A kierjedt fermentlé hasznosítása

A nemzetközi gyakorlatnak megfelelõen hazánkban is a kierjedt fermentlevet szántóföldek tápanyag-utánpótlására használják. Biológiai eredeténél fogva komplex tápanyagnak tekinthetõ, hiszen makro- és mikroelemeket, nyomelemeket, szerves vegyületeket egyaránt tartalmaz, melyek összetételét befolyásolják a biogáz termeléshez használt alapanyagok és a lebontási technológia.



Az anaerob fermentáció eredményeként a fermentlében a széntartalom csökkent, de a nitrogén és az egyéb tápanyagok mennyisége nem. A nitrogéntartalom nagy részét az ammónium-nitrogén adja, amit a növények azonnal fel tudnak venni. Viszont figyelni kell a tárolás és kihelyezés során arra, hogy az enyhén lúgos közeg hatására az ammóniumtartalom egy része ammóniává alakul, és nem megfelelõ kezelés eredményeként a légkörbe kerül. Körültekintõ kezelés mellett azonban a növények a fermentlével bevitt nitrogéntartalom 60–80%-át is képesek hasznosítani az elsõ évben. Éppen ezért a kierjedt fermentlé a N-tartalom szempontjából ásványi trágyaként viselkedik. Ezért fõleg olyan növények trágyázására ajánlott, amelyek nitrogén-felvétele gyors, pl. az õszi búza, õszi árpa. A többi tápanyag kevésbé labilis alkotója a fermentlének.





A nyers hígtrágyával összevetve a kierjedt fermentlé trágyázó-képessége jobb, de nem elegendõ maradéktalanul a talaj tápanyag-ellátásának biztosításához. A mûtrágyákkal összehasonlítva a fermentlé elõnye, hogy szerves anyagokkal dúsítja a talajt. Így a kierjedt fermentlé nemcsak a növényre, ill. a terméshozamra van kihatással, hanem pozitívan befolyásolja a talaj kémiai és mikrobiológiai tulajdonságait is. Összegezve: a biotrágyaként használt fermentlé hatékonyabb a nyers trágyánál, és jó kiegészítõje a mûtrágyázásnak.



Az anaerob fermentáció a trágyák több más paraméterét is javítja. Csökkenti a kellemetlen szagokat és elpusztítja a gyommagvakat. A viszkozitás csökkenése következtében könnyebben kijuttatható, és jobban beszivárog a talajba. Az anaerob fermentálás végén visszamaradó fermentlé több nagyságrenddel kevesebb kórokozót tartalmaz, így higiénikusabb, mint a hígtrágyák. A higiénizálás hatásfoka természetesen a kezelési folyamattól függ (idõ/hõmérséklet).





A kierjedt fermentlé tárolása és termõföldre történõ kihelyezése



Miután a kierjedt fermentlébõl az ammónia egy része elillanhat, ezért a tárolás során a tárolótartályok lefedésérõl gondoskodni kell. Nyílt lagúnák esetében a kierjedt fermentlé tetején kérget kell kialakítani, amit felszínen úszó szálas anyagokkal (pl. szalma) tudunk elõsegíteni. A nyitott tárolókat lehetõség szerint árnyékos és széltõl védett helyre kell elhelyezni, a fermentlevet a tartály aljáról kell kiszivattyúzni, és csak közvetlenül a felhasználás elõtt szabad felkeverni. Legmegfelelõbbek a zárt tárolótartályok.



A kierjedt fermentlé kijuttatása folyamán az ammónia-párolgás mértéke jelentõs lehet. Ugyanakkor az anaerob lebontás után lecsökkent szárazanyag-tartalom párhuzamosan javítja a kijuttatott fermentlé bejutását a talajba, ami csökkenti az ammónia-párolgás kockázatát. A kierjedt fermentlé termõföldre történõ kijuttatását követõ ammónia-párolgás a gyors talajba munkálással vagy direkt talajba fecskendezéssel csökkenthetõ.



A kierjedt fermentlé termõföldre való kijuttatásának leghatékonyabb eszközei a csõkonzolos kijuttatás és a sekély injektálás. A csõkonzolos kijuttatás esetében a fermentlé a talaj felszínére kerül, ezért azt külön be kell dolgozni. A sekély injektálás azonnal bevezeti a fermentlevet a talajba, azonban a kijuttatás akár háromszor annyi idõt is igénybe vesz, mint a másik technológia.

















A kierjedt fermentlé optimális felhasználása érdekében az alábbi tanácsokat érdemes megfontolni:



- Alapvetõ szabály, hogy a fermentlevet közvetlenül a vetés vagy palántázás elõtt kell kijuttatni, annak érdekében, hogy a talajba kerülõ oldott tápanyagokat a növény hasznosítsa.



- A fermentlevet a kijuttatás után azonnal be kell dolgozni a talajba, ezzel minimálisra csökkentve az ammónia-párolgást. A legjobb a fermentlé párhuzamos kijuttatása és bemunkálása. Csõkonzol vagy sekély injektáló-berendezések használata javasolt.



- A fermentlé kijuttatásának optimális körülményei: esõs, nedves és szélmentes idõjárás. A száraz, napos és szeles idõ jelentõsen csökkenti a nitrogéntartalmat.





Annak ellenére, hogy a kierjedt fermentlevet Európa egyes országaiban évtizedek óta használják a tápanyag-utánpótlásban, hazánkban még a jogszabályok szintjén sincs egyértelmû szabályozása.



A jelenlegi helyzet jelentõsen megnehezíti ennek a mezõgazdaság számára fontos anyagnak a gördülékeny és költséghatékony végsõ hasznosítását.







Somosné Dr. Nagy Adrienn • Magyar Biogáz Egyesület



Forrás: AGROBIOGAS: Ajánlások az anaerob lebontásból származó fermentlé biotrágyaként történõ felhasználására. Megjelent a FRUITVEB gondozásában.