A SAATEN-UNION hibrid búzái a hagyományos fajtákkal szemben jóval jelentõsebb fiziológiai aktivitással rendelkeznek – ez a jól ismert heterózis hatás, mely egyrészt magasabb terméspotenciált eredményez ugyanakkor jobb stressztoleranciával is együtt jár. A hibrid búzák erõteljesebb és mélyebbre hatoló gyökérzetükkel nagyobb szívóerõt tudnak kifejteni a talajban, így a tápanyag- és vízhasznosító-képességük is felülmúlja a hagyományos fajtákét. Forró, aszályos évjáratokban szinte hihetetlen terméstöbblet elérésére képesek a fajtákkal szemben, kedvezõ évjáratokban pedig képesek megmutatni azt az elképesztõ terméspotenciált, mely bennük rejlik. A hibrid búzák a fajtákkal szemben nagyobb vitalitással, fiziológiai aktivitással, robosztussággal rendelkeznek, és ez a teljesítménytöbblet biztosítja a magasabb és biztosabb termésszintet, különösen olyan nehéz termelési helyzetekben (rossz talajadottságok, szárazság, kedvezõtlen elõvetemény stb.) amikor a fajták nem képesek a bennük rejlõ genetikai potenciál realizálására.
Az eddigi hazai hivatalos fajtakísérletek valamint az üzemi szintû termelési tapasztalatok is egyértelmûen igazolják a hibrid búzák hozam- és jövedelmezõségi fölényét elsõsorban a nem optimális körülmények között. A gyengébb talajadottságú, továbbá a szárazságra hajlamos termõhelyeken, aszályos évjáratokban ugyanis kiválóan érvényesül a jobb stressztoleranciájuk. Ez önmagában nem csak a nagyobb termésben, hanem az egyes évjáratok termésstabilitásában is megjelenik. Nagyobb, mélyebbre hatoló gyökérzetük mind a talaj tápanyag-, mind a vízkészletére nagyobb szívóhatást tud kifejteni. Az elvégzett lizimeter- és tenziometer kísérletek szerint a vegetáció utolsó négy hetében a hibridek gyökérzete által a talajban kifejtett szívóerõ jelentõsen, mintegy 40%-kal meghaladta a hagyományos fajtákét. A 60, 90 és 120 cm mélyen végzett mérések szerint még a két vizsgált rozsfajta gyökérzete sem tudott akkora szívóerõt kifejteni a talajban, mint a hibrid búzáé. Az elmúlt évek hazai nagyüzemi eredményei azt igazolják, hogy nehéz körülmények között hibrid búza nemritkán 1 tonnát is meghaladó többlettermés elérésére képes a hagyományos fajtákkal szemben, kiváló évjáratokban pedig, amilyen a 2008-as év volt, 10 tonnát megközelítõ vagy azt akár meg is haladó üzemi eredményeket ért el.
A hibrid búzák vetésnormája jóval alacsonyabb, mint a fajtáké (1,5 millió mag/ha, kb. 70-80 kg/ha!), sok esetben annak felét sem érik el. Javasolt korai vetése miatt rovarölõszeres csávázószerrel kezelt vetõmag használata ajánlott. A hibrid búzák minõsége harmonikus és minõségorientált tápanyagellátás mellett, intenzív növényvédelmi technológiával kiegészítve általában megfelel a malmi felhasználás követelményeinek.
A HYSTAR nemesítési programunk egyik legkorábbi hibridje, ezért különösen alkalmas azokra a termõhelyekre ahol az elérhetõ termés mennyiségét leginkább a hõség és az aszály okozta stresszhatások limitálják. Ezt meggyõzõen bizonyította 2009-ben is, amikor a hivatalos fajtakísérletekben rel. 120%-os terméseredménnyel került a dobogó legfelsõ fokára. Termésstabilitását kitûnõen jelzi, hogy 2010-ben gyökeresen ellentétes körülmények között is ugyanezt a terméstöbbletet érte el a fajtákkal szemben.
A HYLAND érésidõ tekintetében a HYSTAR és a HYBRED hibridek között helyezkedik el, így ideálisan beilleszthetõ az ütemezett betakarítási munkák folyamatába. A hazai hivatalos fajtavizsgálatokban kiemelkedõ termõképessége mellett lisztharmattal és levélrozsdával szembeni rezisztenciája valamint kiváló szárszilárdsága miatt is a versenytársak fölé kerekedett.
A HYBRED rendkívül jó termõképességû, hivatalosan is malmi búzaként jegyzett hibrid búza. Európai sikerét a változó termõhelyekhez igazodó rendkívüli alkalmazkodóképessége, rendkívül erõteljes és mélyre hatoló gyökérzete valamint kiváló betegségtoleranciája biztosítja. Az eddigi termesztési tapasztalatok igazolták esésszám-stabilitását valamint megbízható fuzárium-ellenállóságát, mely csapadékos idõjárás esetén is biztosítja a kiváló piaci értékesíthetõséget.