Sertéstenyésztésünk számai - a MOSZ által készített sajtó háttéranyag alapján
Oldalszám: 85
2014.02.05.
A hazai sertésállomány létszáma több mint 60 éve, a II. világháborút követõ években volt utoljára olyan alacsony, mint most. Az EU-hoz történõ csatlakozás évében – 2004 januárja és decembere között – bekövetkezett 1 millió darabos állománycsökkenést az elmúlt években további 1 millió darabos visszaesés követte. (A jelenlegi sertéslétszám már csak bõ harmada a 20 évvel ezelõtti, 8,5 milliós állománynak.) (1. ábra)
A felvásárlási árak 2010. évi reálértéken számolva 2008 óta stagnálnak, illetve csökkennek, a jelenlegi sertésfelvásárlási árak reálértéken 70 forinttal maradnak el kilogrammonként a 2004–2006. évi felvásárlási áraktól (2. ábra).
A takarmányárak és a sertésfelvásárlási árak jellemzõen ellentétes irányba mozogtak az elmúlt idõszakban. A jelenlegi piaci árak mellett – 60.000 Ft/tonnás kukoricaár, 100.000 Ft/t feletti szójaár – figyelemmel arra, hogy a sertéshizlalás költségeink 50–65%-át a takarmányköltségek teszik ki, a sertéshízlalás önköltsége a jelenlegi takarmány-árak mellett meghaladhatja a 400 Ft/kg-ot is. Ezzel szemben a felvásárlási árak a 300 forintot sem érik el, vagyis kilogrammonként 100 Ft-os vesztesége is keletkezhet a termelõnek (3. ábra).
A hazai állomány csökkenése miatt Magyarország élõsertésbõl nettó importõrré vált, az elmúlt években az importból származó élõsertések részaránya az összes vásárlásból 20% körül alakult, de voltak olyan idõszakok, amikor a 30%-ot is meghaladta (4-5. ábrák).
A sertéshús és húskészítmény importunk mennyisége 5 év alatt 25%-kal növekedett, 2009-ben már meghaladta a 160 000 tonnát, 2010-ben az évközi adatok alapján valószínûsíthetõen ezt meghaladó mennyiségû importra kerül sor. Az elmúlt idõszakban a legtöbb sertéshúst Németországból importáltuk.
A behozatalon belül az egyéb sertéshús importunk 20%-ot meghaladó mértékben nõtt az elmúlt években, és jelentõsen bõvült a félsertések behozatala is. Készítmény importunk megduplázódott 5 év alatt.
A magasabb hozzáadott értékû, jó minõségû, exportra kerülõ termékek jellemzõen hazai alapanyag felhasználásával készülnek, míg a belföldi fogyasztásra kerülõ termékek egy része sok esetben a hazai minõséget el nem érõ import alapanyagok felhasználásával kerül elõállításra.
–G. Z.–
A takarmányárak és a sertésfelvásárlási árak jellemzõen ellentétes irányba mozogtak az elmúlt idõszakban. A jelenlegi piaci árak mellett – 60.000 Ft/tonnás kukoricaár, 100.000 Ft/t feletti szójaár – figyelemmel arra, hogy a sertéshizlalás költségeink 50–65%-át a takarmányköltségek teszik ki, a sertéshízlalás önköltsége a jelenlegi takarmány-árak mellett meghaladhatja a 400 Ft/kg-ot is. Ezzel szemben a felvásárlási árak a 300 forintot sem érik el, vagyis kilogrammonként 100 Ft-os vesztesége is keletkezhet a termelõnek (3. ábra).
A hazai állomány csökkenése miatt Magyarország élõsertésbõl nettó importõrré vált, az elmúlt években az importból származó élõsertések részaránya az összes vásárlásból 20% körül alakult, de voltak olyan idõszakok, amikor a 30%-ot is meghaladta (4-5. ábrák).
A sertéshús és húskészítmény importunk mennyisége 5 év alatt 25%-kal növekedett, 2009-ben már meghaladta a 160 000 tonnát, 2010-ben az évközi adatok alapján valószínûsíthetõen ezt meghaladó mennyiségû importra kerül sor. Az elmúlt idõszakban a legtöbb sertéshúst Németországból importáltuk.
A behozatalon belül az egyéb sertéshús importunk 20%-ot meghaladó mértékben nõtt az elmúlt években, és jelentõsen bõvült a félsertések behozatala is. Készítmény importunk megduplázódott 5 év alatt.
A magasabb hozzáadott értékû, jó minõségû, exportra kerülõ termékek jellemzõen hazai alapanyag felhasználásával készülnek, míg a belföldi fogyasztásra kerülõ termékek egy része sok esetben a hazai minõséget el nem érõ import alapanyagok felhasználásával kerül elõállításra.
–G. Z.–
Agrometeorológia
Napsütés
Napsütés
Olvasta már?
Új felmérés: Letört az innovációs kedv az agrárcégeknél
2023. Copyright Zsigmond Kft[email protected]