MENÜ

A Farmgép fejlesztései a környezettudatos termelésre fókuszálnak

Oldalszám:
2014.02.03.

A 75. OMÉK Mezõgazdasági Gépesítési díját is magáénak tudhatja immáron a Farmgép fejlesztõ és gépgyártó Kft. Az idén éppen húsz esztendõs debreceni székhelyû cég tevékenységének legutóbbi nívós elismerésérõl, és a vállalkozás két évtizedérõl szóló beszélgetésben Gyökös Zsolt, a vállalat ügyvezetõje volt partnerünk.

 

 

Gratulálunk a legújabb díjukhoz, amely ugyancsak azt igazolja, hogy folyamatosan fejlesztenek a kor diktálta igényeknek megfelelõen. Beszéljünk kis visszatekintésként a kezdetekrõl.



Cégünk 1991-ben alakult a volt Debreceni Mezõgép Vállalat privatizációja során a fejlesztési üzem területén, a korábbi dolgozókkal, 100%-os magyar tulajdonú, családi vállalkozásként. Édesapám, mint a fejlesztési osztály irányítója indította el a vállalkozást, és ma is õ a cég elsõ embere. A privatizációs idõszak eleje nem volt könnyû, a cég jórészét hitelbõl vásároltuk ki. Az idõ tájt a mezõgazdaságban már nem voltak tsz-ek, és még nem volt kialakult magánvállalkozói réteg – ezért már akkor a külföld irányába is nyitottunk.

 


 

 

Milyen termékekkel indult el a cég a piacon?

Az összes addig meglévõ permetezõgépet természetesen megtartottuk, a márkaneveket pedig levédettük, bár többen kissé félnótásnak néztek bennünket. Ugyanis korábban a cég gyártási kapacitásának 70–80%-át a KGST piacra vitte, amelynek összeomlásával az addigi partnerek el is tûntek. Vagyis semmilyen kilátás nem kecsegtetett, hiszen maradt egy olyan termékcsalád garnitúra, amely sok mindent nélkülözött, mert addig a KGST, illetve a szovjet partnerek a fejlesztésekre nem tartottak igényt – csak a régi, bevált gépeket igényelték. A fejlesztési osztály szellemi bázistõkéje viszont adott volt, amely figyelte már akkor is a külföldi fejlesztések irányát, és folyamatosan beépítettük a gépeinkbe az új megoldásokat. Megtartva a márkanevet tehát mindig fejlesztettünk a nevünkhöz híven. Akkoriban 21 fõvel dolgoztunk, négy fejlesztõmérnökünk maga is dolgozott a hegesztõgépekkel, és a lakatos munkások többsége is egy-két szakmával rendelkezõ, akár technikusi illetve fõiskolai végzettségû szakemberként erõsítette a csapatot. Jó kis garnitúra volt, amelyre lehetett építeni bármilyen újat.

Különös találkozás lendített a cég sorsán 1997-ben az Agro+Mashexpón.

Addigra a gazdaság már beindult, a Kertitox-nak persze mindig is volt neve. Ukrajna és akkor még Csehszlovákia irányába ment a forgalmazás, szépen lassan haladtunk elõre, közben folyamatosan fejlesztgettünk. Az említett kiállításon egy érdeklõdõ angol úr elmagyaráztatta magának a termékeinket – majd kiderült, hogy õ a Case IH egyik szakembere, aki azt a partnert keresi, akihez ki lehet helyezni gyártást, illetve aki maga is rendelkezik olyan termékkel, amelyet át is lehet venni. Így ’98-tól már a Case IH-nak gyártottuk a saját termékeinket, illetve az õ termékeikbõl gyártottuk le az ide kihelyezett megrendeléseket. Ez idõ óta termelünk tehát az angol piacra. Idõközben a Case IH beolvadt a New Hollandba, és megszüntették a permetezõgép-gyártási ágazatot – az angol dealerek így permetezõgép nélkül maradtak. A forgalmazás azonban nem szûnt meg, csak más néven érhetõk el a gépek, mi pedig azóta is kint vagyunk az angol piacon, sõt rajtuk keresztül nagyon sok helyre eljutottunk.

Idõközben a globális piaci igény is átalakult…

Valóban, mára már szinte azonos gépeket kell gyártani Angliának és Magyarországra is. Ugyanazok a hazai igények és elvárások a gépekkel szemben, mint a legfejlettebb nyugati országokban – ezért nincs is szükség külön export kontingens gyártására. Ma már 54 fõvel dolgozunk, és jelentõs számú alvállalkozóval. A belföldi piac ciklikussága viszont nem engedi, hogy teljesen kibõvítsük a létszámot, ráadásul a kisebb vállalkozások más forrásokat érhetnek el, mint egy nagyobb cég. Tapasztalatom szerint az igazán innovatív permetezõgép- illetve növényvédõ gépgyárak a kisebbek, amelyek hamarabb tudnak „fordulni”. Ráadásul éppen most érkezett el a pillanat, amikor egy angliai kereskedõ cég Farmgem néven kívánja meghódítani a keleti piacokat is – került már ki így a Farmgép gépe Ausztráliába, Szaúd-Arábiába vagy Nigériába rajtuk keresztül.

Visszaérkezve a jelenbe, beszéljünk a sikereikrõl és az elismeréseikrõl is – no meg természetesen a gépekrõl!

Nagyon örülünk az elnyert OMÉK díjnak, az elõzõ kiállításon is dobogósok lettünk, és a Magyar Termék Díj birtokosai is vagyunk. Olyan gépeket próbálunk a köztudatba csempészni, amelyek a mai gazdálkodási igényekhez alkalmazkodnak. Kifejlesztettünk például egy permetezõgépet a gyümölcsösökbe, amely érzékeli a gyümölcsfát, és csak azt permetezi, a közt nem. Ezt már tíz éve gyártjuk, de eddig egy-egy darabot tudtunk értékesíteni, most viszont megnõtt az igény. Ezek a költségmegtakarító korszerû gépek már a másfajta, környezettudatos termelés eszközei, és magasabb kvalitású kezelõ személyzetet is igényelnek. Van olyan partnerünk, amelyik már a tizedik gépét rendeli ezzel a berendezéssel. Tapasztalati adatok támasztják alá a költségmegtakarítás mértékét, egy kajszibarackos területen pl. az elsõ félévben megtérült a két vásárolt gép!

A legmagasabb minõséget tudjuk biztosítani kínálatunkkal a nagynevû cégek termékeihez képest mintegy 30%-kal olcsóbban. Hazai piaci pozíciónk a vontatott ültetvény-permetezõgépek sorában jelentõs, ahol akár 30–40%-os részesedést tudunk a magunkénak.

Idén az új szántóföldi gépcsaláddal nyertük el a termékdíjat, amelybõl a 4200 literes gépünket elsõsorban nagyobb területre ajánljuk. A másik kiállított friss fejlesztésû 3000 literes permetezõgépünk teljesen környezetbarát, hiszen a permetlé tartályban nincsen növényvédõ szer – csak külön, rozsdamentes vegyszertartályokban, ahonnan egy adagoló szivattyúpár és a megfelelõ szoftver segítségével sebességtõl függõen – a megkívánt mennyiséget – a szórócsõbe juttatja. Itt nincs a tartályban maradó növényvédõ szer, amelyet valahova ki kell engedni. Jövõbe mutató elgondolás alapján született, ezé lesz a jövõ talán!

–Keresztes–