A vetõmag-elõállítás világpiaci helyzete

A vetõmagszektort globális szinten képviselõ Nemzetközi Vetõmag Szövetség, az ISF (International Seed Federation) szerint a világ vetõmagpiacának értéke az 1991. évi 26 milliárd dollárról 37,1 milliárd dollárra emelkedett 2010-ben. A legnagyobb belsõ piacot az USA vetõmagágazata képviselte 12 milliárd dollárral, majd Kína piaca következik a sorban 6 milliárd dollárral. Harmadik helyen Franciaország áll a közel 2,5 milliárd dollár értékû piacával, majd Brazília és India 2-2 milliárd dollárral.

A rangsorban említésre méltó helyen szerepelnek az EU következõ tagállamai: Németország a 7. helyen, Olaszország a 8. helyen, majd Spanyolország a 12., Anglia a 16. helyen és Hollandia a 19., Csehország a 20., és nem utolsó sorban Magyarország a 21. helyen.

A szántóföldi növények globális vetõmag-termõterületének 28%-án állítanak elõ búzavetõmagot és 20%-án kukorica-vetõmagot, továbbá 18%-ot és 12%-ot képvisel a rizs- és a szója vetõmag termõterülete. Az árpa, a cirok, a repce, a napraforgó és a gyapot egyenként 3–7% között részesülnek a globális szaporítóterületbõl. Ezzel szemben piaci értéket tekintve csaknem 50%-kal részesedik a kukorica vetõmag és közel 20%-kal a szója-vetõmag. A rizs, a búza és a gyapotvetõmagok piaci részesedése 8–9% között van, míg az elõbb említett többi növényfajé a 4%-ot sem éri el.

A globális vetõmagpiac növekedése mellett a nemzetközi vetõmag-kereskedelem is egyre nõ: az exportra kerülõ vetõmag értéke az 1991. évi 2,9 milliárd dollárról közel 8,3 milliárd dollárra emelkedett 2010-ben. A vetõmagexportban Hollandia jár az élen 1,306 milliárd dollárral, majd az USA és Franciaország következik 1,252 milliárd és 1,240 milliárd dollárral. A vetõmagpiac növekedése elsõsorban a hibridek elõretörésének, a vetõmagcsávázás elterjedésének, és a transzgénikus fajták térhódításának tudható. A kereskedelem élénkülése fõként a szállítás olcsóbbá és gyorsabbá válásának, a hibridek fejlõdésének, valamint a nemesítés és a termesztés felgyorsulásának köszönhetõ (1-2. táblázat).

Nagyításhoz katt a táblázatokra

A piac koncentráltságát jól mutatja, hogy az elsõ 10 vállalat a globális vetõmagpiac értékének több mint a 45%-át képviselte 2008-ban, és ebbõl az elsõ 5 cég 39%-ot. Igaz, hogy ez a koncentrációs szint még mindig alacsonyabb összevetve a növényvédõ szerek piacával, de az egyes növényfajokat vizsgálva igen eltérõ. Például 3 vállalat reprezentálja a cukorrépa-vetõmagpiac értékének 90%-át, majd az elsõ 5 kukorica-vetõmag elõállító tartja kézben a kukorica vetõmagpiac 85%-át, vagy csaknem 5 vetõmaggyártó birtokolja a 70%-át a zöldségvetõmag-termelésnek. A világ legnagyobb vetõmaggyártó cégei piaci érték alapján sorrendben: a Monsanto (USA), a DuPont (USA), a Syngenta (Svájc), a Limagrain (Franciaország), a Land O’Lakes (USA), a KWS (Németország), a Bayer Crop Science (Németország), a Sakata (Japán), a DLF-Trifolium (Dánia), a Takii (Japán) voltak 2008-ban.

Génmódosított növények



A GM növények térhódítása mind az ipari országokban, mind a fejlõdõ országokban nagyon gyors, a termesztõ országok száma közel 30-ra tehetõ, ebbõl 19 fejlõdõ országok közé sorolandó. Világszerte 15,4 millió gazdálkodó termeszt GM növényt, közülük 14 millióan a fejlõdõ országokban gazdálkodnak. A transzgénikus növények vetésterülete 148 millió hektár, vagyis több mint 10%-a a globális termõterületnek. A köztermesztésben elterjedt GM növények vetésterületének 60%-át a herbicid-toleráns GM növények, 22%-át a két- és háromvonalas GM hibridek illetve 18%-át a rovar-rezisztens növények teszik ki. Jelenleg a szója, a kukorica, kisebb mértékben a gyapot és a repce GM fajtáit termesztik, a felhasználást engedélyezõ országok száma 59 volt a 2010-ben.



A GM vetõmag-kereskedelem a 36,5 milliárd dolláros vetõmagpiac értékébõl közel 7 milliárd dollárral, vagyis csaknem 20%-kal részesedett 2007-ben, majd több mint 11 milliárd dollár értéket képviselt a 2010-ben (3. táblázat).

Hazai vetõmagágazat



A növényfajták vetõmag-szaporításait és a burgonya vetõgumó elõállítását az egyes éveket követõen nagy ingadozások jellemzik 2000–2010 között, a szaporító terület 100–170 ezer hektár között változott, a táblaszám pedig 6-8 ezer körül alakult. Magyarországon évente több mint 100 különbözõ növényfaj közel 1500 fajtájának vetõmagját szaporítják és minõsítik. Több nemzetközi cégcsoport regionális termelési és logisztikai központként mûködik itt. A vetõmagexport döntõ részét is e vállalkozások bonyolítják, és hazai munkaerõ-ráfordítással magas hozzáadott értékû, versenyképes termékeket állítanak elõ.



Bár az EU csatlakozás óta jelentõs vetõmagszaporító terület csökkenés történt a kalászos gabonáknál, az EU tagállamai közül mégis Franciaországot (84 ezer ha), Németországot (49 ezer ha), Angliát (33 ezer ha) és Csehországot (29 ezer ha) követõen 23,4 ezer hektárral az 5. legnagyobb búzavetõmag-elõállítók voltunk 2010-ben.



Ennek ellenére valamennyi fõbb szántóföldi növény közül itt a legalacsonyabb a fémzárolt vetõmaghasználat Magyarországon, alig éri el a 30%-ot. A KSH külkereskedelmi adatai szerint a búzavetõmag-kivitelünk 2010-ben meghaladta a 250 ezer tonnát, az exportárbevétel pedig 9,7 milliárd forintot ért el.



A kalászosok közül egyedül az õszi durum búza szaporítóterülete nem csökkent, sõt a 2008. évi alig 700 hektárról 1,1 ezer hektárra növekedett az elmúlt évek során. Ezzel az értékkel Franciaországot (14 ezer ha) követõen a 2. legnagyobb vetõmagszaporító területtel rendelkeztünk az únión belül 2010-ben.

Elõkelõ helyen a kukorica-vetõmag elõállításban



A kukoricavetõmag-elõállító terület az egyes évek során nagy ingadozásokat mutat, a 2010. évi 16 ezer hektártól eltekintve általában 20-30 ezer hektár között változott az elmúlt tíz év során. Ezzel Franciaország után (51 ezer ha) az EU 2. legnagyobb vetésterületén szaporítottunk kukorica vetõmagot. A fémzárolt vetõmagtételek mennyisége 80-90 ezer tonna körül alakult az évek során, és bár a szaporítóterület lényegesen csökkent 2010-ben, a fémzárolt mennyiség mindenkori legmagasabb értéket ért el, közel 95 ezer tonnát. A külkereskedelmi adatok szerint a kukorica vetõmag kivitele 2010-ben 51,8 ezer tonna körül alakult, értékben meghaladta a 37,1 milliárd forintot (137,5 millió euró). A 2008–2010 közötti hároméves idõszakban a legfontosabb felvevõpiacok sorrendben Szlovákia, Ukrajna, Franciaország, Oroszország, Németország, Olaszország, és Románia voltak. Ezen országokba érkezett a magyar kukoricavetõmag-export közel 80%-a.

Csökkenõ napraforgó-, növekvõ repcevetõmag-termelés



Az EU tagállamai közül Franciaországot (11 ezer ha), Törökországot (6 ezer ha), Romániát (3 ezer ha) követõen a 4. helyen állunk napraforgó-vetõmag-szaporítás tekintetében. A napraforgó vetõmag terület nagysága 2,8-3 ezer hektár között alakult az elmúlt évek alatt, a fémzárolt mennyiség pedig a korábbi 3 ezer tonnáról 4-5 ezer tonnára emelkedett. A KSH adatai szerint napraforgó vetõmagból 2008–2010 között éves átlagban 7,6 ezer tonna került a külpiacokra, az export árbevétele pedig 2010-ben meghaladta a 6 milliárd forintot (22,4 millió euró).



A szaporítóterület folyamatos növekedése mellett az õszi káposztarepce vetõmag-elõállítás már közel 3,1 ezer hektáron történt 2009-ben. Franciaország (9 ezer ha) és Németország (4 ezer ha) után a 3. legnagyobb repcevetõmag termesztõ országnak számítunk az unión belül. E termékkör kivitele 2008–2010 között éves átlagban meghaladta a 15,6 ezer tonnát, az export árbevétele 2010-ben 3,1 milliárd forinttal (11,2 millió euró) rekordot döntött. A kiszállított mennyiség mintegy 82%-a rendszerint Ausztriában talált vevõre 2008. óta.

Vezetõ pozícióban az EU ranglistán



A magyarországi aprómag-termeltetés fontosabb növényei a mustármag, az olajretek, és a mézontófû (facélia). Ezek a növények alapvetõen a nyugat-európai növénytermesztés elõvetemény igényeit elégítik ki. A termékkör unión belüli piaci helyzetét jól szemlélteti, hogy az olajretek és mézontófû vetõmagszaporító területünk az EU ranglistáján az elsõ helyen szerepel, míg a mustármag vetõmagterület Csehországot (6,8 ezer ha) és Romániát (3,8 ezer ha) követõen a 3. legnagyobb a tagállamok közül. Az olajretek vetõmagterület folyamatos növekedésnek köszönhetõen a 2005. évi 2,8 ezer hektárról 9,1 ezer hektár fölé emelkedett. Mézontófû vetõmagot 5,3 ezer hektár területen szaporítottak 2010-ben, míg a korábbi években 2 ezer hektár körül volt a vetõmagterület. Habár mustármag vetõmag-szaporító területünk a korábbi 16 ezer hektárhoz képest jelenleg 3,1 ezer hektár körül van, a vetõmagexport árbevétele meghaladta az 1 milliárd forint értéket 2010-ben. Legfontosabb felvevõpiacok sorrendben Németország (66,1%), Ausztria (18,3%), Franciaország (8,6%), Hollandia (5%), és Románia (1,4%) voltak.

Varga Edina

Agrárgazdasági Kutató Intézet