Általános sertéstelepi higiénia

Kórokozó szervezetek terjedése

A kórokozók többféleképpen érhetik el a sertésállomány egyedeit. A leggyakoribb ágensek: közvetlen érintkezés a fertõzött állatokkal, közvetett módon, tárgyakon keresztül (pl. lábbelik, ruházat, por, eszközök, berendezések), fertõzött állatok váladékaival (ondó, ürülék, vizelet, nyál), más állatfajok (vadon élõ madarak, rágcsálók, rovarok) közvetítésével, input anyagokkal (pl. takarmány, víz), output anyagokkal (hulladékok, elhullott állatok). A megbetegedéseket elõidézõ különbözõ kórokozók túlélési ideje természetesen a kórokozó szervezettõl, a túlélést lehetõvé tevõ közegtõl, és a mikroklímától (hõmérséklet, páratartalom) is függ. Érdemes tehát elõzetesen (és alaposan) megvizsgálni a potenciális kockázati tényezõket. Ilyenkor támaszkodhatunk a kísérletekkel igazolt, dokumentált adatokra.

Telepi szerkezet

Új telep létesítésekor vagy már létezõ telep átalakításakor szigorúan különítsük el a „tiszta” telepi (fehér) és a „szennyezett” telepi (fekete) részeket. Ott, ahol egy telepen belül találjuk a tenyész és hízó részlegeket, szintén ajánlott alaposan elhatárolni egymástól. Lehetõleg ezekben az egységekben ne tevékenykedjenek ugyanazok a dolgozók. Azok a látogatók, akik a telep állattartó létesítményeibe is belépnek, csak a megfelelõ sorrendben járhatják végig a különbözõ funkciójú épületeket: fiaztató ⇒ battéria ⇒ vemheskoca szállás ⇒ vemhesítõ épület ⇒ kocaszállás ⇒ hizlalda ⇒ karantén istálló.

Személy-, jármû- és eszközforgalom

A látogatásokat amennyire csak lehetséges, korlátozni kell. Szigorúan tartsunk be minden, a személy- és jármûforgalomra vonatkozó elõírást (gondos tisztítás és fertõtlenítés, a telepre lépõk regisztrálása, karantén intézkedések élõ állatok, de akár eszközök telepre kerülése esetén is stb.). Az épületekbe lépés elõtt a lábbelik fertõtlenítésére szolgáló tálcákat (gyors hatású oxidatív szerekkel feltöltve) úgy kell elhelyezni, hogy azokat ne lehessen megkerülni vagy átlépni. A kezek fertõtlenítésénél mindig legyünk alaposak, használjunk igazolt hatékonyságú személyhigiéniás készítményeket. A telepi lábbeli könnyen tisztítható legyen, erre a célra a gumiból készült lábbelik a legalkalmasabbak. A telepen lehetõleg csak saját eszközöket (pl. injekciós fecskendõk, sertésfogó hurkok, terelõlapok, trágyaszippantó tömlõk, takarmánytömlõk) és gépeket (pl. rakodógép, nagynyomású mosóberendezés) használjunk. A különbözõ funkciójú részlegeknek lehetõleg saját kézi eszközei (lapát, seprû stb.) legyenek, melyek más épületben nem használhatók (színkód alkalmazása jó megoldás erre, mely az ellenõrzést is elõsegíti). A telep saját gépei ne hagyják el a farm területét, ellenkezõ esetben alapos tisztítás és fertõtlenítés nélkül nem léphetik át ismételten a telep bejáratát.

Kézi eszközök

Épületek környezete, kártevõirtás

Ügyeljünk a rendre az épületek közötti területeken is, a füvet rendszeresen kaszáljuk, nyírjuk. A használaton kívüli tárgyakat ne hagyjuk halmokban, mert azok különbözõ kártevõk számára (rovarok, rágcsálók stb.) nyújthatnak búvóhelyet. A kártevõk ellen megfelelõ (engedéllyel rendelkezõ) irtószerek használata javasolt. A telepi közlekedõ utakat és az állatok mozgatására, hajtására használt területeket is tartsuk tisztán (tisztítás és fertõtlenítés).

Épületek, eszközök, berendezések tisztítása és fertõtlenítése

Egy adott részleg kiürítésekor (optimális esetben ún. „all-in all-out” rendszer van gyakorlatban) kerülhet sor az épületek (falak, padozat, karámok, mennyezet stb.), eszközök és a technológiai berendezések (etetõ és itató rendszer) alapos tisztítására és fertõtlenítésére.

Habosítás

A hatékonyság növelése érdekében mindig a szennyezõdés típusának megfelelõ tisztítószert (szerves szennyezõdés esetén lúgos és jelentõs szervetlen lerakódás esetén savas is) alkalmazzunk még a fertõtlenítés elõtt. A korszerû fertõtlenítõszerrel szemben támasztott legfõbb követelmények:

- széles hatásspektrumú (igazolt virucid, baktericid és fungicid hatás),

- megfelelõ hatékonyságú alacsony koncentrációban, alacsony hõmérsékleten és szerves anyag jelenlétében,

- kíméletes (a technológiai berendezésekkel),

- biológiailag lebomlik,

- hatósági engedéllyel rendelkezik,

- változatosan kijuttatható (permet, hab, köd formában).

Hulladékok és elhullott állatok kezelése

A telepen keletkezett hulladékok szakszerû tárolása és kezelése sem elhanyagolható kérdés. A kommunális és a veszélyes (pl. tûk, fecskendõk, gyógyszeres és vakcinás fiolák) hulladékokat megfelelõen kell elhelyezni. Az állati tetemeket lehetõleg zárható (és ideális esetben hûthetõ) hullatároló egységben kell elhelyezni saját hullaégetõ hiányában. Az állati hullák elszállítását végzõ tehergépkocsi sosem hajthat a telep területére, a hullatárolót pedig minden ürítés után tisztítani és fertõtleníteni szükséges.

Hullatároló egység

Litz Tamás