A termést limitáló környezeti tényezõk közül az aszály a legjelentõsebb. A vízhiány gyakran párosul extrém magas hõmérsékletekkel is, ami további terméscsökkenéshez vezethet. A különbözõ fenológiai fázisokban fellépõ szárazság különbözõ mértékû terméscsökkenést okoz.
Az aszály elleni védekezés összetett feladat
Mi múlik a hibridek stressztûrésén?
5 tonnás termésszinten 1 t/ha, 10 tonnás termésszinten 2 t/ha, ami a hibridek stressztûrésén múlik.
Ez akár 100.000 Ft árbevétel-különbséget is jelenthet hektáronként.
Aszálynemesítés a DEKALB-nál
25 éves tapasztalat a szárazságnemesítésben Az 1980-as évek óta a DEKALB kiemelt figyelmet szentel az aszálynemesítésnek.
Ma világszerte 65 kísérleti állomás foglalkozik kifejezetten aszálynemesítéssel. A kísérleti állomások a világ legszárazabb kukoricatermõ régióiban mûködnek. Ezek közül 20 úgynevezett kontrollált aszály-állomás, melyeken a kutatók képesek szimulálni a különbözõ fenológiai fázisokban fellépõ aszály hatását az egyes hibridekre.
HD hibridek tulajdonságai és elõnyei
Aszályban a DEKALB biztosítja a megfelelõ biológiai alapokat
A HD Teszt jelölést akkor kaphatja meg egy hibrid, ha:
– A hibridet teszteltük aszályos körülmények között;
– A hibrid terméseredménye átlag fölötti az aszályos kísérleti helyeken;
– A Monsanto nemesítõi és fejlesztõmérnökei egybehangzóan úgy találják, hogy a hibrid teljesítménye kimagasló aszályos körülmények között is.
Hím- és Nõvirágzás szinkronja
Angolul ASI (ANTHESIS SILKING INTERVAL) = pollenszórás kezdete és a fogadóképes bibe megjelenése között eltelt idõ napokban kifejezve. Meleg és száraz idõben a pollen életképessége nagyon rövid. Normál esetben termõ-elõzés van, ami azt jelenti, hogy a pollenszolgáltató képesség függvényében a késõbb érkezõ bibe már nem találkozik termékeny pollennel. A magasabb hõösszeg a pollenszóródást elõsegíti, a bibetolást viszont lelassítja, tovább rontva a helyzetet. Nagy melegben a bibe száradása gyorsabb, ami több termékenyülési problémához vezethet.
Fotoszintézis aktivitás
Hõ- és szárazságstressz hatására a levél hõmérséklete megemelkedhet, a sztomák átjárhatósága megváltozik, a CO2 fixáció és a szervesanyag-termelõ folyamatok hatékonysága csökken. A fotoszintézis a növények szervesanyag-termelõ folyamata, mely magas hõmérsékleten, vagy jelentõs vízhiány esetén könnyen sérülhet. 350C felett a sejtfehérjék irreverzibilis módon sérülhetnek és a fotoszintézis teljesen leállhat.
Gyökérzet
A maximális gyökérméret a címerhányásra alakul ki és ez a kukorica leginkább vízigényes idõszaka. Szintén ebben az idõszakban kezd maximálissá válni a N- és P-felvétel. Elmondhatjuk, hogy 2 héttel a virágzás elõtti és utáni idõszakban a legintenzívebb a gyökérmûködés. Az ebben az idõszakban fellépõ szárazság komoly termésdepressziót okozhat. Ezért is kiemelkedõ jelentõségû az, hogy az egyes fajták gyökérképzõdési és regenerálódási képessége különbözõ.