pontosan ebben a helyzetben van a növénynek szüksége a segítségre, és a kijuttatás idõzítése más szempontból is ekkor az ideális.



Mi is ez a másik szempont? Az Atonik kijuttatását követõ felgyorsuló életfolyamatok, és a növények hormonális rendszerében bekövetkezõ változások pozitív módon befolyásolják a generatív részek differenciálódását. Ennek látható hatása a becõt hozó oldalhajtások számának változása, ami jól látható a 2. képen.

 


2. kép: a korai kezelés hatására nõ a becõt hozó oldalhajtások száma

 

 

Az elmúlt idõszakban arra törekedtünk, hogy összegyûjtsünk és megjelentessünk olyan termelõi tapasztalatokat és véleményeket, amelyek az Atonik üzemi gyakorlatban való felhasználása kapcsán születtek. Ezekbõl az értékes megfigyelésekbõl teszünk közzé néhányat a következõkben.

 



B.L. Agrokem Kft., Keszthely



Hazánk nem tartozik a repcetermesztés élvonalához. Ha figyelembe vesszük, hogy az uniós szabályok alapján mennyi biodízelt kell az ásványi dízelhez keverni, azt látjuk, hogy nem vagyunk önellátóak ebben a tekintetben sem.



Mondhatjuk azt, hogy Magyarország a repce sikeres termesztésének a határán fekszik földrajzilag–éghajlatilag. De mondhatjuk azt is, hogy a termesztés technológiája mára úgy változott, hogy a sikeres termesztés (nagy részben) rajtunk múlik. Azt, hogy a technológiánkban mik azok az alapvetõ elemek, amit mindig alkalmaznunk kell, idõnként érdemes felülvizsgálni. Ma már senki sem vitatja, hogy a repce a legintenzívebb termesztéstechnológiát igénylõ szántóföldi növények egyike. A nagy termés egyik legfontosabb tényezõje a növények elágazódása, az oldalágak kinevelése. Régóta tudjuk, hogy a talajban lévõ ásványi nitrogén mennyisége stimulálja a repcét az oldalágak kifejlesztésére. Ennek okán gyakorlatilag „túletetjük” a növényt, mert egyébként nincs szükség a termés kineveléséhez ekkora adagú nitrogéntrágyázásra. Az utóvetemény esetleg meghálálja ezt nekünk, de ilyen mûtrágya árak mellett megengedhetjük-e ezt magunknak, illetve tudjuk-e, hogy közben mennyi hatóanyagot veszítünk el?



Az utóbbi évek tapasztalatai alapján azt állítjuk, hogy az Atonik biostimulátor sokat segíthet ezen a problémán. Az Atonik-ot stresszkezelõ, illetve termésnövelõ készítményként ismerjük. Megfigyelésünk szerint hatása hasonlít a kábítószerek hatására. Azt mondják, hogy a kábítószer elhiteti az emberrel, hogy tud repülni. Mi azt tapasztaltuk, hogy az Atonik „elhiteti” a növénnyel, hogy sok nitrogén áll rendelkezésére és ennek megfelelõen gazdagon növeszti oldalágait. Ezután már „csak” arra kell ügyelnünk, hogy a növény ki is tudja nevelni ezeket.



Az Atonik-ot kora tavasszal (tél végén) az elsõ kezelés alkalmával juttatjuk ki 0,6 l/ha dózisban. Tapasztalataink szerint alacsonyabb nitrogéndózis használata esetén, illetve a fejtrágyázás utáni bemosó csapadék hiányában is erõteljes az oldalhajtás képzõdés. Akár 30-50 kg/ha nitrogén hatóanyagot is megtakaríthatunk használatával.



A második kezelést akkor juttatjuk ki, ha legalább 30-40 mm csapadék hullott az elsõ kezelést követõ 15-20 napban. Ekkor az újabb 0,6 l/ha-os Atonik hatására az oldalhajtások is oldalhajtást nevelnek.



A fent leírt megfigyeléseket az elmúlt három év során Zala megyében több ezer hektáron igazolták a betakarított terméseredmények. Elmondhatjuk, hogy ezekben az években volt „normális” tavasz, száraz meleg és hûvös, csapadékos idõjárású kikelet is. Az Atonik „kábítószer” mûködött, és biztos pontjává vált az alkalmazott technológiának.

Simonfalvi Elemér

szaktanácsadó

 

 

Agrospeciál Kft., Pálhalma:



Cégünknél az õszi káposztarepcét minden esetben kalászos elõvetemény után vetjük. A talajmûvelés esetében fontos momentum, hogy kizárólag forgatás nélküli technológiát alkalmazunk, altalajlazítást végzünk, amit gyûrûshengerrel zárunk le.



Az õszi alaptrágyázást minden esetben szaktanácsadás alapján végezzük. Szárazabb évjáratokban, amikor a tarló nem zöldül ki, a vetés elõtt kompaktorral végezzük a magágy megnyitását. A vetett magszám általában 500-550 ezer/ha. A nagyon magas költségek miatt õszi gyomirtást nem alkalmazunk, viszont regulátorozást szinte minden esetben végzünk.



A tavaszi munkák megkezdésének sorrendjét általában a szárormányos megjelenésének idõpontja határozza meg. Ha szükséges, akkor az ellenük való védekezés megelõzi a mûtrágyaszórást. A kijuttatott N-hatóanyag mennyisége 90 kg/ha, egyszeri kijuttatással, kénes kiegészítéssel. A tenyészidõszak során két alkalommal végzünk lombtrágyázást bórtartalmú készítménnyel, elõször a szárormányosok elleni védekezésnél, második esetben a virágbimbók megjelenésénél. Ennél a második kezelésnél fungicides kezelés is történik. A rovarölõszeres kezelések számát az évjárat sajátosságai határozzák meg.



Az érésgyorsítás szükségességérõl évrõl-évre nagy vita folyik cégünknél, aminek eredményeképpen általában megtörténik a kezelés a betakarítógépek kímélése érdekében. Az alkalmazott technológia eredményeképpen a termésátlagaink 3 t/ha és 3,8 t/ha között mozognak.



Az Atonik-ot a technológiába a stressztûrés fokozása érdekében két alkalommal iktatjuk be. Elsõ alkalommal a szárormányosok elleni védekezésnél 0,6 l/ha dózisban, a második alkalommal a virágzást megelõzõen, ugyancsak 0,6 l/ha mennyiségben. Így történt ez a 2010-es évben is, ahol a második kezelés eredményesebbnek tûnt az elsõnél, ugyanis a stressztûrés mellett segítette a terméskötõdést, amire nagy szükség is volt a rendkívül csapadékos idõjárásban. Tapasztalataink szerint az Atonik korai idõszakban való kijuttatása – az elsõ kezelés – elõsegíti az oldalhajtások képzõdését és növekedését is.



Az Atonik-kal kapcsolatos tapasztalataimat összefoglalva elmondható, hogy az optimális idõben kijuttatott Atonik növeli a növények stressztûrõ képességét, segíti a generatív szervek mûködését.



Erdõs Tibor

növényvédelmi szakirányító

 

A fentiekben igyekeztünk némi betekintést nyújtani az Atonik biostimulátor repcében való felhasználási lehetõségeirõl. Bár kijuttatására a növény késõbbi fenológiai állapotában – a virágzás kezdetén – is van lehetõség, most mi mégis kizárólag a korai kijuttatással kapcsolatos tapasztalatokról számoltunk be. Ezt azért tettük így, mert látva a betelelõ repcéket, és tapasztalva az áttelelés szempontjából nem túl ideális idõjárási körülményeket, kiemelt fontosságúnak tarjuk a „túlélõ” növények kora tavaszi indulása szempontjából az igazán hatékony segítséget, stresszoldást. Tapasztalataink szerint az Atonik ennek a kihívásnak tökéletesen eleget tud tenni!



Somos Ferenc

Arysta Magyarország Kft.