A talajkíméléssel a pénztárca is kímélhetõ

A családi gazdaság tagjai rossz talajadottságok mellett dolgoznak 450 hektáros területen a dombos, agyagos, erdõtalajos vidéken. Tamás végzi a szakmai munkát és a vetésforgó megtervezését, nõvére pedig az adminisztrációs és növényorvosi feladatokat látja el. A családi cégben való munkálkodást még a szülõk kezdték másfél évtizeddel ezelõtt, tradíció nélkül vágva bele a mezõgazdaságba. Tamás alig öt éve vette át a gazdaság vezetését.

Schmidt Tamás a tesztelés után döntött e kultivátor mellett

Ma 300 ha-on foglalkoznak kukorica, napraforgó illetve kalászos növények termesztésével, 100 ha-on pedig biogazdálkodnak, többek között tönkölybúzát, pohánkát, kölest, szóját termesztenek. A cégfejlesztést szolgáló minõségi gépesítést 4–5 éve kezdték el abból a megfontolásból, hogy aki nem invesztál a fejlõdésbe, nem követi a kor technikai vívmányainak és újdonságainak megjelenését, az lemarad a piaci versenyben. A Schmidt család úgy látta, hogy a terméseredmények a legkörültekintõbb vetõmag- és növényvédõszer-használattal, illetve tápanyag-utánpótlással tovább már nem emelhetõk reálisan, így az új technológiák bevezetése felé fordultak. Tudatosan készülve a váltásra tanulmányozták, melyek azok a trendek, amelyek manapság Európában és a világban újdonságnak számítanak. Következtetésük szerint ez a mulcsmûvelés felé fordulást mutatja, ennek pedig egyik legjobb eszköze a kultivátoros technológia.

S bár rendelkeztek egy korábbi típusú kultivátorral, az elvárt eredményeket azzal nem tudták biztosítani. Tavaly aztán úgy döntöttek, hogy ideje kipróbálni a komolyabb termékeket is. Tamás több céggel is felvette a kapcsolatot, és tesztelte a próbára kapott gépeket. Az Axiál Horsch Terrano 3FX típusú kultivátorát a kipróbálását követõen már nem is adta vissza, olyan meggyõzõ eredményeket tapasztalt a használata során. Olyannyira bevált az új kultivátor, hogy a korábban vásárolt vetõgépét is lecserélte. A mulcs-vetõgép kiválasztásánál ugyancsak nagy gonddal járta végig a kínálati paletta kereskedõit, két hónapig keresgélte a megfelelõt, amíg megtalálta a Pronto 4 DC mûtrágyaszórós típusát, ugyancsak az Axiál kínálatában.

A gondosan megválasztott technológia õsszel bizonyított, mert vidékükön három hónapig egy csepp esõ sem esett, így komoly problémát jelentett a búza magágy-elõkészítése. A környéken elterjedt hagyományos, bevált technológiák: mûtrágyaszórás, szántás, gyûrûzés, magágykészítés, vetés, gyûrûzés. Másik technológia a mûtrágyaszórást, kétszeri tárcsázást, gyûrûzést, vetést, gyûrûzést foglalja magában. Ez azonban a rendkívüli szárazságnak köszönhetõen nem mûködött. Aki szántott, az legalább kétszer gyûrûzött és tárcsázott, aki pedig tárcsázott, az háromszor-négyszer tette azt meg és még két-háromszor gyûrûzött is. Ezzel egyrészt óriási mértékû volt az üzemanyag-pazarlás, a taposás, másrészt a földet „nullára” kiszárították. Ezzel szemben a Terrano-val meghúzott földben a szármaradvány-bedolgozás, magágy-elõkészítés és a föld visszazárása egy menetben megtörtént.

Ezzel a technológiával rengeteg idõ és pénz spórolható meg. A Terrano elõnye abban rejlik leginkább, hogy nem szárítja ki a földet mégis tökéletes magágyat készít és elég mélyen tud lazítani. Ráadásul a korábbi évek szántásos technológiából visszamaradt talajfelszín egyenlõtlenségeket is helyreállította. A Horsch vetéstechnológia lényege, hogy elõször van egy rövid tárcsasor, utána egy mûtrágya egység, amely kijuttatja a mûtrágyát a sorok közé (így nem a gyomnövényeket etetjük), majd letömöríti, vet, és ismét tömörít.

A vetés a Pronto-val tökéletesen sikerült, a nedvesség megmaradt a földben és egyenletes, robbanásszerû volt a kelés. Így elmondható, hogy a Terrano és Pronto együttes használatával (mindössze 25–30 l gázolajjal) két menetbõl lehet elvégezni azt, amit más megoldásokkal csak 6–8 menetben lehet megtenni.

Tamás egyébként informatikusból vált mezõgazdásszá, és mint a korszerû megoldásokban járatos fiatal gazda, úgy érzi, hogy a mulcstechnológiának van létjogosultsága, fõleg a szárazabb idõjárási körülmények között. További céljai között a precíziós gazdálkodás felé való elmozdulás szerepel, az ehhez kötõdõ technológiák azonban rendkívül magas áron érhetõk csak el. A megtérülési idõt még nehéz kiszámolni, de valamerre mindenképpen el kell indulni a fejlesztésben, ahol a költségmegtakarítás a kiindulási pont – erre próbál meg törekedni az elért termésszint növelésével. Vagyis az input anyag kijuttatást kellene optimalizálni, mert az input anyagok ára folyamatosan emelkedik, nem is szólva a gázolaj áráról. Minél kevesebb menetben és minél egyszerûbben kell megoldani a technológiákat, a lehetõ legkevesebbszer rámenni a földre és taposni azt. „A talajkíméléssel a pénztárca is kímélhetõ.”

A hagyományos technológiával gazdálkodók ragaszkodnak a régi gépekhez, pedig érdemes befektetni a modernebb, drágább technológiába, hisz az megtérül. A megbízhatóság sokat számít: könnyebben mozgatott traktor kevesebb gázolajat igényel és kíméli a gépet. Ezt mind tudják az olyan komoly gépek, mint például a Horsch család tagjai, s ha egyszer egy ilyen technológiát kipróbál az ember, akkor már nagyon nehezen lép visszafelé. A Schmidt család gazdaságában ezzel a technológiával valósulhatott meg, hogy idõben tudtak vetni, a 160 ha gabona vetéssel hagyományos technológiával ilyen idõjárási körülmények között talán decemberig sem végeztek volna. A Horsch technológiával egy 180 Le-s erõgéppel tizenöt nap alatt komplett elvégezték a vetést, minõségi munkával.

A mûtrágyaszóró is az elit kategóriát képviseli

Aki nem fejlõdik, aki nem mer az újba belekezdeni, az lemarad. Aki nem megy el a szakmai elõadásokra, és a szakkiállításokra, hogy kövesse az új irányokat, az sem tud elõbb-utóbb részt venni a versenyben – állítja Tamás, aki a Horsch további termékeinek vásárlását is fontolgatja, miután megtapasztalta, hogy a gépekben minden a forgalmazó által ígért benne van technológiában, innovációban és anyagminõségben egyaránt, joggal képviselve az elit kategóriát.

-Keresztes-