KRONE: a szálastakarmány-betakarítás királya
Oldalszám: 67-68
2014.02.05.
A Cserhát középsõ részén, a Berceli-hegy lábánál megbúvó nógrádi településen, Bercelen – a domborzati és talajviszonyokat ismerve érthetõ módon – sosem volt kiemelkedõen jövedelmezõ a mezõgazdasági tevékenység. Ennek ellenére mindig akadnak olyanok, akik a „jég hátán” is megélnek, s Szebedy Örsék ugyancsak közéjük sorolhatók.
Vállalkozásuk ráadásul igen jó eredménnyel büszkélkedhet, amelyrõl szívesen beszél olvasóinknak. A közel 1000 ha-os gazdaságuk egyharmadán szénát állítanak elõ a fõleg lovasokból álló vevõkörük számára, s az évi 6–8 ezer elkészített nagykocka bálára 150 km távolságból is van vevõjük. Ezek alapján nem is kérdés, hogy a szénabála minõsége mellett mennyire fontos kritérium számukra annak szállíthatósága illetve tárolhatósága, valamint a bálázó hatékonysága és megbízhatósága. A gazdaságukba 2010-ben került KRONE BP1270-es nagykocka bálázóról, és annak üzemeltetési tapasztalatairól a vállalkozás egyik tulajdonosát, Szebedy Örsöt kérdeztük.
A történet valamikor a rendszerváltás idején kezdõdött, de a gyökerek sokkal régebbre nyúlnak vissza – így kezdjük beszélgetésünket az indulással.
Az egyetem elvégzése óta a mezõgazdaságban tevékenykedem; 1982-tõl kezdve voltam állattenyésztési ágazatvezetõ, irányítottam a tehenészeti telepet, majd épp tejágazat vezetõként dolgoztam, amikor 1989-ben összeomlott a berceli téesz. Kényszervállalkozásként indult meg tehát a „maszek” gazdálkodás. Kezdetben 15–18 tehénnel foglalkoztam, amihez a legelõt béreltem, majd a kárpótlás indulásakor a teheneket eladtam, s az árukból földet vásároltam.
Ekkor kezdtünk együtt dolgozni Komjáthi Gáborral, akinek a juhászata egyre kevésbé mûködött már, viszont volt néhány használható gépe. Ez a társulás immáron 20 éves múltra tekint vissza, s szerencsére a mai napig tökéletesen mûködik. A szakmai döntéseket közösen hozzuk meg. Gábor az operatív feladatokat végzi, én pedig inkább a pénzügyi és mûszaki vonalért vagyok felelõs. De visszakanyarodva történetünkre: a tehenekbõl és a kárpótlásból elõször 85 ha-t sikerült vásárolni, majd ez a terület (fõleg bérlések eredményeként) folyamatosan növekedett. Ehhez viszont már komolyabb gépekre is szükség volt, így 1998-ban a gazdaságba került az elsõ nagyobb, 150 LE-s traktor.
Hamar be kellett azonban látnunk, hogy a mi területi adottságainkkal és talajminõségünkkel nehezen tudunk versenyezni az ország kedvezõbb fekvésû területeivel, s ezért egyre inkább az aprómagvak (mustár, maglucerna) termesztése felé fordultunk. Õszintén szólva ez sem hozott nagy sikert, de mivel adott volt a lucerna, azt le kellett kaszálni, be kellett bálázni, majd el kellett adni. Szerencsére ekkortájt (2002-ben) volt éppen egy 40%-os, vissza nem térítendõ támogatás, s a lehetõséget megragadva teljes szálastakarmány-betakarító gépsort vásároltunk. Gyakorlatilag innen indul a mai napig is tartó, szorosan a szénához kapcsolódó tevékenységünk.
Azt jól láttuk, hogy a körbálázó tökéletes megoldás lehet akkor, ha valaki saját magának készíti a bálákat, és nem akar nagyon sokat bálázóra áldozni. Nálunk azonban a jó minõségû bála mellett egyre fontosabb szempont lett a nagy teljesítmény, a hatékony szállíthatóság és gazdaságos raktározhatóság. Persze egy nagy hatékonyságú bálázó mögé a tábláról való elszállítást is komolyan meg kell szervezni, mert a kockabála nem ázhat meg. Mivel jelenleg 350 ha körüli területen folyik prémium minõségû fûszéna termesztése, így a gazdaság egyik kulcsgépe lett a VICON nagykocka bálázó. Néhány év elteltével azonban jelentkeztek a gépen a kopás jelei, s egyre többet kellett karbantartásra költenünk – mígnem 2010-ben úgy döntöttünk, hogy eljött a csere ideje.
Miként került a képbe a KRONE?
Elõször újságcikkekben és kiállításokon figyeltem fel a KRONE gépekre, majd üzemeltetõket is kérdezgettem, s a KRONE-t mindenki dicsérte; azt mondták, hogy a szálastakarmány-betakarítás királya. Ez alapján kezdtem el alaposabban vizsgálgatni; megnéztem a különbözõ mûszaki megoldásokat, amelyek azóta már a gyakorlatban is bizonyították, hogy valóban hasznosak és hatékonyak. Ilyen pl. az automatikus bálatömörség-állítás, amely az anyag tulajdonságainak, nedvességtartalmának változása esetén is tudja tartani az egyenletes tömörséget. Nagyon tetszett a VFS elõtömörítõ rendszer is az egyedi tengelykapcsolójával: amíg nincs elegendõ anyag, addig nem dobja fel a préscsatornába, de ha véletlenül „besokallna”, akkor szépen lassan ki lehet járatni anélkül, hogy a gépkezelõnek ki kellene szállni a traktorból.
Meggyõzõ volt, és megszerettük a vezérlés nélküli EasyFlow rendfelszedõt, de nagyon hasznos az automata központi zsírzás is – tapasztalatom szerint pedig jó dolog, hogy a kötözõfejeket nem ventilátor fújja, hanem nagynyomású, sûrített levegõ tisztítja. Ugyancsak kiváló megoldások a kettõskötözéses kötözõfejek és a hosszú préskamra, amelyek igazolják a híres német mûszaki precizitást.
Manapság inkább a 120×90-es bálaméret a keresett. Miért esett a választásotok a 120×70-esre?
Valójában mi is 120×90-est szerettünk volna, mert kevesebb a bálamozgatás, és lényegesen jobb a logisztikája – de nekünk hirtelen kellett a bálázó, s akkor már csak 120×70-es volt raktáron a VALKON Kft.-nél. Használat közben azonban kiderült, hogy nem rossz a 70-es bálaméret, és nem gond, hogy nincs benne 4–4,5 mázsa, hanem csak 3–3,5. Könnyebben mozgatható, jól szállítható, s a meglévõ raktárt is optimálisan tudjuk feltölteni.
HDP beszerzésén nem gondolkoztatok?
A HDP igazi „ipari” bálázó. Bár szállítási szempontból igen elõnyös, a mi vevõkörünk fõleg lovasokból áll, így nálunk nem igazi alternatíva a HDP nagynyomású bálázó.
Hogyan esett a választásotok a VALKON Kft.-re?
Számomra akkoriban még abszolút ismeretlen volt a cég. Az interneten kerestem rá a „KRONE bálázó”-ra, s így találtam meg a VALKON Kft.-t, amelytõl néhány rövid telefonbeszélgetést követõen meg is rendeltem a gépet.
Mik az üzemeltetésrõl szerzett tapasztalataid?
Szalmabálából 3000–4000 darabot készítünk: ezek 2,3–2,4 méteres bálahossznál 3 mázsa körüliek; fûszénából 6–8000 bála az éves mennyiség: ezek 3,5 mázsásak. Az idén lesz 100 ha lucernaszéna is, a tervek szerint 1000–1500 bálával. Sõt, 2010-ben energianádban is kipróbáltuk 6–8 hektáron. A bálázással nincs probléma, de a normális mûködéshez elõtte szárzúzóval le kell zúzni az anyagot.
Optimális viszonyok között 20 másodpercenként készül el egy bála, de átlagos körülmények között (forgókkal, stb.) is óránként 40–50 bálával számolhatunk – tehát naponta 4–500-at biztosan meg tudunk csinálni. Ez nekünk épp elég is ahhoz, hogy utána a bálákat elszállítsuk a területrõl a raktárba. Jelenleg egy 185 LE-s traktorral húzzuk a bálázót, amely itt a dombok között is megfelelõ gép.
Milyen meghibásodások fordultak elõ szezon közben?
Egyszer-kétszer elszakította ugyan a csomót, (mert a bálacsatorna elején megakadt), de nagyon ritkán hibázik a bálázó. Kezdetben a tûfeladó nyírócsavarját nyírta el néhányszor, de ezt azonnal jelezte a számítógép, s így gyakorlatilag nem lett rossz a bála. Igazából semmi gondunk nem volt a géppel – így arra sem volt lehetõségünk, hogy a VALKON szervizét teszteljük.
A KRONE mûszaki megoldásokkal és megbízhatósággal való elégedettséget talán az is jelzi, hogy a gazdaság az idei szezonra egy teljes új KRONE gépsorral gyarapodik, amelyet ismét a VALKON Kft.-tõl rendeltek meg. A kasza–frontkasza–rendterítõ–rendképzõ remélhetõleg ismét bizonyítani fog, s jövõre már az ezekkel kapcsolatos tapasztalatokról számolhatunk be.
–dobos–
A történet valamikor a rendszerváltás idején kezdõdött, de a gyökerek sokkal régebbre nyúlnak vissza – így kezdjük beszélgetésünket az indulással.
Az egyetem elvégzése óta a mezõgazdaságban tevékenykedem; 1982-tõl kezdve voltam állattenyésztési ágazatvezetõ, irányítottam a tehenészeti telepet, majd épp tejágazat vezetõként dolgoztam, amikor 1989-ben összeomlott a berceli téesz. Kényszervállalkozásként indult meg tehát a „maszek” gazdálkodás. Kezdetben 15–18 tehénnel foglalkoztam, amihez a legelõt béreltem, majd a kárpótlás indulásakor a teheneket eladtam, s az árukból földet vásároltam.
Ekkor kezdtünk együtt dolgozni Komjáthi Gáborral, akinek a juhászata egyre kevésbé mûködött már, viszont volt néhány használható gépe. Ez a társulás immáron 20 éves múltra tekint vissza, s szerencsére a mai napig tökéletesen mûködik. A szakmai döntéseket közösen hozzuk meg. Gábor az operatív feladatokat végzi, én pedig inkább a pénzügyi és mûszaki vonalért vagyok felelõs. De visszakanyarodva történetünkre: a tehenekbõl és a kárpótlásból elõször 85 ha-t sikerült vásárolni, majd ez a terület (fõleg bérlések eredményeként) folyamatosan növekedett. Ehhez viszont már komolyabb gépekre is szükség volt, így 1998-ban a gazdaságba került az elsõ nagyobb, 150 LE-s traktor.
Hamar be kellett azonban látnunk, hogy a mi területi adottságainkkal és talajminõségünkkel nehezen tudunk versenyezni az ország kedvezõbb fekvésû területeivel, s ezért egyre inkább az aprómagvak (mustár, maglucerna) termesztése felé fordultunk. Õszintén szólva ez sem hozott nagy sikert, de mivel adott volt a lucerna, azt le kellett kaszálni, be kellett bálázni, majd el kellett adni. Szerencsére ekkortájt (2002-ben) volt éppen egy 40%-os, vissza nem térítendõ támogatás, s a lehetõséget megragadva teljes szálastakarmány-betakarító gépsort vásároltunk. Gyakorlatilag innen indul a mai napig is tartó, szorosan a szénához kapcsolódó tevékenységünk.
Azt jól láttuk, hogy a körbálázó tökéletes megoldás lehet akkor, ha valaki saját magának készíti a bálákat, és nem akar nagyon sokat bálázóra áldozni. Nálunk azonban a jó minõségû bála mellett egyre fontosabb szempont lett a nagy teljesítmény, a hatékony szállíthatóság és gazdaságos raktározhatóság. Persze egy nagy hatékonyságú bálázó mögé a tábláról való elszállítást is komolyan meg kell szervezni, mert a kockabála nem ázhat meg. Mivel jelenleg 350 ha körüli területen folyik prémium minõségû fûszéna termesztése, így a gazdaság egyik kulcsgépe lett a VICON nagykocka bálázó. Néhány év elteltével azonban jelentkeztek a gépen a kopás jelei, s egyre többet kellett karbantartásra költenünk – mígnem 2010-ben úgy döntöttünk, hogy eljött a csere ideje.
Miként került a képbe a KRONE?
Elõször újságcikkekben és kiállításokon figyeltem fel a KRONE gépekre, majd üzemeltetõket is kérdezgettem, s a KRONE-t mindenki dicsérte; azt mondták, hogy a szálastakarmány-betakarítás királya. Ez alapján kezdtem el alaposabban vizsgálgatni; megnéztem a különbözõ mûszaki megoldásokat, amelyek azóta már a gyakorlatban is bizonyították, hogy valóban hasznosak és hatékonyak. Ilyen pl. az automatikus bálatömörség-állítás, amely az anyag tulajdonságainak, nedvességtartalmának változása esetén is tudja tartani az egyenletes tömörséget. Nagyon tetszett a VFS elõtömörítõ rendszer is az egyedi tengelykapcsolójával: amíg nincs elegendõ anyag, addig nem dobja fel a préscsatornába, de ha véletlenül „besokallna”, akkor szépen lassan ki lehet járatni anélkül, hogy a gépkezelõnek ki kellene szállni a traktorból.
Meggyõzõ volt, és megszerettük a vezérlés nélküli EasyFlow rendfelszedõt, de nagyon hasznos az automata központi zsírzás is – tapasztalatom szerint pedig jó dolog, hogy a kötözõfejeket nem ventilátor fújja, hanem nagynyomású, sûrített levegõ tisztítja. Ugyancsak kiváló megoldások a kettõskötözéses kötözõfejek és a hosszú préskamra, amelyek igazolják a híres német mûszaki precizitást.
Manapság inkább a 120×90-es bálaméret a keresett. Miért esett a választásotok a 120×70-esre?
Valójában mi is 120×90-est szerettünk volna, mert kevesebb a bálamozgatás, és lényegesen jobb a logisztikája – de nekünk hirtelen kellett a bálázó, s akkor már csak 120×70-es volt raktáron a VALKON Kft.-nél. Használat közben azonban kiderült, hogy nem rossz a 70-es bálaméret, és nem gond, hogy nincs benne 4–4,5 mázsa, hanem csak 3–3,5. Könnyebben mozgatható, jól szállítható, s a meglévõ raktárt is optimálisan tudjuk feltölteni.
HDP beszerzésén nem gondolkoztatok?
A HDP igazi „ipari” bálázó. Bár szállítási szempontból igen elõnyös, a mi vevõkörünk fõleg lovasokból áll, így nálunk nem igazi alternatíva a HDP nagynyomású bálázó.
Hogyan esett a választásotok a VALKON Kft.-re?
Számomra akkoriban még abszolút ismeretlen volt a cég. Az interneten kerestem rá a „KRONE bálázó”-ra, s így találtam meg a VALKON Kft.-t, amelytõl néhány rövid telefonbeszélgetést követõen meg is rendeltem a gépet.
Mik az üzemeltetésrõl szerzett tapasztalataid?
Szalmabálából 3000–4000 darabot készítünk: ezek 2,3–2,4 méteres bálahossznál 3 mázsa körüliek; fûszénából 6–8000 bála az éves mennyiség: ezek 3,5 mázsásak. Az idén lesz 100 ha lucernaszéna is, a tervek szerint 1000–1500 bálával. Sõt, 2010-ben energianádban is kipróbáltuk 6–8 hektáron. A bálázással nincs probléma, de a normális mûködéshez elõtte szárzúzóval le kell zúzni az anyagot.
Optimális viszonyok között 20 másodpercenként készül el egy bála, de átlagos körülmények között (forgókkal, stb.) is óránként 40–50 bálával számolhatunk – tehát naponta 4–500-at biztosan meg tudunk csinálni. Ez nekünk épp elég is ahhoz, hogy utána a bálákat elszállítsuk a területrõl a raktárba. Jelenleg egy 185 LE-s traktorral húzzuk a bálázót, amely itt a dombok között is megfelelõ gép.
Milyen meghibásodások fordultak elõ szezon közben?
Egyszer-kétszer elszakította ugyan a csomót, (mert a bálacsatorna elején megakadt), de nagyon ritkán hibázik a bálázó. Kezdetben a tûfeladó nyírócsavarját nyírta el néhányszor, de ezt azonnal jelezte a számítógép, s így gyakorlatilag nem lett rossz a bála. Igazából semmi gondunk nem volt a géppel – így arra sem volt lehetõségünk, hogy a VALKON szervizét teszteljük.
A KRONE mûszaki megoldásokkal és megbízhatósággal való elégedettséget talán az is jelzi, hogy a gazdaság az idei szezonra egy teljes új KRONE gépsorral gyarapodik, amelyet ismét a VALKON Kft.-tõl rendeltek meg. A kasza–frontkasza–rendterítõ–rendképzõ remélhetõleg ismét bizonyítani fog, s jövõre már az ezekkel kapcsolatos tapasztalatokról számolhatunk be.
–dobos–
Agrometeorológia
Csapadék
Csapadék
Olvasta már?
Sok csapadék várható átmeneti enyhüléssel
2023. Copyright Zsigmond Kft[email protected]