A szõlõ növényvédelme a balatonboglári borvidéken

A Balatonboglári Állami Gazdaság (BB Rt.) privatizációja során az ültetvények 1200 gazda tulajdonába kerültek. A 2003-ban alakított VitiCOOP Kft. 10 éves szerzõdést kötött a Törley Kft.-vel, mint a szõlõ felvásárlójával, valamint a szõlõsgazdákkal. Azóta az õ irányításukkal termesztik a szõlõt, a gazdák feladata a kézi munkák elvégzése.



Az ültetvények 6 telepen 60 kilométer átmérõjû térségben helyezkednek el – kezdi a tájékoztatást Vukovich László. A 19 fehér és 8 vörös szõlõfajta mûvelése és növényvédelme komoly feladat. A károsítók elõre jelzése alapvetõ a védekezések megszervezéséhez. Az 1980-as években kezdtük a téli elektromikroszkópos vesszõ- és rügyvizsgálatokat, melyek pontos információt adnak az atkafertõzés mértékérõl. Alacsony atkaszám esetében elegendõ, ha a moly elleni kezelést egy kettõs hatású szerrel végezzük el. Erõs fertõzés esetében egy jól idõzített Omite 57 E kezelés eredményes védelmet nyújt. Az idõs ültetvényekben esetenként megjelenõ pajzstetû fajok ellen célzott védekezést nehéz végezni, viszont a moly elleni készítmények jó megválasztásával gyéríteni lehet.

A mikroszkóp és a számítógép sem hiányzik Vukovich László íróasztaláról

A tarka szõlõmoly rendszeresen megjelenik. Fakadás után a molyok áttelelt nemzedéke azonnal nagy egyedszámban (150-200 db/csapda) kezd repülni, ami 2-3 hétig csúcsrajzás formájában tart. Ezért nehéz megtalálni a legeredményesebb védekezés idõpontját. Megfigyeléseink szerint a védekezés idõpontja egybe esik az akác virágzásával. Szerencsére az új, molyok elleni készítmények már nem jelentenek veszélyt a méhekre. Ha csak a tarka szõlõmoly ellen kell védekezni, akkor általában a Runner, az Affirm, a Mavrik, a Coragen® 20 SC, vagy az Avaunt® 150 EC közül választunk. Az utóbbi azért érdekes, mert hatóanyaga, az indoxakarb, új hatásmechanizmussal rendelkezik. Bomlásterméke az idegrendszer nátriumion csatornáját blokkolja a lepkék és egyes kabóca fajok esetében. Kiváló szelektivitással bír, s kezelés után néhány órával az érzékeny rovarok éhenpusztulnak. Ráadásul a tojás és a lárva valamennyi alakja ellen is hatékony. Fokozott figyelmet fordítunk a második nemzedék elleni védekezésre. Elhúzódó rajzáskor a tömött fürtû, molyérzékeny fajtáknál megismételjük a kezelést.

Az elmúlt évben két új károsító is megjelent.



Az egyik a szõlõ tripsz, ellene színcsapdás elõre jelzés és futtatásos megfigyelés segítségével igyekszünk védekezni. A másik a lepke kabóca. Ellene eredményes védekezésrõl sehonnan sem kaptam választ, ezért 2010-ben kis parcellákon kísérleti kezeléseket végeztem Mospilan, Reldan, Bi-58 szerekkel. Az elsõ kettõ szinte hatástalan volt, az utolsó 30 százalékos eredményt adott.

A gombabetegségek esetében három METOS elõrejelzõ állomás adatait is felhasználhatják.



Elengedhetetlen a mûszerek által mért napi, órás idõjárási adatok (csapadék, hõmérséklet, páratartalom stb.) ismerete. Nagy segítséget adnak a betegség elõrejelzõ programok tájékoztatásai is a fertõzések kialakulásáról, azok mértékérõl, de szükség van az adott terület növényvédõ szakemberének tapasztalataira is.

Mikor, mivel védekeznek?



Peronoszpóra ellen a vegetációs idõ elején kontakt ditiokarbamátok közül választok. A virágzás kezdetétõl a régi és jól bevált szerek mellett a napjainkban forgalomba került új hatóanyagok és különbözõ kombinációjuk (réz, folpet, mancoseb) adnak lehetõséget az eredményes védekezésekhez. A szõlõ lisztharmatnál is a mûszerek elõre jelzését veszem figyelembe, azonban a tavaszi primer fertõzés indulásakor hasznos, ha járjuk a kritikus fekvésben lévõ érzékeny fajtákat és figyeljük az aszkospórák fertõzési tüneteit. A Balaton közelsége és a liszthamatra érzékeny fajták miatt az elsõ védekezéshez Karathane Start használunk, majd a Talendo®-t, Vivando-t és valamelyik „triazolt” váltogatjuk. A vegetáció végéig kell védeni a szõlõt a lisztharmat ellen, ezért a legutolsó botritiszes kezelést is kénnel kombináljuk. A szürkerothadás mértéke évjáratfüggõ. Azonban – megelõzése céljából – peronoszpóra ellen már virágzás idején lehetõleg folpetes kombinációt használunk. Fontosabbnak ítélem a fürtzáródáskori védelmet. Idõjárástól függetlenül a tömött fürtû fajtáknál valamilyen „botricticidet” igyekszünk kijuttatni, illetve bejuttatni a fürtök belsejébe. A zsendülés és érés elõtti 1-2 kezelés két okból problémás. Egyrészrõl nagyon megterhelik a szõlõ növényvédelmi költségét, másrészt némelyik szer hosszú várakozási ideje miatt nehéz eltalálni a szüret idõpontját, amit a borászok határoznak meg és sok esetben módosítják. Ilyenkor, ha a termelõ jól végezte a zöldmunkákat és nem túl csapadékos az õsz, akkor jó hatást tudunk elérni a Chorus, Pyrus, Teldor szerekkel. Strobiurin hatóanyagú készítményeket 2008-ban használtunk utoljára!

Mi a helyzet az escával?



Az esca elleni munkát már a szaporítóanyag elõállítása során kellene elkezdeni! Mivel a mai napig nincs forgalomba olyan készítmény mely eredményes e gombaegyüttes ellen, ezért kísérleti jelleggel különbözõ lombtrágyákkal (Kendal, Fosfik, Amalgerol, Atonik, Zöldpajzs) próbáljuk megelõzni. Szükségesnek tartjuk a tünetes tõkék visszacsonkolását, a nagyobb sebfelületek lezárását sebkezelõ anyaggal, a fertõzött nyesedékek eltávolítását az ültetvénybõl – mondta befejezésül Vukovich László.

A. Gy.