MENÜ

Atonik - Megkérdeztük a felhasználókat IV.

Oldalszám: 39-40
2014.02.05.
Cikksorozatunkbanaz elmúlt hónapok során csokorba szedtünk számos üzemi tapasztalatot, igyekeztünk bemutatnia készítmény felhasználhatóságának sokszínûségét, a gyümölcsöstõl a szántóföldi növényekig bezárólag. A gyakorlatban dolgozó kollégáink beszámolói ízelítõt adtak arról is, hogy milyen sokféle szempont szerint mérettetik meg az Atonik hatékonysága, termesztéstechnológiába illeszthetõsége. Meggyõzõdésünk, hogya készítménynek helye van minden olyan gazdaságban, ahol intenzív technológiát alkalmaznak. Ilyen körülmények között a felhasználás egyértelmûen gazdaságos, a ráfordított költség többszörösen megtérülhet. Amennyiben a beszámolók alapján újabb kérdés merülne fel Önben tisztelt Olvasó, kérjük, keressen meg bennünket, az ARYSTA Magyarország Kft. munkatársait.
Cikksorozatunk utolsó része következik.











Ménesbirtok ZRt, Mezõhegyes.




Gazdaságunk Békés megyében található, területe a dél-tiszántúli löszháton fekszik. 8.000 hektár szántóterületen gazdálkodunk, amelynek közel felén folyik intenzív kukorica, borsó, búza, szója és õszi káposztarepce vetõmag elõállítás. Ezen belül is a kukorica vetõmag elõállítása közel 3000 ha-on történik, így messze ez a legfontosabb ágazat. Általában több fajtatulajdonos fajtáit termesztjük, így lehetnek fajták, amelyek eltérõ érzékenységgel reagálnak a termesztési körülményekre, illetve az esetleges idõjárási problémákra. Egy virágzáskori légköri aszály például egyes esetekben alapvetõen leronthatja a termesztés eredményességét. A mûködési területünkön átlagosnak számító 550 mm éves csapadékmennyiség eloszlása sok esetben kedvezõtlen a kukorica terméskötõdése szempontjából. Ez annak ellenére is okozhat termékenyülési problémát, hogy a termesztési terület nagy része öntözhetõ.



Az érzékeny fajták esetében évek óta eredményesen használjuk az ATONIK készítményt a termékenyülési problémák megelõzése érdekében. A kijuttatást a kukorica bibevirágzásának kezdetéhez igazítjuk, annak 5-10 %-os mértékénél végezzük el. Ekkor egyébként is történne növényvédelmi beavatkozás a kukoricamoly ellen, így külön kijuttatást nem igényel az ATONIK-os kezelés. Keverhetõségi probléma eddig sosem merült fel a rovarölõ készítményekkel való együttes kijuttatásnál. A kezelést 300-400 l/ha vízmennyiséggel, hidas traktorral végezzük el, az alkalmazott dózis 0,75 l/ha.



Az ATONIK mára a termesztés-technológiánk szerves részévé vált. Ezt üzemi körülmények között zajló vizsgálatok elõzték meg, melyek azt mutatták, hogy a kezelt területen a betakarított termés mennyisége 16,7%-al volt magasabb, mint a kezeletlen területen.



A betakarított termés mennyiségének megállapítása mellett a területrõl mintavétel is történt, amit laboratóriumi vizsgálatoknak vetettünk alá.














A táblázatban látható, hogy a kezelt csöveken a kötött szemek száma jelentõsen – mintegy 20 %-kal – magasabb, mint a kezeletlen növényekrõl szedett csöveken. Ugyancsak ezt az eredményt kapjuk, ha a szemek súlyának alakulását értékeljük. Figyelemre méltó, hogy a szemszám növekedése nem vezetett elaprózódáshoz, ahogyan az a következõ táblázatban is látható.
















A táblázatban nyomon követhetõ a különbözõ frakciók ezermagtömegének (E) alakulása. A magasabb E-érték jelentõsége abban van, hogy ebben az esetben a magban rendelkezésre álló tartaléktápanyag mennyisége is magasabb, ami pozitívan hat a csírázóképességre. Ez az ATONIK-os kezelés közvetett hatásának tekinthetõ.



A frakciók vizsgálatánál az elsõ, ami szembetûnõ, hogy a kezelt növényekrõl gyûjtött csöveken a frakciók aránya lényegesen egyenletesebb, mint a kezeletlen területrõl származó mintákon. Ha figyelembe vesszük, hogy az esetek többségében a nagy gömbölyû frakció rendelkezik a legrosszabb csírázóképességgel, akkor a kezeletlen növények esetében mért közel 50%-os arány ebben az esetben kifejezetten hátrányosnak tekinthetõ.



A fenti eredmények és tapasztalatok alapján kijelenthetõ, hogy az ATONIK eredményesen és gazdaságosan használható a kukorica-vetõmag elõállítása során.



Dr. Szabó Zoltán

növényvédelmi szaktanácsadó







Feketesár ZRt. Böhönye



A Feketesár ZRt. a Böhönyei Állami Gazdaság jogutódjaként a 90-es évek közepén alakult meg, 100 %-ban magyar tulajdonosok a részvényesek. A gazdaság Belsõ- Somogy tájegységhez tartozik, területének nagyobb része mély fekvésû, laza, karbonát-mentes homok, tápanyag szolgáltató képessége kicsi, kémhatása savanyú, humusztartalma általában 1-1,5% körül van. Területi elhelyezkedésére a tagoltság a jellemzõ. A mûvelt terület 72,5%-ahaszonbérelt, 27,5%-a magánszemélyek tulajdonában lévõ, hosszú távon termeltetési szerzõdések alapján használt.



A termesztett növények: 2000 ha kukorica, 700 ha búza vagy más gabonaféle, 400 ha repce.



Fontos növényünk és nagy területen is termesztjük a repcét. Technológiánk az õszi preemergens gyomirtáson, regeneráló szerek használatán alapul. Jól illeszkedik a technológiánkba az ATONIK használata a tavaszi növényvédelmi munkák során. Általában szárba indulás alkalmával 0,8 l/ha, a virágzás elõtt pedig 1,0 l/ha dózisban alkalmazzuk a rovarölõ szeres kezelésekkel egy menetben, RAU ACCORD légzsákos permetezõvel kijuttatva. A kezelések hatására a hajtáskezdemények számának növekedését, robusztus, sok elágazásos növények kialakulását, stabil terméskötõdést, erõteljes virágzást tapasztaltunk, melynek következtében 10-15 %-os a termésnövekedés a kezeletlen állományhoz képest. Sajnos az idõjárás miatt a 2010-2011-es évben nagyságrenddel kevesebb repcénk lett elvetve, ennek ellenére az Atonik használatától nem tekintünk el.



Barna József

vezérigazgató helyettes







Kibucz-Kert Kft. Hatvan



A Kibucz-Kert Kft. a Hatvan város melletti Sastelken foglalkozik gyümölcsök termesztésével, jó termõhelyi adottságok mellett. Tulajdonostársammal, Szaniszló Tamással vállalkozásunk bérszolgáltatást is végez több mint 50 ha gyümölcsösben. Saját területeink a következõképpen oszlanak meg: 4,5 ha meggy; 11 ha szilva; 4 ha õszibarack; 3,5 ha cseresznye; 8 ha körte; 17 ha alma. Így közel 100 ha gyümölcsös növényvédelmét irányítjuk, amelybõl a meggyben már 6. éve használjuk az ATONIKOT.

Két fajtával dolgozunk, Pándy és Cigány meggy, 6*4 m-es térállásban, sajmeggy alanyon és váza koronaformán. Az ültetvény 1997. õszi telepítésû és csepegtetõ öntözéssel ellátott. Köztudott, hogy a Pándy meggyfajták nehezen termékenyülnek, ennek javítása érdekében az Arysta szakembereinek javaslatára kezdtük el használni ezt a biostimulátor készítményt. Minden évben a virágzás kezdetén és fõvirágzásban, két alkalommal 0,5 l/ha dózisban juttatjuk ki, bórtartalmú levéltrágyákkal kombinálva.



A hat év során szerzett tapasztalatom, hogyamikor virágzás idején mínusz 2-3 fok körül alakult a hõmérséklet, a kezelt terület kimagasló (akár 15-20%-os) terméstöbbletet adott a környékbeli, ATONIKKAL nem kezelt gyümölcsösökhöz képest. Számunkra a 2007-es év volt a legrosszabb, amikor május elsején minden gyümölcsön 100%-os fagykárunk volt (hajnalban -7 fok, erõs széllel). Ekkor már cseresznyemag méretû gyümölcseink voltak. Ebben a fejlõdési stádiumában legérzékenyebbek a kötõdött gyümölcsök, így az erõs hajnali fagy hatására a fák kevesebb mint egy hét alatt „ledobálták” a megfeketedett gyümölcs-kezdeményeket.



Jelentõs monília fertõzés az ültetvényeinkben ritkán fordul elõ. Tapasztalatom alapján hûvös, csapadékos virágzáskori idõjárásban van jelentõsége az ATONIK monília elleni élettani hatásának. Számos pozitív fõ- és mellékhatása miatt természetesen ebben az évben is tervezzük az ATONIK felhasználását háromszor meggyben, az elõbb említett két idõpontokon túlmenõen még a virágzás legvégén is.



Varga Tamás

társtulajdonos, növényvédelmi szakmérnök