A biogáztermelés fermentációs maradéka, a kierjedt fermentlé a nedves fermentáció során folyamatos üzemelésû reaktorokból naponta kerül elvételre, és felhasználásig a végterméktárolóba (lagúna, zárt tároló) kerül. A kierjedt fermentlé nagy mennyiségben keletkezik, melynek biztonságos elhelyezése alapfeltétele a biogáz- termelés fenntartásának.
A szójának két fõ hasznosítási iránya van: az állattenyésztés legfontosabb fehérjeforrása, másrészt az élelmiszeriparban széles körben felhasználható alapanyag. Hazánkban változó kedvvel és területen termesztették és termesztik. Az utóbbi években területe 30–35 ezer hektár között ingadozik, termése évi 60–90 ezer tonna, ami a hazai felhasználás mintegy 20%-a.
Az elmúlt években egyre gyakrabban esett, esik szó a zöldtrágyázás jelentõségérõl, gyakorlati alkalmazhatóságáról. Az egyértelmûség miatt azonban fontos ezúton is meghatározni, mit is értünk e fogalom alatt. Zöldtrágyázásról abban az esetben beszélünk, ha egy adott növényt fõ-, vagy másodvetésben talajvédelmi céllal – fejlõdésük vegetatív szakaszában – a talajba dolgozunk.
Mint minden évben, idén is kíváncsian és izgalommal vártuk-várjuk a kitavaszodást. Van is okunk az izgalomra, hisz a repcének ebben a szezonban nemcsak a megszületéséért, de az életben maradásáért is nagyon meg kellett küzdenie. Ha visszagondolunk az õszi vetési feltételekre, csupa kedvezõtlen, munkánkat akadályozó körülményre emlékezhetünk, hisz az elmúlt 110 év legcsapadékosabb és egyik legszélsõségesebb évjáratának negatívumaival kellett számolnunk.
A magágykészítés az utolsó talajállapotot befolyásoló mûvelési eljárás, mielõtt megkezdõdne a vegetációs idõszak. Bár az õszi alapmûvelésnek nagyobb jelentõséget tulajdonít a gazdatársadalom, e mûvelet is hozzájárul a növénytermesztés eredményességéhez. A magágykészítéssel igyekszünk a csírázáshoz és a kezdeti fejlõdéshez szükséges talajállapot jellemzõket kialakítani. Milyen a jónak vélt magágy?
Riasztó ütemben csökken a termőtalaj
