Nõk a farmon - I.: Akinek a Horsch Tiger a kedvence

Ha Erdélyi Istvánné Papp Lilla egy sétálóutcán jön velünk szembe ismeretlenként, sokkal inkább gondolhatnánk egy elegáns ruhaüzlet ráérõs tulajdonosának a mindig derûs, barátságos asszonyt, mintsem a mezõgazdaság aktív szereplõjének. Már pedig Lilla nem csak hogy dolgozik az ágazatban, de a Kukorica Termésverseny legeredményesebbje is a szebbik nem képviselõjeként, így õ érdemelte ki az Agro Napló legjobb nõi versenyzõnek kijáró különdíját.

Papp László, az édesapa a Szelekta Kft. ügyvezetõ igazgatója és társtulajdonosa mindig is a mezõgazdaságban dolgozott, és ugyancsak megszerettethette a földet és a gazdálkodást gyermekeivel, ha három utódja közül kettõ a családi vállalkozásban dolgozik. Lilla számára a szülõi minta éppen elegendõ volt ahhoz, hogy az otthon kapott tudást és a munka szeretetét, mint az élet iskolájának tananyagát elsajátítva a mezõgazdasági munkát választotta hivatásul. Ezt megerõsítve aranykalászos gazda végzettséget is szerzett a közelmúltban, s szintén jól mutatja a család mezõgazdaság iránti elkötelezettségét, hogy Papp László harmadik gyermeke pedig jelenleg végzi az aranykalászos gazda képzést. S mivel soha nem állt Lillától távol az effajta kemény munka, megtalálta a helyét az agráriumban. Ezt a fajta munkát érzi a magáénak, és a vállalkozásban szívesen dolgozik mindig éppen ott, ahol a legnagyobb szükség van rá. S noha éppen nem a konkrét termelésben vesz részt, az adminisztratív munkák elvégzése mellett, ha kell, a mérlegházban is megállja a helyét – márpedig ott a munka dandárja idején nincs betartható munkaidõ.

Lilla ráadásul a mezõgazdaság másik területén is alaposan otthon van, férje ugyanis gyümölcstermesztéssel foglalkozik. S hogy teljes legyen a kép, immáron a harmadik generáció látja a perspektívát a mezõgazdaságban – huszonkét éves leányuk a Kertészeti Egyetem harmadéves hallgatója. Öccsével együtt a szorgalom és kitartás példáját látva, a munka értékének megbecsülésében nõnek fel, maguk is szívesen segítenek a gazdaságban és bizony hozzászoktak ahhoz is, hogy a családi programokat leginkább az aktuális munka, vagy éppen az idõjárás szervezi.

Ahogy fõszereplõnk mondja: „minden termény és minden növény 365 napot van kint”. Vagyis bármikor történhet valami visszafordíthatatlan, vagy komoly kárral járó esemény – akár az idõjárás, akár az emberi tévesztés vagy mulasztás következtében. Szívvel-lékkel kell hát csinálni – mondja Lilla – nagyon „oda kell adnia magát az embernek”, különösen most, az ingadozó piac, a nagy amplitúdójú terményárak mellett. Az eladás kockázati tényezõi között szerepel az is, hogy megbízható partnerekre van szükség, akiket pedig csak olyan minõségi munkával lehet biztosítani, amely nem engedi a lazítást. Ráadásul a jelenlegi gazdasági helyzet is meghatározza a termény eladásokat, és a termelés lehetõségeit, így komoly helytállásra van szükség ebben a szegmensben is.

Egy városi ember nem tudja sem átérezni sem elképzelni azt, amit a mezõgazdaságban dolgozók tesznek nap, mint nap – teszi hozzá Lilla, aki a legnagyobb elhivatottsággal és örömmel végzi a mezõgazdasági munkákat. Csak az tudja, milyen sokrétû, és milyen gyakran embert próbáló a mezõgazdaságban végzett munka, aki maga is ebben él. De hogy mekkora örömöt is ad az idõben és jól elvégzett munka, azt is csak tudja, aki tisztában van vele, hogy vannak olyan munkák – mint például a növényvédelem – amelyeknél órákban lehet mérni azt, hogy mikor kell azonnal cselekedni. S amíg másoknak a több napon keresztül szakadó esõ csak kényelmetlenséget okoz, a mezõgazdaságban dolgozóknak van miért vakarniuk a fejüket, mert bizony súlyos termésmennyiségek veszhetnek oda.

Ehhez az elhivatottsághoz és a sikerekhez szerencsésen társul az a biztos családi háttér, amely pontosan értékén tudja a befektetett munkát, és annak eredményét. S míg kedvenc tárgyként sokak talán valamilyen extra és divatos kényelmi berendezést neveznének meg, Lilla szívéhez legközelebb a Horsch Tiger áll – de szívesen osztja meg a továbbiakban fontosabb és érdekesebb agronómiai tapasztalatait is az Agro napló olvasóival.

Az Agárdon 1000 hektárnyi területen szántóföldi növénytermesztést folytató Szelekta Kft. munkatársaként cikkünk fõszereplõje a 2011. évi Kukorica Termésversenyen III. helyezést ért el száraz mûvelés, szántás nélküli kategóriában 13 632 tonnás hektáronkénti terméseredménnyel. A Szelekta Kft. kiváló példája az innovatív módszerekkel gazdálkodó és nagyfokú társadalmi felelõsségvállalással rendelkezõ vállalkozásoknak. Utóbbi tekintetében kiemelendõ, hogy a cég tíz család számára nyújt megélhetést. Ezzel kapcsolatban utalni kell a vidékfejlesztésben betöltött lényeges szerepre is, amit a helyi foglalkoztatás és az önkormányzat, ill. az állam számára befizetett adó jelent.

Erdélyi Istvánné Papp Lilla édesapjával, Papp Lászlóval a legfontosabb tárgy, a Horsch Tiger mellett

A cégvezetõ és társtulajdonos Papp László (Papp László levéltrágyázási tapasztalataival külön cikkben foglalkozunk), fiával, ifj. Papp Lászlóval és lányával. Míg fia elsõsorban a termelési munkákban, addig lánya leginkább az adminisztrációs feladatok ellátásában vállal szerepet, de mindketten szorosan kötõdnek a szántóföldhöz – amit az példáz a legjobban, hogy külön-külön is indultak a Kukorica Termésversenyen. Az itt alkalmazott szántás nélküli technológia, a Horsch Tiger használatával végzett talajmûvelés különösen kedvence Lillának, így nem csoda, hogy ragaszkodik a talajmûvelõ eszközhöz. A forgatás nélküli talajmûvelés elsõdleges elõnyeit pedig a vízmegõrzésben és a talaj szervesanyag készletét gyarapító szén-dioxid megõrzésében látják. A talaj szervesanyag-tartalmának gyarapításához a kukoricaszár lebontását gyorsító baktériumtrágyázás is hozzájárul. A forgatás nélküli talajmûvelést kukoricában egyébként csak kísérleti jelleggel alkalmazzák, aminek oka, hogy a szántás igen fontos szerepet játszik a kukoricabogár elleni védekezésben. Így is a területek több mint felére kiterjed a Horsch Tiger vezéreszközzel végzett 35 cm mélységû forgatás nélküli talajmûvelés. Ez az õszi búzát (330 ha) és õszi káposztarepcét (160 ha) jelenti, valamint 50 hektárnyi kukoricát. A 200 hektárnyi vetõmagborsó, 160 hektár kukorica és szûk 100 hektár napraforgó esetében pedig forgatásos mûvelést alkalmaznak. Az elõbb felsorolt növényeken túl igény szerint gyökérzöldség vetõmag, repce vetõmag, ill. olajretek elõállításával is foglalkozik a cég, de mint apa és lánya együttesen vallja, tényleg csak igény esetén, hiszen „hobbyból bár lehet csinálni, abból nem élünk meg”.

Részletesen szemügyre véve a Szelekta Kft. kukoricatermesztési gyakorlatát elmondható, hogy nagy hangsúlyt fektetnek az alapmûtrágyázásra, amely mikroelemekkel kiegészített 0-20-30, vagy egyéb hasonló összetételû kevert mûtrágya formájában valósul meg. Ezt külön kevertetik, hogy a talaj tápelem-ellátottsága és a növény igénye szerinti legjobb tápanyag kombinációt tudják biztosítani. Kiemelendõ ez a hozzáállás, amelyet külön hangsúlyossá tesz megfogalmazásuk, miszerint „a 3x15 már a múlté”. A szerzõ is több írásában bemutatta már a növények által igényelt tápelemek mennyiségét és azok egymáshoz viszonyított arányát. Ez bár növénykultúránként változó és korrigálandó a talaj tápanyag-ellátottságával, minden esetben megállapítható, hogy a növények által igényelt N:P:K arány sohasem 1:1:1!

A gépszínben a Massey Ferguson társaságában – Lilla itt is otthonosan mozog

Visszatérve a kukorica tápanyag-ellátási technológiájára, az õszi alapmûtrágyázást tavasszal Korn Kali és nitrogén mûtrágya kijuttatása követi, majd Zn-tartalmú levéltrágyázás a Yara készítményével. A kukorica növényvédelmét a Syngenta technológiájával végzik. A vetésforgónak és a forgatásos talajmûvelésnek köszönhetõen nem jelentkezik a kukoricabogár lárvájának kártétele. A gyomirtásra poszt-, vagy preemergensen szokott sor kerülni, ezt nem lehet elõre eldönteni, csak az évjárat függvényében és az adott tábla elõéletének ismeretében. Nagy jelentõség jut a csávázásnak is, a „jó szer fél sikernek tekinthetõ” a kukoricabarkó, mocskospajor és drótféreg elleni védekezésben. Az eddigi tapasztalatok alapján a Bayer Poncho szere bizonyult az egyik leghatékonyabb szernek. A fajtaválasztás tekintetében fontos elvárás, hogy az ismertetõben szereplõ tulajdonságokat a termesztésben is visszatükrözze az adott fajta. Fõ szempont ezek közül a gyors vízleadás, hogy a betakarítás megkezdésekor lehetõleg 20% alatt legyen a szemnedvesség-tartalom.

Emellett fontos kritériumot jelent a Cold-teszt megléte, továbbá az, hogy lapos magvú legyen az adott hibrid. A Cold-teszt a hideghatásnak kitett vetõmagok csírázási arányát tükrözi, így a hibridek hidegtûrõ képességérõl tájékoztat. Általában öt fajtát termesztenek egy gazdasági évben, fõleg DEKALB hibrideket, de Syngenta és martonvásári hibridek is elõ szoktak fordulni. A termesztett fajták FAO száma 310–420 között változik, és noha jól leírható összefüggés áll fenn a FAO szám és a termésmennyiség között, ez a termesztésben a tõszám-beállítás és a tápanyag-ellátás általi kompenzáció miatt kevésbé jelentkezik. 2011-ben 13 t/ha volt a kukoricatermesztés üzemi átlaga, amely különösen szép eredménynek számít – figyelembe véve a 238 mm éves csapadékmennyiséget. Szerencsére a csapadék eloszlása jobban alakult, mint mennyisége: virágzás idõszakában volt esõ, ill. július elsõ hetében 54 mm csapadék hullott, ami „helyre tette a kukoricát”.

A kukorica után a Szelekta Kft. által 200 hektáron termesztett borsót is fontos bemutatni, mint egy komoly szakértelmet és odafigyelést igénylõ kultúrát, amelyben a vetõmagüzem felügyelete által Lilla is kõkemény részt vállal. Mindezt különösen hangsúlyossá teszi, hogy a termesztési cél vetõmag-elõállítás a Monsanto felé és a papírdobozokba történõ pakolásig a teljes mûveleti sort cégen belül végzik, így a tisztítást és a szeparálást is. A saját területen megtermelt, ill. tisztításra és csomagolásra a környezõ gazdák által beszállított mennyiséggel együtt éves szinten 2 500–3000 tonna borsóvetõmag kerül kiszerelésre a vetõmagüzemben. A borsó helye a vetésszerkezetben mindig fajsúlyost kérdést szokott jelenteni, hiszen a növény gyökérgümõin található légköri nitrogén megkötésére képes baktériumoknak köszönhetõen jó nitrogén-szintet hagy maga után a talajban, s így klasszikusan a legjobb kalászos elõveteménynek tekintendõ. Ennek megfelelõen a Szelekta Kft. gyakorlatában repce, ill. õszi búza szokta követni a borsót, idén azonban kísérletképpen ki fogják próbálni a kukoricát is, mint utóveteményt. A borsó elõveteménye pedig kukorica és õszi búza szokott lenni.

Az elõbb említett légköri nitrogén megkötõ képesség miatt a borsót viszonylag alacsony, 70 kg/ha nitrogén hatóanyagszinttel szokták ellátni (nagy adagú nitrogén ellátás esetén nem is fejlesztik ki számottevõ mértékben gyökérgümõiket a pillangósvirágúak, hiszen nem éreznek igényt plusz nitrogén forrás igénybevételére, így elveszik az az ingyenes lehetõség, hogy a növény igénybe vegye a légköri nitrogént). Fontos viszont kellõ mennyiségben kielégíteni a növény foszfor és kálium igényét, melyek közül utóbbit nagyobb mennyiségben igényli. E célból õsszel 0-20-30, vagy hasonló arányú kevert mûtrágya kerül kiszórásra a talaj tápelem-ellátottságának függvényében, pl. 70 kg/ha P2O5 és 105 kg/ha K2O mennyiséget juttatva a talajba. A sikeres borsótermesztés legfontosabb elemeinek a következõk tekinthetõek a Szelekta Kft. gyakorlata tükrében: jó gyomirtás és növényvédelem, vetés (ennek elõfeltétele a szó szoros értelmében asztal simaságú talajfelszín), valamint az esõ.

Benedek Szilveszter, Keresztes Júlia

Fotók: Benedek Szilveszter