Fej-fej mellett a két talajfertõtlenítõ
Oldalszám: 60Legutóbb a januári számunkban számoltunk be arról a Santana tanácskozásról, ahol maguk a termelõk mondták el egy éves tapasztalataikat az új talajfertõtlenítõ szer kapcsán. Összefoglalva megállapítható volt, hogy valamennyien elégedettségükrõl számoltak be, kihangsúlyozva a kiváló ár-érték arányt, melyet Bárány Sándor baranya megyei gazdálkodó és szaktanácsadó számszerûsített is, vagyis az õ általa irányított gazdaságban 100 ha-ra vetítve 800 000 Ft megtakarítást jelentett a Santana. Júliusban az ország két helyszínére újabb tanácskozásra invitálta az Arysta a termelõket, melynek célja egy független demonstrációs kísérlet eredményeinek bemutatása, valamint a Santana nyereményjáték gyõzteseinek kihirdetése volt.
A cég még a tavalyi évben Dr. Vörös Gézát, a Tolna megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának vezetõjét kérte fel egy demonstrációs kísérlet elvégzésére a kukoricabogár lárva ellen engedélyezett legjobbnak ítélt készítményekkel. A kísérlet a kukoricabogár lárva elleni hatékonyság vizsgálat kiértékelésébõl, valamint az õsszel realizálódó termésmérésbõl áll. A kísérlet helyszíne a tolna megyei Tabódszerdahely, amely 9 éve monokultúrás kukorica terület.
A kukoricabogár elleni védekezésre a vetésváltás – mint eredményes védekezési mód – mellett, a lárvák ellen leginkább a vetéssel egy menetben végzett talajfertõtlenítést alkalmazzák. Az elismert szakember elmondása szerint – aki egyébként 11 éve foglalkozik a kukoricabogár kérdéskörével – a talajfertõtlenítõ szerek közül rengeteget vizsgáltak az elmúlt évek folyamán, de a kínálatból mindösszesen kettõ szer ment át a rostán, ez pedig a Force 1,5 G és a Santana 1 G.
A kísérlet így, a Santana 1G, a Force 1,5 G, a legjobbnak tûnõ klotianidin hatóanyagú csávázó szer, a Poncho, illetve a kezeletlen kontrollok eredményeinek összehasonlításán alapult; korai (április 4.), üzemi (április 15.) és késõi (április 29.) vetésidõkben. A csávázó szer eredményességét csak normál vetésidõben vizsgálták.
A növénykártétel értékelését a barkókkal kezdték, a Santana 1G készítmény kiváló hatékonyságot mutatott a fiatalkori kártevõk ellen.
Az Iowa-skálán a 3-as érték az a gazdasági kár küszöbérték, amely egy készítmény hatékonyságára utal. (Az 1-tõl 6-ig tartó skálán 1-es az egészséges gyökér, 6-os a teljesen elpusztított gyökérzet).
Vörös Géza vezetésével szakemberek a frissen
mosott gyökereken a lárvakártétel mértékét vizsgálják.
A korai vetésû kukoricában a kezelt parcellákon a gyökérkártétel mértéke lényegesen a gazdasági kár küszöbérték alatt volt mindkét talajfertõtlenítõ szer esetében.
Az üzemi vetésidõben szintén 3-as érték alatt volt a Santana és a Force, szinte fej-fej mellett, azonos biológiai hatékonyságot mutatva, a csávázó szer némileg gyengébben szerepelt, de ez sem érte el a 3-as küszöbértéket.
A késõi vetésidõnél a kezeletlen kontrollnál a fertõzöttség mértéke kisebb volt, a kezelt területeken pedig jóval a 3-as küszöbérték alatt maradt a fertõzöttségi szint.
A különbözõ gyökerek állapotát nézve megállapítható, hogy a kezeletlen kontrollokban szinte nem maradt ép gyökérzet, míg a granulátumoknál ez nem fordult elõ, a gyökerek visszarágása jelentõsen kisebb volt. A kísérlet értékelési eredményei alapján megállapítható, hogy a Santana bizonyított, s a Force-hoz hasonlóan hatékonyan megvédte a kukorica gyökérzetét a kukoricabogár lárvák támadásával szemben.
A termelõ szemével nézve elgondolkodtató, hogy, ha a két szer fej-fej mellett haladva azonos biológiai hatékonyságot mutat, akkor nyilván a bekerülési költséget érdemes szem elõtt tartani, és itt visszautalnék a bevezetõben Bárány Sándor megállapítására, miszerint az õ általa irányított gazdaságban 100 hektárra vetítve 800 000 Ft- ot takarítottak meg a SANTANA-val.
(A Szerk.)
Hőmérséklet
Végre ideális az idő a betakarításhoz
