Felülmúlta a várakozásokat a 2011-es évi napraforgótermés

A napraforgó vetésterülete tavaly jelentõsen megnõtt a tavaly elõttihez képest: a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal adatai alapján a közölt vetésterület 575 000 ha körül alakult, amely mintegy 3 százalékos növekedésnek felel meg az elmúlt évhez képest.

A termés mennyisége országosan 2,4 tonna lett hektáronként, ezzel felülmúlva a várakozásokat. A kedvezõ felvásárlói árak alakulása és a magas termésátlagok miatt a termelõk mindenképpen hasznot realizáltak a napraforgótermesztésen. A Budapesti Értéktõzsdén a napraforgómag front havi jegyzése a jó terméskilátások miatt mérsékelten csökkent 97 ezer Ft/tonnára, azonban decemberi jegyzése már 99 ezer Ft/tonna volt október utolsó hetében.

A tavalyi extra csapadékos idõjárás eredményeként több megyében (Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok) a belvíz hátráltatta a tavaszi talajelõkészítést, sok helyen emiatt elhúzódott a vetés, gyakran lehetett látni egyenetlen keléseket. Áprilisban a vetés idején viszont a sokéves átlagtól elmaradó csapadék nehezítette meg a gazdák munkáját – voltak területek, ahol kevesebb csapadék esett, mint a sokéves átlag 20%-a. A nyár elsõ felében a változékony idõjárásnak köszönhetõen a növények fejlõdése többször is megtorpant, de ezután az érésnek és a betakarításnak kedvezõ meleg idõjárás következett.

A vetõmagokat tekintve a Clearfield (IMI toleráns) és a klasszikus szegmens a legmeghatározóbbak, amelyek együttesen lefedik a vetésterület mintegy 76 százalékát. A Clearfield gyomirtási technológia tovább növekedett, s elérte a 300 ezer hektárt, a klasszikus szegmens tovább csökkent, és már csak 140 ezer hektár területet foglalt el. A maradék területeken SU toleráns, HO (magas olajsavtartalmú) és herbicid toleráns napraforgó hibrideket vetettek a gazdák.

Növényvédelem szempontjából is változatos szezonon vagyunk túl. A vetéskor elmaradt nagy mennyiségû bemosó csapadék a preemergens kezelések hatékonyságát rontotta, így sok helyen szükségszerû volt az állományok felülkezelése.A tavalyi év csapadékos évjáratának köszönhetõen nagy problémát jelentettek az egyszikû gyomok (elsõsorban a kakaslábfû), de meg kell említenünk, hogy továbbra is megoldandó feladat a fehér libatop- és a parlagfû-mentesítés. Ez a két gyom is nagy mennyiségben elszaporodott, így a száraz és forró augusztusi–szeptemberi idõjárás ellenére indokolt volt a napraforgó vegyszeres állományszárítása.

A 2011. évben a napraforgókat az átlagosnál kisebb mértékben fertõzték a kórokozók, az évjáratban a kártételek elsõsorban az alternáriás levél- és szárfoltosság, a hamuszürke szárkorhadás és a fehérpenész számlájára írhatók. Fontos kiemelni, hogy azokon a területeken, ahol valamilyen hajlamosító tényezõ éreztette hatását (például kedvezõtlen elõvetemény, nitrogénbõség, gyomosság stb.) ott 20–25%-os fehérpenészes szártõ-fertõzöttség is kialakult. Ritkábban ugyan, de elõfordult minimális szártõ-megbetegedés mellett 10–15%-os tányérrothadás is.

„A 2011-es évben mindenki saját bõrén érzékelhette, mit tud okozni egy csapadékhiányos esztendõ. Az idõjárás szélsõségessége és kiszámíthatatlansága a napraforgót különleges pozícióba emeli. Ha megnézzük a különbözõ szántóföldi növényfajok (repce, kalászosok, napraforgó, kukorica) termésátlag-stabilitását – s erre az összehasonlításra a 2010-es és a 2011-es év különösen alkalmas –, akkor az látható, hogy a napraforgó termésátlaga a legmegbízhatóbban kiegyenlített, illetve az elvárt termésátlag a legmegbízhatóbban elérhetõ. Mindehhez járul hozzá a napraforgó kiváló termeszthetõsége mind az extenzívebb talajokon, a gyengén humuszos homokon, mind pedig a szikeken is. Ezt támasztja alá az országos szinten elért 2,4 tonna/ha termésátlag, amely kiváló eredmény.” – tette még hozzá Bíró János.