Súlypontos gombabetegségek hazánk meggyültetvényeiben

Mindenesetre a fentiek szerint hangsúlyoznunk kell az elõretekintés, a további megelõzés érdekében, hogy a fejlesztési igények mellett kiemelten fontos a meglévõ, ill. korszerûsített védekezési technológiák következetes alkalmazása, gondolva itt az új moniliás fertõzésekre, a Monilia fructicola terjedésére is. Ezért láttuk fontosnak néhány felmerülõ kérdés tisztázását szabatos laboratóriumi mérésekkel.

Helyzetkép kérdésekkel

A moniliás betegség valamennyi gyümölcstermõ növényünket veszélyeztetve a legfontosabb gombakárosítók közé sorolható. E betegséget a 2000-es évek közepéig országunkban két faj, a Monilinia laxa és Monilinia fructigena konidiumos alakja idézte elõ, virág- és hajtáspusztulást, valamint termésrothadást okozva. Gazdaságilag a valamennyi csonthéjast, de leggyakrabban a meggyet veszélyeztetõ Monilinia laxa jelentõsége emelhetõ ki, hiszen számára kedvezõ idõjárási körülmények között gyakran járvánnyal fenyeget.

A 2000-es évek közepétõl a hazánkban korábban nem ismert Monilinia fructicola (a csonthéjasok amerikai barna rothadása) fellépésével is számolnunk kell, mely betegség egyaránt okozhatja a virágok és vesszõk pusztulását, valamint a termések gyors rothadását.

Vizsgálatok in vitro

A laboratóriumi vizsgálatot Hódmezõvásárhelyen, a Csongrád Megyei Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talavédelmi Igazgatóság Biológiai Laboratóriumának Kistelekrõl 2008-ban gyûjtött és ellenõrzött Monilinia fructicola izolátumával állítottuk be.

Laboratóriumi körülmények között kilenc gombaölõ szer, ill. egy növényvédõ szernek nem minõsülõ készítmény hatását elemeztük. A programban beállított szereket 5 hígításban teszteltük (100 ppm, 50 ppm, 10 ppm, 5 ppm és 1 ppm), így a kiemelkedõ hatékonyságú készítmények társaiktól markánsabban elváltak.

Fenti hígításokat mérgezett agarlemezes módszerrel vizsgáltuk oly módon, hogy a bemért készítményeket a kézmeleg steril táptalajhoz kevertük. A kórokozó tiszta tenyészetébõl származó korongokat ezután a már megszilárdult agarlemezekre helyeztük. Az inkubálás sötétben, 22°C-on történt. A hatékonyság, ill. a beállított hígítások eredményessége a gombatelepek növekedése alapján mérhetõvé vált.

A Monilinia fructicola agresszivitására vonatkozó tájékozódó jellegû megfigyeléshez fenti izolátum mellett 2007-ben Hódmezõvásáhelyen gyûjtött Monilinia laxa és Monilinia fructigena törzseket használtunk. Érõfélben lévõ vadszilva (Prunus cerasifera) terméseket mesterségesen fertõztünk, majd ezen fertõzött terméseket 22°C-on tartottuk. A vizuális értékeléseket 24, 48 és 72 óra elteltével végeztük.

Vizsgálati eredmények, kísérleti információk

A vizsgált készítményekkel folytatott tesztelések igazolták, hogy a moniliás betegségek ellen korábban alkalmazott szerek a Monilinia fructicola faj ellen is hatékonyan bevethetõk, a fungicidek közötti eredményességbeli különbségek pedig szintén elõzõ tapasztalataink szerint alakultak.

Kiemelkedõ hatékonyságot mutatott a probenzimidazol csoportba tartozó tiofanát-metil hatóanyagú Topsin M 70 WDG, valamint a triazolokhoz tartozó tebuconazol, de szintén kiváló hatást mutattak az iprodion, a chlorotalonil és a kaptán hatóanyagú termékek. A mélyhatású hidroxianilid tipusú fenhexamid esetében ugyancsak jó hatékonyság volt mérhetõ, pusztán az 1 ppm hígításnál tapasztaltunk kisebb telepméret növekedést. Az azoxistrobin eredményeit tekintve gyengébb hatékonyságot tapasztaltunk, ugyanakkor valamennyi réztartalmú szer igazolta nélkülözhetetlenségét 100 ppm-es szinten. Megjegyzendõ, hogy a növényvédõ szernek nem minõsülõ Sergomil-L 60 készítmény (almasavas réz-komplex) a réztartalmú készítmények között figyelemre méltó eredményt produkált.

A Magyarországon elõforduló három ismert moniliafaj életmódban és agresszivitásban eltérõ. A mesterségesen fertõzött vadszilva termésein a Monilinia fructicola gyorsabban fejlõdik mint a M. fructigena és M. laxa.

Javaslatok a növényvédelemhez

Új telepítéskor törekedni kell a szellõs ültetvény kialakítására, ezért a sorok irányának helyes megtervezése, az optimális térállás megválasztása és az átjárható koronaforma kialakítása különösen fontos feladat. Az új telepítés védelmével igyekezzünk minden betegséget távol tartani fáinktól. Az ültetvény tisztántartása, a mechanikai védelem, a gyümölcsmúmiák eltávolítása a vegyszeres beavatkozások sikerességét is alapvetõen befolyásolja, így elvégzésük nélkülözhetetlen.

A vegyszeres növényvédelem alapja a tavaszi lemosó permetezés. Rügypattanás után, fagymentes idõben, réztartalmú készítménnyel, nagy lémennyiséggel végrehajtott permetezés ad megfelelõ eredményt. Erre egyszer vagy kétszer is sor kerülhet, mindenesetre addig folytassuk ameddig lehet, akár még fehérbimbós állapotban is.

A virágzás a vegyszeres védelem szempontjából az egyik legfontosabb szakasz, ugyanis a monilia gomba konídiumai ilyenkor már nagy tömegben jelen lehetnek és számukra kedvezõ párás, csapadékos, ködös idõben a fertõzésveszély nagy. A virágzáskori kezelések száma függ a virágzás hosszától, az idõjárási körülményektõl, ill. az alkalmazott készítmények jellemzõitõl. Mindenesetre a körülményektõl is függõen két-három permetezés elvégzése indokolt lehet.

Az elsõ kezelés megelõzõ céllal fehérbimbós fenológiai állapotnál javasolt, majd fõvirágzásban célszerû ismételten permetezni. Elsõsorban az idõjárási körülmények indokolhatják a virágzás végi harmadik beavatkozást. A sikeres védelem alapja a megelõzés (prevenció), melyre folyamatosan törekedni kell.

Vizsgálataink alapján igazolódott, hogy a Monilinia fructicola fungicid érzékenysége analógiát mutat másik két moniliafajnál ismertekkel, ezért ha a gombaölõ szerek megválasztásának fõ szempontjait (hatékonyság, szerrotáció, rezisztenciatörés, szermaradék elõírások stb.) nézzük, a meglévõ technológiák eredményesen alkalmazhatók. A virágzásban tehát a fenti eredményeket és kritériumokat is figyelembe véve a tiofanát-metil (Topsin Metil 70 WDG), a tebuconazol (Folicur Solo), ill. triazol + kontakt sorrend kiemelten javasolható. A jobb fedettséget adalékanyagok használatával (pl. Spur) érhetjük el.

A termések védelménél az alkalmazott gombaölõ szerek várakozási idejére kiemelten figyelemmel kell lenni. A rövid várakozási ideje miatt ebben az idõszakban a mélyhatású hidroxianilid hatóanyag, a fenhexamid tervezhetõ leginkább, ha a szermaradvány értékekre egyéb korlátozó elõírás nincs.

Mándoki András • Varga András

Sumi Agro, Csonthéjas Team mikológus, CSMKH Növény- és Talajvéd. Ig.