Az Ammóniumnitrát mûtrágya hátrányai a Pétisóval szemben!

Az Ammóniumnitrát lassabban oldódik

Az Ammóniumnitrát higroszkópos (nedvszívó) vegyület, vagyis a levegõ nedvességébõl vizet képes felvenni. A tiszta Ammóniumnitrát vizet vesz fel, ha a levegõ relatív nedvességtartalma 63% felett van, és szárad, ha a levegõ relatív nedvességtartalma 63% alatt van. Az Ammóniumnitrát higroszkópossága a mûtrágya tárolása során káros tulajdonság.





Az Ammóniumnitrát kevésbé jól tárolható

Az Ammóniumnitrát mûtrágya hajlamos a tárolás során az összetapadásra. Az összetapadás úgy jön létre, hogy a mûtrágya a levegõ nedvességébõl vizet vesz fel. A mûtrágyaszemcsék felületén telített sóoldat keletkezik. Az oldat magasabb hõmérsékleten több sót tud oldatban tartani. A napi hõmérsékletváltozás során az éjszakai lehûlésnél az oldhatóság csökkenése miatt só válik ki kristályos formában. A kristályok kristályhidakat alkotnak, amelyek a szemcséket összekötik. Ez az összeköttetés maradandó, a továbbiakban már nem szûnik meg, vagyis a szemcsék tapadása létrejött.





Az Ammóniumnitrátnak alacsony a szemcseszilárdsága és a hõfoktûrése

A mûtrágyaszemcsék szilárdsága a mûtrágya tárolása és anyagmozgatása során sem közömbös. Az alacsony szilárdságú szemcsék törnek és porlódnak. Az Ammóniumnitrát mûtrágya nem tartalmaz ammónium-szulfát ((NH4)2SO4), kalcium-nitrát(Ca(NO3)2) ésmagnézium-nitrát (Mg(NO3)2) adalékokat. Az ammónium-szulfát a szemcsék szilárdságát növeli, a magnézium-nitrát pedig a mûtrágya hõfoktûrési hajlamát javítja. A 34%-os Ammóniumnitrát mûtrágya szilárdsága felea Pétisó szemcsék szilárdságának.





Az Ammóniumnitrát robbanásveszélyes

Az Ammóniumnitrát különbözõ szennyezõk (elsõsorban szerves anyagok, kloridok és fémek) hatására robbanásra hajlamos,így az ütésre, és a dörzshatásra érzékeny.





Az Ammóniumnitrát ADR köteles, tehát nehezebben szállítható.





Az Ammónium talajsavanyító hatású

Az Ammóniumnitrátban nem található dolomit, amely hatására nõ a talaj kalcium-koncentrációja és pH-értéke, ezért savanyító hatású. Így nem javul a talaj szerkezete, nem nõ a nitrogén- és foszforszolgáltató képessége és mikroelem-készlete, a talajélet sem élénkül. Ezáltal az Ammóniumnitrát használatával kisebb termésmennyiséget és gyengébb termésminõséget érhetünk el.





Az Ammóniumnitrát gyengíti a növény stressztûrõ képességét

Az Ammóniumnitrát nem tartalmaz dolomitot, amivel kalciumot és magnéziumot juttathatnánk a talajba. A kalcium a gyökér normális növekedéséhez elengedhetetlen, amely a növény aszálytûrõ képességének a záloga. A magnézium a klorofill alkotórésze, szerepe van bizonyos enzimatikus folyamatokban. A szénhidrát-anyagcserében és a sejtlégzésben kimagaslóan nagy az élettani hatása.





Az Ammóniumnitrát használatával alacsonyabb termésátlagot ésalacsonyabb fehérje- és sikértartalmat lehet elérni.





Az alábbi táblázat az ország minden megyéjébenkilúgozott barna erdõtalajon, az MTA-TAKI irányításával folyó kísérleteink eredményét mutatja be õszibúza esetében (hároméves mérésátlagok):