MENÜ

Ellátási Lánc (Supply Chain) megközelítés szükséges a sertések dizentéria betegségének elkerülésére

Oldalszám: 87
Dr. Gergácz Zoltán 2014.01.28.

Miután számos hír erõsítette meg a sertésdizentéria betegség megjelenését Észak-Angliában az utóbbi idõben, a tenyésztõknek és gazdáknak utána kellett nézni e betegség tüneteinek és a teendõknek a betegség megjelenésekor. Jackie Linden – vezetõ szerkesztõje a ThePigSite internetes honlapnak – úgy határozott, online szemináriumot szervez a termelõk informálására, hogy távol tarthassák a dizentériát a gazdaságuktól.

 

Online szemináriumot szervezett a BPEX „Véd a betegségekkel szemben: ne szakítsd meg a láncot” címmel, sertéseket ellátó állatorvosoknak. Áttekintették a jelenlegi kockázatokat a betegség terjedésére, megnyitva a vitát arról, hogyan erõsíthetik a védelmet a dizentéria ellen, és más fertõzõ betegség esetén az ellátási lánc már meglévõ részei. Elsõ lépésként Helen Clarke a BPEX-tõl kezdeményezte a „tehergépkocsik mosását, fertõtlenítését”, ami hozzájárulhat a fertõzés terjedésének megállításához. Az eseményt azért szervezték, mert gyorsan terjedt a dizentéria járvány Észak-Yorkshire-ben az elmúlt hónapokban. A termelõknek tisztában kell lenniük a helyzettel, amely hatással van az egész sertés iparágra.

Mi a sertés Dizentéria?

Jellemzõen, a sertésdizentéria a hízó- és befejezõ idõszakot érinti, a sertések 10 és 20 hetes életkora között, Henrieke Jaeger, egy sertés állatorvosi csoport vezetõje szerint. Valójában, a sertés minden korosztálya megfertõzõdhet, és erõs kockázati tényezõ az új kocasüldõk belépése a tenyészállományba. Elmagyarázta, hogy a fõ tünet a hasmenés, általában véres vagy nyákos képletekkel. Azonban néhány sertés kevésbé súlyos tüneteket is mutathat, hasonlóan az enyhe colitis-hez. A lappangási idõ – a fertõzéstõl, a tünetek megjelenéséig eltelt idõ – mintegy 5–10 nap. A betegséget egy spirochaeta baktérium okozza, a Brachyspira Hyodysenteriae. A virulencia függ a törzstõl, akárcsak képessége a mutációra és rekombinációs jellemzõkre. Ezek a tulajdonságok befolyásolják a gyógyszer-rezisztencia kialakulását a törzsben. Sertés, elsõsorban a környezetében lévõ bélsárból veszi fel a kórokozót, ha lenyelik, a baktériumok megtelepedhetnek a vastagbélben, ahol szaporodnak, és gyulladást okoznak. Ez eredményezi a hasmenést és a többi sertés fertõzõdését. Ms. Jaeger kiemelte, hogy életképes baktériumok még mindig ürülhetnek egyértelmû tünetek nélkül – akár 90 nappal a látszólagos felépülés után.

 

A Brachyspira ellenõrzése

Brachyspira túlélési ideje a feltételektõl függ: hûvös környezetben és a sertés széklet jelenlétében, 112 napot találtak. Jellemzõ a tipikus brit sertéstelepekre a hasonló hideg és nedves körülmények, a bélsár jelenléte, és ebben az idõszakban a zab alapú takarmányozás. A baktériumokat elpusztította az alapos tisztítás és fertõtlenítés, mondta Ms. Jaeger, hangsúlyozva annak szükségességét, hogy el kell távolítani az összes szerves anyagot, a száraz felületeket megfelelõ koncentrációban higított fertõtlenítõszerekkel kell kezelni. Az antibiotikumok is hatékonyak a sertések kezelésére, de azok használata az antibiotikum-rezisztencia kialakulásának kockázatával jár. Az extra költségek a sertések rossz egészségi állapotából adódó teljesítmény elmaradásból, valamint gyógykezelés költségeibõl merülnek fel.

 

Hogyan terjed a Dizentéria?

Nagyon sok módja van a fertõzés bejutásának egy gazdaságban – gondolva itt a sertésekre, jármûvekre, egyéb állatokra és az emberre. A kocasüldõk, kanok cseréje, a választott malacok mozgatása a fertõzött gazdaságokból, egyértelmû veszélyforrások. A fertõzés kockázatát növeli a jármûvek mozgása is, mint az állatszállító-, hullaszállító-, takarmányszállító teherautók, de a posta-, és sperma szállítások, egyéb szolgáltatások, mint például a villanyszerelõ, és a magán személygépkocsik, motorkerékpárok szintén terjeszthetik a fertõzést. Más állati források közé tartoznak a rágcsálók, kártevõk, a vadon élõ madarak és a kutyák. Végül, az alkalmazottak, jármûvezetõk, a látogatók, a családtagok és minden egyéb felszerelés ami bekerül a farmra behozhatja a betegséget. A 2006 és 2009 között a kelet-angliai járvány felmérésével, Jake Waddilove úgy találta, hogy a legtöbb fertõzést a gazdaságokba kívülrõl bekerülõ sertések hozták, de jelentõs volt a jármûvek és a menedzsment (emberek) okozta fertõzõdés is.

 

Mi a teendõ Sertésdizentéria gyanú esetén

Vér és/vagy nyálka a székletben a legfontosabb tünete a betegségnek, akkor is, ha még csak néhány állat érintett. Az állatorvost azonnal értesíteni kell, hogy a vizsgálatokat el lehessen végezni, amik megerõsítik (vagy kizárják) dizentériát. Az érintett sertéstenyésztõk az állatorvossal megbeszélik a diagnózist és a gyógykezelést. Rendkívül fontos, már rövid távon, hogy minimálisra csökkentsék a fertõzés terjedését, a gazdaságon belül, úgy azon kívül. Ez azt jelenti, korlátozni kell a trágya-, az állatok-, a jármûvek-, a személyzet- és felszerelések mozgását. Hangsúlyos a megfelelõen tiszta cipõk használata, amikor a farmon belül az egyik épületbõl a másikba megyünk. Fontos a megfelelõ kommunikáció, tájékoztatás a környezõ gazdaságok számára. Hosszabb távon, felszámolására irányuló siker kulcsa, a kelet-angliai tapasztalatok alapján: „A dizentéria ellenõrzésére gyorsítsd fel a biosecurity/biológiai védelmedet”– javasolta Ms. Jaeger. Annak érdekében, hogy a betegséget kizárjuk az állományunkból kezeljük azt zárt egységként, és vásárláskor egyetlen megbízható forrásból szerezzük be állatainkat, amely igazoltan negatív erre a betegségre. Kommunikálni kell a beszállítókkal és az érintett állatorvosokkal, fontos az új tenyészállományt legalább 3 hétig karanténban tartani a gazdaságba szállítás elõtt. A fertõzés megállításának legjobb módja, saját jármûveket tartani a farmon belül – akár a személyzet részére is – és folyamatosan biztosítani a gazdaság határát.

A jó kommunikáció a fuvarozókkal rendkívül fontos, ami lehetõvé teheti az ideális és helyzethez alkalmazkodó munkarend kialakítását, amibe beletartozik a jármûvek tisztítása is. Ideális esetben, léteznie kell egy fedett rakodási területnek, ami egyértelmûen elválasztó vonalként (kerítés vonala) mûködik, és elérhetõ a farm alkalmazottai és a külsõ sofõrök számára is, keresztezési útvonalak nélkül. Ezt „a bentrõl nem jönnek ki, kintrõl nem jöhetnek be”, elvet alkalmazni kell a takarmány, a hullák, a szemét és a trágya eltávolításánál is.

A fertõzés terjedésének fékezésére, azonnal fel kell takarítani a kiömlött takarmányt, tisztán tartani a szállító csigákat, tartályokat, egyéb eszközöket, így gátolhatjuk az élõsködõket, rágcsálókat. Fenn kell tartani az épületek jó állapotát, a madárvédelem miatt hálóval kell felszerelni a nyílásokat. Csalik kihelyezésével távol tarthatóak az egyéb állatok a farmtól.

Személyzet nem érintkezhet más sertésekkel és vágóhídi tevékenységgel, teljesen különálló ruhát, csizmát kell használniuk annak érdekében, hogy ne terjesszék a betegséget. A látogatókat szigorúan korlátozni kell. Amennyiben fontos a bejutásuk a farmra, át kell öltözniük, telepi ruhát, cipõt kell viselniük, a lábfürösztõ mindig álljon rendelkezésre.

A magas szintû biológiai védelem (biosecurity) jobb módja annak, hogy a fertõzést elkerülje a sertésfarm, mint a gyógyszer használat, ami együtt jár a baktérium rezisztencia kialakulásának kockázatával.

Fordította: Dr. Gergácz Zoltán

ThePigSite, 2011. december