MENÜ

Baktériumos tarlókezelés

Oldalszám: 43
2014.02.04.

Költségkímélõ trágyázás repce- és kalászos tarlón is

 

 

A növénytermesztésben egy gazdasági év a vetõmag elvetésével kezdõdik, és a betakarítással ér véget. A termõföldön hagyott gyökér- és szármaradványok rendeltetése az, hogy tápanyag- és energiaforrásul szolgáljanak a vetendõ mag számára, valamint javítsák a talaj szerkezetét és növeljék szervesanyag-tartalmát. A gyökér- és szármaradványok viszont csak akkor tudják betölteni szerepüket, ha a termõrétegben megfelelõ a talajélet.





A tarlóban benne van mindaz a tápanyag, amit a növény a talajból fejlõdése során felvett, és amit nem szállítottak el a terméssel. Hiba volna ezt az értékes és „ingyenes” tápanyagforrást nem helyben hasznosítani, költségberuházással elhordani, ezáltal csökkentve a termõföldek makro- és mikroelemkészletét, aktív tápanyagellátó képességét.



Á tarló azonban önmagában nem elegendõ tápanyagforrás, ráadásul a fokozott mezõgazdasági igényekhez viszonyítva lassan bomlik el. A tápanyagpótlás és a bomlási folyamatok serkentésének összetett feladatához nyújt segítséget a baktériumtrágya, melynek feltalálásáig nem volt megfelelõ módszer a tarló gyors lebontására, és tévesen a nitrogén mûtrágyától várták e feladat teljesítését. Á talajbaktériumok kulcsszerepet töltenek be három esszenciális - az élethez elengedhetetlenül szükséges - makroelem: a nitrogén, a foszfor és a kálium körforgalmában, a baktériumtrágyázás e folyamatok során fejti ki igen hasznos hatását.



A Phylazonit használatával csökkenteni lehet a mûtrágyázás mértékét, növelni annak hatékonyságát, erõsíteni a humuszképzõdést. Az aktív talajélet következménye: csökkenõ költségek, egészségesebb termés és magasabb hozam. A Phylazonit baktériumtrágya beforgatásával a jövõnket alapozzuk meg!






 

 


A Mezõfalvai Zrt.-ben 2010 tavaszán a vezetés stratégia döntése alapján 3.200 hektáron kezdtük el a tarlók kezelését Phylazonit baktériumtrágyákkal.



A tarlókezelést követõ ásványi nitrogén vizsgálatok meglepõ eredményt hoztak:

borsótarló esetében közel négyszer annyi (60-64 kg/ha), silókukorica-tarló esetén kétszer annyi (32-34 kg/ha) volt az ásványi nitrogén szint a Phyalzonittal kezelt területen, mint a kezeletlenen (16-18 kg/ha).

Ez jól mutatja az irányt, melyet 2011-ben is követnünk kell, ezért tovább folytatjuk a baktériumtrágyázás területén elkezdett utat, így a toxinszint csökkentésére irányuló tudományos kísérleteket is.



06 (20) 275 5299



www.phylazonit.hu  



www.facebook.com/phylazonit