KWS - tapasztalat és lehetõség a jó döntés meghozatalához!

Vessünk egy pillantást a 2010-es vetésszezonra: sok helyen a csapadékos augusztus és szeptember okozott megcsúszott vetéseket, veszélyeztetve a tél beállta elõtti növény megerõsödést. A lenti grafikonok az 1970-tõl 2000-ig tartó csapadék és hõmérsékleti átlag valamint a 2010-ben havi bontásban mért értékeinek százalékos különbségeit és relatív különbségét mutatja.

1. kép. Forrás: OMSZ

A KWS repcék a tágas vetésintervallumuknak és az intenzív korai fejlõdési erélyüknek köszönhetõen ideális fejlettséggel mentek a télbe. A kifagyással, télállósággal szembeni elvárások az idõjárási szélsõségek miatt a KWS repcenemesítõi folyamatosan dolgoznak a legtökéletesebb hibridek megalkotásán. A korai fejlõdés és a télállóság vizsgálatának eredményeként elmondható, hogy az újgenerációs KWS hibridek és a versenytársak között jelentõs különbséget adott. Ez a kifagyás okozta növényveszteség akár 135-150 kg terméskiesést is okozhat egy 3,5 t/ha termésnél, ami az augusztusi tõzsdei árral számolva 62,5-67,5 € veszteséget jelent.

2. kép. A tél utáni állományban szemmel látható a fejlõdési intenzitás

különbsége. Balra a versenytárs, jobbra a KWS repcéje

A KWS repcéi a jó télállóságuknak köszönhetõen a keményebb telek átvészelése mellett a tavaszi aszályos idõjárást is jól viselték, a jobb tápanyag-hasznosításuknak köszönhetõen a Nyugat-Európát sújtó tavaszi aszályban a jelentõs veszteségek ellenére jól szerepeltek.

3. kép. A mûholdfelvétel Nyugat-Európa 2010-es és 2011-es év áprilisának talajnedvességét ábrázolja

A vegetatív tulajdonságok megléte vagy éppen annak hiánya jelentõs szerepet játszhat a sikeres fajtaválasztásban. A KWS repcék jó szártulajdonsága (4. kép), valamint a növény magasságának és a becõréteg vastagságának köszönhetõen a termõ tömeg az ideális zónában koncentrálódik megelõzve a magas súlypontból eredõ esetleges dõléseket. A diagramok a szár-nõvény magasság és a becõréteg vastagságának arányait mutatják.

4. kép.

A kórokozókkal szembeni ellenállóságnak és a magas szintû toleranciának köszönhetõen, a KWS jelenlegi portfóliója és a következõ generációi is nagy terméspotenciállal a legfontosabb minõségi tulajdonságokban (olajtartalom, fehérjetartalom, GLS) versenyképesek a versenytárs fajtákkal és hibridekkel szemben. Érdemes megjegyezni, hogy a KWS korszerû OGURA hibridek glükozinolát (GLS) tartalma szintén alacsony: 12-14 μmol/g körüli. Az elmúlt években jelentõs szakmai viták (tartósan 18 μmol/g alatt kell maradnia) zajlottak a GLS tartalom jelentõsége körül. Elmondható, hogy még a tervezett határérték szigorítások sem jelenthetnek komoly veszélyt a repcepiacra, mert:



- a korszerû fajták és OGURA-hibridek GLS tartalma fent említettek szerint alacsony,



- a felvásárlás során a különbözõ fajták a tárolókban keverednek (fajtarepce, MSL-hibrid, OGURA-hibrid) tehát a GLS-tartalom is „átlagolódik”,



- a jelentõs repceolaj-felhasználás miatt az olajpogácsa jelentõs része már nem takarmány, hanem energetikai felhasználásra kerül (égetés, biogáz) ahol a GLS-tartalomnak nincsen jelentõsége.

A KWS nemesítési tevékenysége a növényi olajok területén a modern hibridek fejlesztésére fókuszál. A legfõbb nemesítési cél az új hibridek kiválasztásánál a magas termõképesség és olajtartalom, továbbá a jó betegség-ellenállóság – Phoma lingam, vagy Sclerotinia sclerotiorum – és állóképesség. Egy kiemelkedõ portfólió segítségével megpróbálunk minden gazdálkodó számára az adott klimatikus viszonyoknak és talajadottságoknak megfelelõ hibrideket ajánlani.

Pintér János, termékmenedzser

KWS Magyarország Kft.