A hatékony, környezetkímélõ, költségtakarékos tápanyag-kijuttatást jó minõségû mûtrágya, korszerû mûtrágyaszóró gép, pontos gépbeállítás és szakszerû üzemeltetés teszi lehetõvé. Elemezzük sorjában ezeket a tényezõket.
Néhány szó a mûtrágyákról
Pontos adagbeállítás és egyenletes mûtrágya-kijuttatás csak jó minõségû mûtrágyával lehetséges. A mûtrágya jellemzõiben a tárolás és manipulálás során jelentõs változások történhetnek. Ezért elõnyös, ha a mûtrágyát közvetlenül a kijuttatás elõtt szerezzük be, illetve csak rövid ideig tároljuk. Mivel a mûtrágyák rendkívül nedvszívóak, tárolásuk ömlesztve csak zárt térben történhet úgy, hogy kevés levegõréteg vegye a mûtrágyát körül. Fontos tudni, hogy hosszabb idejû ömlesztett tárolásnál a felvett nedvesség hatására a mûtrágya összetapadhat, a rögös összeállt mûtrágya csak elõkészítés után szórható ki.
A zsákos mûtrágya – különösen a nitrogéntartalmú - hosszabb tárolás során, ép mûanyagzsákban is összetapadhat a nyomás hatására. Ezért a zsákos mûtrágyát legfeljebb 4-5 rétegben szabad egymásra rakni. Mûanyag zsákban és hajlékonyfalú konténerben a mûtrágya jellemzõi – helyes tárolás esetén – néhány hónapig nem romlanak.
Nagyobb tartálytérfogatú gépek táblaszéli feltöltéséhez emelve billentõ, vagy áttöltõ jármûvek alkalmazhatók. Nem elõnyös a mûtrágyát a mûtrágyaszóró géppel szállítani, mert a mûtrágya rázkódás okozta tömörödése – különösen gravitációs adagolású gépek esetén – rontja a gép adagolás egyenletességét, ezzel a hosszirányú eloszlást.
A mûtrágyaszóró gépek konstrukciós kérdései
A mûtrágyaszóró gép feladata, hogy a tervezett mennyiségû és összetételû mûtrágyát egyenletes eloszlásban juttassa ki a talaj felületére. A gép konstrukciós jellemzõi behatárolják a várható minõséget. A ható tényezõk közül az alábbiak a fontosabbak. A gép tartályában betöltõ rács legyen, hogy a mûtrágya feltöltése során technológiai zavart okozó idegen anyag, vagy nagyobb mûtrágyarög ne kerüljön a tartályba. Az adagolórés felett hatékony, de mérsékelt intenzitással mozgó (100-150 f/p fordulatszámú, vagy lengésszámú) boltozódás gátló szerkezet mûködjön. Az állítható adagolási hely segíti a keresztirányú szóráskép optimális kialakítását. Két röpítõtárcsával bíró géppel egyszerûbben érhetõ el a kívánt keresztirányú szóráskép. Kevesebb szórólapáttal jobb a keresztirányú eloszlás, elõnyös a két szórólapát alkalmazása. A géphez álljon rendelkezésre az adagnagyság és a munkaszélesség beállításához alkalmas táblázat.
A mûtrágyaszóró gépek beállítása
A precíziós, a táblán belüli feltételekhez és igényekhez igazodó tápanyag-kijuttatás, szabatos méréssel, gondos beállítással és pontosan szabályozott beavatkozással valósítható meg. Az adagolási táblázat alapján beállított gépnél mindig el kell végezni a leforgatási próbát, hiszen a felhasznált mûtrágya jellemzõi nem egyeznek meg az adagtáblázat elkészítéséhez alkalmazott mûtrágyáéval. A korszerûbb gépeknél a gép tartozéka a mûtrágya felfogására szolgáló edény (1. kép). A leforgatási próbát haladás közben, vagy álló helyzetben végezzük a gyártó cég ajánlása és a géphez rendelt kiegészítõ berendezés nyújtotta lehetõségnek megfelelõen.
1. kép: mûtrágyaszóró gép leforgatási próba
Más cégek által forgalmazott mérõfelszereléssel a leforgatási próba álló helyzetben végezhetõ el, a röpítõtárcsa leszerelése nélkül, amelyet ebben az esetben ernyõ vesz körül, ami a gyûjtõhelyre tereli a mûtrágyát. A berendezéssel haladás közben is lehet mérni, amikor a gép rázkódása miatt jobban igazodik a munkakörülményekhez, ezért az így kapott eredmény megbízhatóbb.
A gépek várható munkaszélessége csak szakszerû vizsgálatokkal határozható meg. Nem szabad megvásárolni és üzemeltetni olyan gépet, amelyik nem rendelkezik ilyen vizsgálati eredményeken alapuló beállító táblázattal. Még a táblázat alapján beállított gép esetén is célszerû ellenõrizni a gép munkaminõségét. A szántóföldi ellenõrzéshez a forgalmazó cégek alapfelszerelésként, vagy opciós tételként ellenõrzõ szettet szállítanak, melyekkel a durva beállítási hibák kiszûrhetõk. A felfogó tálcákat az oda-vissza menet átfedési zónájában egyenletes távolságban kell elhelyezni úgy, hogy a két szélsõ tálcasor a traktor középvonalától fél munkaszélességre, a belsõ tálcasor pedig a traktornyom között vagy mellett legyen. Több tálca menetirányú elhelyezése javítja a mérés megbízhatóságát. Az egy sorban lévõ tálcákban felfogott mûtrágyát egy mérõhengerbe kell tölteni. Akkor helyes a beállítás és a választott munkaszélesség (átfedés), ha a három tálcasorhoz tartozó mérõhengerben a mûtrágya mennyisége azonos. Ellenkezõ esetben a beállítást értelemszerûen korrigálni kell.
A gépek szakszerû üzemeltetése
A jó konstrukció és az optimális beállítás mellett szakszerû üzemeltetés szükséges. A röpítõtárcsás mûtrágyaszóró gépek a haladási irányra merõleges, keresztirányú szórásképben a gép középvonalától távolodva eltérõ mûtrágyamennyiséget juttatnak ki. Az egyenletes mûtrágyaeloszlás érdekében a gépet átfedéssel kell üzemeltetni. Az átfedés mértéke és az ezzel változó keresztirányú szórásegyenlõtlenség csak vizsgálópályán határozható meg. Rendkívüli hibák forrása, ha valaki az átfedés mértékét szemmel kívánja megállapítani. A röpítõtárcsás mûtrágyaszóró gépek munkaminõségi hibáiért leginkább az optimális munkaszélességtõl való eltérés a felelõs.
A kedvezõ mûtrágyaeloszláshoz és a jó terményminõséghez elengedhetetlen az optimális szórásegyenlõtlenséghez tartozó munkaszélesség betartása, amihez megfelelõ segédeszközt kell alkalmazni. A mûvelõutas termesztési mód megteremtette a lehetõséget a munkaszélesség pontos betartásához. A mûvelõút kialakításához a vetõgép és a mûtrágyaszóró gép munkaszélességét össze kell hangolni.
A munkaszélesség pontos betartásához jó módszer a párhuzamosan vezetõ rendszer alkalmazása (2. kép). A GPS támogatta párhuzamosan vezetõvel elfogadható költségszint mellett biztosítható a röpítõtárcsás mûtrágyaszóró gépeknél megkívánt ±25-30 cm csatlakoztatási pontosság. A párhuzamosan vezetõ rendszer alkalmazásához a tábla szélén 2 pontban kell a gép pozícióját meghatározni, utána a rendszer a beállított munkaszélességnek megfelelõen párhuzamos vezetést biztosít megfelelõ mozgásmód kiválasztása mellett. A berendezés fény-, domborzati viszonyok és idõjárási feltételektõl (pl. köd) függetlenül biztosítja a vezetéshez szükséges jelet. A traktor vezetõjének fénypontokkal jelzi az optimális iránytól való eltérést, amit korrigálni tud. Ebben az esetben a vezetés pontossága függ a traktorvezetõ reakcióképességétõl is. Tapasztalatok szerint a traktorvezetõk ±20-25 cm-nél pontosabb vezetésre nem képesek, ezért ennél nagyobb pontosságra a berendezés és a jel kiválasztásánál nem is célszerû törekedni.
2. kép: párhuzamosan vezetõ rendszer
További lehetõség az automatikus kormányzás, amely nagyobb pontosságot (akár ±2-3 cm-t) képes biztosítani. Ez a pontosság a mûtrágyaszóró gépek üzemeltetéséhez nem szükséges, azonban az automatikus kormányzás kikapcsolja a vezetõt, mint korlátozó tényezõt, ezért nagyobb sebesség és ezzel területteljesítmény mellett is biztonságos munkaszélesség-tartást eredményez.
A mûtrágyaszóró gépek állagmegõrzése
A röpítõtárcsás gépekkel elérhetõ munkaminõség jelentõsen romlik, ha a gép sérül, deformálódik. A deformáció bekövetkezhet a gépek helytelen feltöltése miatt (durva rátolatás), de a szórólapátok kopása és sérülése is jelentõs hiba forrása. Általános tapasztalat, hogy a szórólapátokat addig használják, amíg azok felülete hullámosra kopik, sõt átlyukad. A szórásegyenlõtlenség értéke 2-3 szorosára is emelkedhet sérült lapátok esetén, aminek terméskihatása jelentõs. Nem egyszer tapasztaltuk, hogy a kopott és már használhatatlannak ítélt lapátokat házi gyártású lapátokkal cserélték fel, holott az új lapátok árát nagyságrendileg meghaladó hibát eredményez a sérült, vagy nem gyári lapát alkalmazása.
Termõhely-specifikus tápanyag-kijuttatás
A növények tápanyagigényéhez alkalmazkodó, az adott táblára vonatkozó tapasztalatokat és vizsgálati eredményeket, valamint a környezetmegóvását is szem elõtt tartó, termõhely-specifikus tápanyag-kijuttatás csökkenti a mûtrágya-felhasználást, és jelentõsen növelheti a fajlagos terméshozamot és javíthatja a termények minõségét. Mindez azonban csak akkor érvényesül, ha a fent felsorolt mûszaki és üzemeltetési feltételeket betartják. Könnyen eshetünk abba a hibába, hogy egy korszerû technika (pl. GPS) alkalmazását mindenhatónak fogadjuk el, pedig az csak egyéb feltételek optimális együtthatása esetén lehet eredményes. Fontos, hogy a korszerû tápanyaggazdálkodásnál komplexen értelmezzük a kérdést, ne szûkítsük le egyik vagy másik technológiai elemre. Ugyanakkor a fenti elemek optimális együtthatása esetén potenciálisan számíthatunk a megcélzott terméseredmény és termésminõség elérésére.
A GPS használatára is alkalmas mûtrágyaszóró gépek számos szolgáltatással rendelkeznek, és egyre pontosabban reagálnak a táblatérképek igényelte változásokra. Általában két paraméter módosítható, az adagolónyílás szimmetrikus, vagy aszimmetrikus változtatása és a röpítõtárcsák egymáshoz viszonyított fordulatszámának a változtatása. E két módosítással, valamint ezek kombinációjával mind a differenciált mûtrágya-kijuttatás, mind a különbözõ szórásformák megvalósíthatók.
A differenciált tápanyag-kijuttatás megalapozásához számos megelõzõ mûveletre van szükség. A táblán belüli heterogenitás meghatározását célozza a talajmintavétel, amely helyspecifikusan kézi és gépi úton elvégezhetõ. A minták elemzése számos hasznos információt nyújt, pl. a talaj tápanyagszolgáltató képességérõl. Szerencsés, ha a technológia alkalmazója többéves tapasztalattal rendelkezik a táblát illetõen. Amennyiben az arató-cséplõ gépeket ellátják nedvességmérõvel kombinált hozammérõvel, akkor a tábla különbözõ részeihez a GPS segítségével reális hozam kapcsolható. Az így szerzett alapinformációk segítségével digitalizált táblatérkép készíthetõ, és alkalmas mûtrágyaszóró géppel differenciált tápanyag-kijuttatás valósítható meg.
A mûtrágyaszóró gépek szakszerû üzemeltetésével kapcsolatban egyre szigorúbb elõírások vannak. A korszerû mûtrágyaszóró gépek a táblaszéleket, út menti táblarészeket, csatornák, vízfolyások körzetét korrekt módon tudják kezelni. A szélszórás technikai megoldására több módszer kínálkozik. Módosítható a röpítõtárcsák egymáshoz viszonyított fordulatszáma (1. ábra). Az ábrán az alábbi szórásformák láthatók: normál szórás, ékszórás, szélszórás és határszórás, mely a bal és a jobb oldali tárcsa fordulatszámának célszerû beállításával érhetõ el. Az ékszórás a szabálytalan alakú táblák kezelésénél, a szélszórás a vízfolyások, utak melletti szórásnál, a határszórás a szomszédos tábla melletti szórásnál szükséges.
1. ábra: mûtrágyaszóró gépek szórásváltozatai
A szélszórás megvalósításának másik módja a terelõernyõ alkalmazása (3. kép). Itt a csökkentett szélességû oldal irányába, a szórótárcsa elé ívelt lapátokkal rendelkezõ terelõernyõ fordítható, amely a mûtrágyaszemcsék repülésének irányát a kívánt mértékben módosítja. A terelõlapátok állíthatók, így a szórásszélesség szabályozható. A terelõernyõ normál szórásnál felhajtható.
3. kép: terelõernyõ szélszóráshoz
További megoldást kínál a speciális szélszóró lapát alkalmazása, ahol a lapát két oldala két eltérõ lapáthosszúságot ad. A röpítõtárcsa forgásirányának megváltoztatásával a rövid lapátoldalt aktivizálják, ezzel csökkentik a szórásszélességet.
Összességében megállapítható, hogy a minõségi termék elõállításához alkalmas tápanyaggazdálkodás számos tényezõ optimális együtthatásának eredményeként valósítható meg. Bármelyik tényezõ ezek közül negálhatja a többi hatását, ezért ebben a kérdésben a fent megfogalmazott szempontok komplex kezelése célszerû.
Dr. Csizmazia Zoltán