A szójatermesztés gyakorlati tapasztalatai - a termelõk véleménye

E rövid cikk keretében lehetetlen az alacsony termesztési kedv minden tényezõjét feltárni. Egy dolog azonban biztos; hazánkban bizonyos tájkörzetekben a szóját gazdaságosan és versenyképesen lehet termelni.





Néhány gyakorló szójatermelõ gazda véleményét kérdeztük meg:





1. Az utóbbi években miben változott a szójatermesztés technológiája?





Schleider János • agronómus, Mözsi Mezõgazdasági Szövetkezet

Szója vetésterület: 250 ha



Az utóbbi idõben számos új, jobbnál jobb fajta került elismerésre és köztermelésre. A korszerû fajták nagy termõképességûek, beltartalmi paramétereik jobbak, termesztésük egyszerûbb. Nem hajlamosak a megdõlésre, túlérés esetén nem peregnek, és az alsó hüvelyek magasan helyezkednek el, csökkentve ezáltal a betakarítási veszteséget.



A talajban megtalálható, vagy a vetéssel egy menetben felvitt Rhizobium Japonicum baktérium jelentõs mennyiségû nitrogént köt meg. A növény kezdeti fejlõdéséhez azonban jó hatású 40–50 kg/hektár nitrogén hatóanyag, amit starterként juttatunk ki. Emellett nem szabad megfeledkezni a növény magas foszfor igényérõl sem. Nálunk terméstöbblettel hálálja meg a szója a harmonikus tápanyagellátást.





Kapocsi Imre • növényvédelmi szaktanácsadó, Sombereki Mezõgazdasági Zrt.

Szója vetésterület: 210 ha



Üzemünkben a szójatermesztés technológiája fõ elemeit tekintve már évtizedekkel ezelõtt stabilan kialakult. Természetesen a folyamatos termesztõ munka itt is hozott változásokat.



A fajtakérdés az, ahol a legdinamikusabb változások történtek. Ugyancsak változott a termesztéstechnológia, konkrétan a sortávolság kérdése. A világon nagyon különbözõ sortávolsággal termelnek szóját. Nálunk a központi tartályos gabona vetõgépek elterjedésével – elsõsorban a nagygazdaságokban – gabona illetve dupla gabona sortávval történõ vetés terjedt el széles körben. Ennek munkaszervezési elõnyei kétségkívül egyértelmûen beláthatók, de ezzel kizárjuk a sorközökben történõ talajmûvelés (ápolás) lehetõségét, ami viszont a talajélet szempontjából üdvözítõ lenne.



Fajtakérdésben jelentõs változást hoztak a Rustica/Euralis nemesítõ cégcsoport Sumi-Agro Hungary Kft. által hazánkban forgalomba hozott szójafajták. Termõképességük túlhaladta a korábban termelésben lévõ fajták átlagát. A mi termõhelyi adottságaink mellett (erodált dombvidék) elsõsorban a középérésû és a korai éréscsoport határán, illetve a középérésû kategóriába tartozó fajták termesztésbe vonása jelentett elõrelépést.





Dr. Bárány Sándor • ügyvezetõ, növényvédelmi szaktanácsadó, Agroméda Kft. Szentlõrinc

Szója vetésterület: 350 ha integrált szójaterület



Gazdaságunkban a szója a kukorica fõ váltónövénye. A talajvizsgálatok alapján a P- és K-ellátottságunk jó, ezért mi a P- és K-trágyázást a szójánál elhagyjuk. Vetés elõtt 50–60 kg/ha nitrogén hatóanyagot juttatunk ki a kezdeti harmonikus fejlõdés biztosításához, a késõbbi nitrogén ellátásról a szója maga gondoskodik. Virágzásban mikroelem tartalmú lombtrágyákat juttatunk ki a terméskötõdés elõsegítésére. A sortávolságnál az egyszerûbb megoldást alkalmazzuk a gabona sortávba történõ vetést. Ennek elõnye, hogy egyenletesebb a tõeloszlás, hátránya, hogy kultivátorozni nem lehet.



A szója növényvédelmérõl általában elmondhatjuk, hogy míg a „nagy” kultúrák, gabona, kukorica növényeknél óriási és látványos fejlesztések eredményeképp kitûnõ lehetõségek egész sora könnyíti meg a munkát a gyomirtásban, gombabetegségek és kártevõk elleni védelemben is, addig a szójában „megállt az élet” a fejlesztések területén.



Szója vetésterületünk a maga 35 000 hektárjával átkerült a „kis kultúrák” kategóriájába. A növényvédõ szer gyártó cégeknek nem éri meg fejlesztési forrásaikat alacsony vetésterületû kultúrára fordítani.























2. A szójatermesztés igen fontos része a vegyszeres gyomirtás. A jelenleg rendelkezésre álló lehetõségek közül milyen preemergens vagy postemergens megoldásokat és szereket választ?





Schleider János: A szója gyomirtásában a technológia részét képezi mind a preemergens, mind a postemergens védekezés. Alapkezelésben kiváló eredményeket értünk el a Pledge 50 WP készítménnyel, mivel az már kis mennyiségû bemosó csapadéknál is hatásos a magról kelõ kétszikû gyomok ellen. Kombinációs partnerként a Proponit 720 EC-t juttatjuk ki. Amenynyiben szükséges a felülkezelés, azt Pulsar 40 SL-lel végezzük.



Ez a technológia megfelelõ hatékonyságú a szójában nehezen irtható gyomok ellen is, mint a szerbtövis fajok (Xanthium spp.) és a parlagfû (Ambrosia artemisifolia).

Egyszikûek ellen – amennyiben szükséges – foltszerûen védekezünk a Focus Ultra nevû készítménnyel.





Pávkovits András • növényvédelmi mérnök, Dalmand Zrt.

Szója vetésterület: 310 ha



Nálunk az üzemi technológia alapkezelésbõl és postkezelésbõl áll. Az alapkezelést dimetenamid + pendimetalin (Wing-P 4 l/hektár) szerrel végezzük.

1. Post imazamox (Pulsar 1 l/hektár).

2. Post tifensulfuron-metil (Refine 50 SX 0,015 kg/hektár).

3. Post imazamox + tifensulfuron-metil (Pulsar 0,5 l/hektár+ Refine 50 SX 0,015 kg/hektár).

4. A postkezelést, ha kell, speciális egyszikûirtó készítménynyel végezzük (Agil, Select Super).





Kapocsi Imre: A gyomirtás alap- illetve állománykezelésbõl áll. Alapkezelést a Dual Gold 1,5 l/hektár + Pledge 50 WP 80 gramm/hektár tank kombináció közvetlen vetés utáni kijuttatása jelenti. Állománykezelés a kétszikû gyomok elleni kezelést jelenti Pulsar 40 SL illetve Refine 50 SX felhasználásával különbözõ idõpontokban, illetve az adott gyomhelyzethez illeszkedõ dózisokkal. Az évelõ egyszikûek elleni védekezés minden évben visszatérõ feladat. Volt olyan év, hogy két kezelés is szükséges volt.





Dr. Bárány Sándor: Az alapgyomirtásnál a fõ szempont a parlagfû elleni védelem. Az alkalmazott gyomirtó szerek többé-kevésbé fitotoxikusak a szójára, de ezeket a tüneteket a szója szépen kinövi. Nálunk a Pledge 50 WP 120 gramm/hektár és a Proponit 720 EC 3 liter/hektár dózisa vált be legjobban alapgyomirtásként. E mellett szükség lehet az állomány postkezelésére is. Ezt egy menetben a Pulsar 40 SL 1 l/hektár + Refine 50 SX 15 gramm/hektár dózisban, vagy ugyanezt a dózist megosztva két részletben, 10–14 napos idõeltolódással juttatjuk ki. A postkezelések idejének megállapításához a gyomok fejlettségét kell figyelembe venni.



Külön menetben védekezünk a fenyércirok rizhómás alakja ellen. Itt bármelyik engedélyezett készítmény használható, megválasztásakor a hektáronkénti költséget kell figyelembe venni.



Itt szeretném felhívni a gyakorlati gazdálkodók figyelmét egy komoly problémára:

a napraforgóhibridek piacán megjelentek és terjednek az imidazolin és express toleráns hibridek. Mivel a napraforgó gyomirtást ezekkel a készítményekkel végzik, a késõbbi 3-4 évben a területen megjelenõ árvakelésû napraforgó a szójából ugyanazokkal a készítményekkel természetesen nem irtható. Gyakorlati tanács azoknak a gazdálkodóknak, ahol a vetésforgóban a szója és a napraforgó is szerepel az, hogy a két növény négy évnél közelebb ne legyen egymáshoz. A napraforgóhibridek megválasztásánál a „normál” gyomirtásuakat válasszák.























3. A gombabetegségek és rovarkártevõk ellen milyen megoldásokat választ, és a rendelkezésre álló szerválasztékkal mennyire elégedett?





A választ adó gyakorlati termesztõk egyetértenek abban, hogy a gombabetegségek elleni kémiai védekezés ma nem üzemi gyakorlat. A néhány évjáratban csapadékos nyarakon elõforduló peronoszpóra sem öltött olyan méreteket eddig, hogy ellene kémiai védekezésre lenne szükség. A fehérpenészes rothadás ellen a vetésváltás szabályait kell betartani. Az új, korszerû fajták valamivel jobb toleranciát mutatnak.





Pávkovits András: Rovar és atka kártevõk ellen semmilyen készítmény nincs engedélyezve, az eseti engedély beszerzése sem egyszerû. A védekezés sikere ilyenkor a gyors ügyintézésen múlik. Az atkák ellen a Nissorunt használtuk jó eredménnyel.





Dr. Bárány Sándor: A rovar és atka kártevõk elleni védekezéshez minden alkalommal eseti engedélyt kell kérni a hatóságtól. Ez a leggyorsabb ügyintézésnél is néhány napot vesz igénybe. Nagyon fontos itt a kártevõk észlelésekor illetve tojásrakáskor lépni, mert amikor a kártétel megjelenik, néhány napos késlekedés a lombozatban óriási kárt okozhat. (pl.: bogáncslepke hernyók). Itt jelentõs elõrelépés, hogy a forgalmazó cég a Mospilan rovarölõ és a Nissorun atkaölõ készítményekre központilag kérte meg az eseti engedélyt 2011-re, így a termelõknek a kártétel észlelésekor azonnal lehetõsége van a védekezésre.





4. Jelent-e Önnek valamilyen elõnyt, hogy hazánkban a GMO eredetû szója termesztése nem engedélyezett?





Schleider János: Sokan tartunk a génmódosítás hosszú távú következményeitõl, mert ezek szerintem még nincsenek kellõen tisztázva. Európában vannak olyan országok, például Ausztria, ahol kimondottan GMO-mentes takarmány illetve élelmiszer alapanyagot keresnek. Ezeken a helyeken a GMO-mentes szójával versenyképesek lehetünk.





Dr. Bárány Sándor: Ameddig az EU engedi, ragaszkodnunk kell a GMO-mentességhez. Hazánk területén a GMO növények termesztését megengedõk véleményem szerint kevesebben vannak, mint az ellenzõk. A GMO-mentes növények termesztése, takarmányozása és az így elõállított húskészítmények fogyasztása, exportja nekünk gazdasági elõnyt jelent. A szójabab export növelése (jelenleg az agrárexport 1,2%-a szójabab) is járható útnak tûnik, hiszen az EU-ban a GMO-mentes termékeket részesítik elõnyben.





5. Milyen gazdasági megfontolásból termel Ön szóját?





Schleider János: Szóját elsõsorban a jó értékesítési lehetõségek miatt termelünk. Fontos itt megemlíteni, hogy kevesebb ráfordítással tudjuk elõállítani, mint a napraforgót. Nagyon fontos a jó elõvetemény hatása, nem zsarolja, hanem gazdagítja a talajt. Könynyû a vetésforgóba való illesztése.





Kapocsi Imre: A szójatermesztés jövedelmezõsége változó, adottságaink mellett a szélsõséges hozamok jellemzõek (1,7–3,2 tonna/hektár) évjárattól függõen. Termesztése ennek ellenére alapvetõen két ok miatt folyamatos; a vetésszerkezetben betöltött szerepe (AKG), valamint a saját állatállomány abraktakarmány ellátása céljából házilag mûködtetett full-fat szója elõállító berendezéssel. Ezen szempontok alapján a következõ években is folytatjuk a szója termesztését.





Dr. Bárány Sándor: A gabona és kukorica felvásárlási ára az utóbbi 5–8 évben éven belül is igen változó volt, de ide sorolhatjuk a napraforgót és a repcét is. A szója esetében a szélsõséges ármozgások nem voltak jellemzõek. Csak a legutóbbi, a 2010-es évet említem. A felvásárlási ár 75 000 Ft/tonna körüli szinten kezdõdött, és folyamatos emelkedés jellemezte a keresleti piacot. Akinek most, 2011 tavaszán még van készlete szójából, azt 95–100 000 Ft/tonna áron értékesítheti. A közeljövõbe tekintve legfõbb növényünk a kukorica termelésénél megjósolható, hogy az energiaárak emelkedése miatt 2011 õszén a kukorica tonnánkénti szárítási költsége eléri a 10–12 000 Ft-ot. Ez pedig egy hektárra 100 000 Ft költséget jelent. A szója 2,8–3 tonna/hektár termésnél egy prognosztizálható 80–85 000 Ft/tonna áron 240–255 000 Ft/hektár árbevétellel számolhatunk. A termelési költségek a szójánál 170–180 000 Ft-ot tesznek ki. Az egyéb, agronómiai elõnyök pedig mindenki elõtt ismeretesek.





















A cikket összeállította: Dr. Bárány Sándor

Kapcsolódó anyag: A szójában felhasználható herbicidek (2011)