MENÜ

Erjesztett takarmányok minõségjavítása adalékanyagokkal

Oldalszám: 71
Karnóth Joris, Palkó István 2014.02.05.
Napjainkban az erjesztés minõségét elõsegítõ adalékanyagok széles választéka áll a termelõk rendelkezésére, hogy azok felhasználásával kiváló minõségû tömegtakarmányokat készíthessenek.













A tartósítani kívánt terményeink optimális fenológiai fázisa, a megfelelõ szecskaméret, az ideális szárazanyag-tartalom melletti betakarítás, az adalékanyagok szakszerû kiválasztása, adagolása és a kellõ tömörítés együttesen hozzájárul a megfelelõ minõség biztosításához.



Egy adott termény erjeszthetõsége – a technológiai feltételek mellett – alapvetõen a száraz anyagtól, a pufferkapacitástól, valamint az erjeszthetõ szénhidrátok mennyiségétõl függ; ezek a jellemzõk szabják meg, hogy el tudjuk-e érni a kívánt irányú és intenzitású fermentációt.





Az erjeszthetõséget számszerûsíteni is lehet, amelyre a következõ képlet szolgál:



Erjedési koefficiens (EK): sz. a. % + 8 C/PK



ahol „sz. a.” szárazanyag-tartalom, „C” az erjeszthetõ szénhidrát mennyiség, „PK” pedig a pufferkapacitás.





Ennek alapján megkülönböztetünk könnyen (EK>45), közepesen (EK=35–45), illetve nehezen erjeszthetõ takarmányokat (EK<35). Tipikusan jól erjeszthetõ növény a silókukorica, amennyiben megfelelõ sz.a.-tartalommal kerül besilózásra, a nehezen erjeszthetõ növények jellemzõ példája pedig a lucerna.



Különféle adalékok alkalmazása indokolt lehet, viszont ezek alkalmazása csak akkor térül meg, ha tudjuk, hogy milyen hatást szeretnénk elérni velük.
















A tejsavbaktériumokat illetõen fontos megkülönböztetnünk a homo- és a heterofermentatív kultúrákat. Elõbbieknél fõként a helyes erjedési folyamat biztosítása a cél, akár alacsony szárazanyag-tartalmú vagy nehezen erjeszthetõ takarmány esetében.



A heterofermentatív kultúrákkal inkább az aerob stabilitást tudjunk növelni a termelõdõ ecetsavval. Ezt inkább az optimálisnál szárazabb takarmány esetében javasolt alkalmazni.





A táblázatok (1–2. táblázat) megmutatják, hogy a különbözõ tejsavbaktérium törzsektõl más-más hatást várhatunk el, adott nedvességtartalom mellett.



Az adatokból kitûnik, hogy alacsony szárazanyag-tartalom mellett a homofermentatív kultúráktól várhatunk el jobb erjedési paramétereket s kisebb mértékû proteolízist.



























Összefoglalóan, fontos tudnunk, hogy egyáltalán szükség van-e valamilyen segédanyagra, és ha igen, akkor az alkalmazott hatóanyagtól milyen hatást várhatunk el.



Amennyiben kérdései merülnek fel, szívesen állunk rendelkezésre a témával kapcsolatban.





Karnóth Joris • Palkó István

ProForm Agroconsulting