MENÜ

Az aszály a legnagyobb kihívás

Oldalszám: 38-39
2014.02.03.

A termést limitáló környezeti tényezõk közül az aszály a legjelentõsebb. A vízhiány gyakran párosul extrém magas hõmérsékletekkel is, ami további terméscsökkenéshez vezethet. A különbözõ fenológiai fázisokban fellépõ szárazság különbözõ mértékû terméscsökkenést okoz.

 

 


 

 

Az aszály elleni védekezés összetett feladat


 

 

Mi múlik a hibridek stressztûrésén?



5 tonnás termésszinten 1 t/ha, 10 tonnás termésszinten 2 t/ha, ami a hibridek stressztûrésén múlik.



Ez akár 100.000 Ft árbevétel-különbséget is jelenthet hektáronként.

 

Aszálynemesítés a DEKALB-nál



25 éves tapasztalat a szárazságnemesítésben Az 1980-as évek óta a DEKALB kiemelt figyelmet szentel az aszálynemesítésnek.



Ma világszerte 65 kísérleti állomás foglalkozik kifejezetten aszálynemesítéssel. A kísérleti állomások a világ legszárazabb kukoricatermõ régióiban mûködnek. Ezek közül 20 úgynevezett kontrollált aszály-állomás, melyeken a kutatók képesek szimulálni a különbözõ fenológiai fázisokban fellépõ aszály hatását az egyes hibridekre.

 

 




 


 

 




 

 

HD hibridek tulajdonságai és elõnyei

 


 

Aszályban a DEKALB biztosítja a megfelelõ biológiai alapokat



A HD Teszt jelölést akkor kaphatja meg egy hibrid, ha:



– A hibridet teszteltük aszályos körülmények között;



– A hibrid terméseredménye átlag fölötti az aszályos kísérleti helyeken;



– A Monsanto nemesítõi és fejlesztõmérnökei egybehangzóan úgy találják, hogy a hibrid teljesítménye kimagasló aszályos körülmények között is.

 

 


Hím- és Nõvirágzás szinkronja

Angolul ASI (ANTHESIS SILKING INTERVAL) = pollenszórás kezdete és a fogadóképes bibe megjelenése között eltelt idõ napokban kifejezve. Meleg és száraz idõben a pollen életképessége nagyon rövid. Normál esetben termõ-elõzés van, ami azt jelenti, hogy a pollenszolgáltató képesség függvényében a késõbb érkezõ bibe már nem találkozik termékeny pollennel. A magasabb hõösszeg a pollenszóródást elõsegíti, a bibetolást viszont lelassítja, tovább rontva a helyzetet. Nagy melegben a bibe száradása gyorsabb, ami több termékenyülési problémához vezethet.

Fotoszintézis aktivitás

Hõ- és szárazságstressz hatására a levél hõmérséklete megemelkedhet, a sztomák átjárhatósága megváltozik, a CO2 fixáció és a szervesanyag-termelõ folyamatok hatékonysága csökken. A fotoszintézis a növények szervesanyag-termelõ folyamata, mely magas hõmérsékleten, vagy jelentõs vízhiány esetén könnyen sérülhet. 350C felett a sejtfehérjék irreverzibilis módon sérülhetnek és a fotoszintézis teljesen leállhat.

Gyökérzet

A maximális gyökérméret a címerhányásra alakul ki és ez a kukorica leginkább vízigényes idõszaka. Szintén ebben az idõszakban kezd maximálissá válni a N- és P-felvétel. Elmondhatjuk, hogy 2 héttel a virágzás elõtti és utáni idõszakban a legintenzívebb a gyökérmûködés. Az ebben az idõszakban fellépõ szárazság komoly termésdepressziót okozhat. Ezért is kiemelkedõ jelentõségû az, hogy az egyes fajták gyökérképzõdési és regenerálódási képessége különbözõ.