A mezõgazdasági õstermelõ akkor biztosított, illetve akkor kötelezett járulékfizetésre, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévõ idõ és a már megszerzett szolgálati idõ együttesen legalább 20 év, kivéve: az õstermelõi tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját, az egyéb jogcímen – ide nem értve a Tbj. 5. § (1) bekezdésének g) pontja és a (2) bekezdése szerinti – biztosítottat, a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülõ személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
A járulék bevallása és befizetésének határideje:
A járulékokról az elõírt adattartalommal negyedévente – negyedévet követõ 12-ig – a 1158. számú nyomtatványon, elektronikus úton bevallást kell benyújtania az állami adóhatóság részére, és ezzel egyidejûleg kell azt megfizetnie. A foglalkoztatónak nem minõsülõ biztosított mezõgazdasági õstermelõ nem kötelezett a bevallás és adatszolgáltatás benyújtására, ha a tárgyévet megelõzõ évben bevétele nem volt. A foglalkoztatónak minõsülõ egyéni vállalkozónak és mezõgazdasági õstermelõnek az általa foglalkoztatott biztosítottak adó, járulék és egyéb adataira vonatkozó bevallását a 1008-as számú nyomtatványon kell teljesítenie. (Ha a kiegészítõ tevékenységet folytatónak nem minõsülõ egyéni vállalkozónak, illetve a mezõgazdasági õstermelõnek nincs foglalkoztatottja, akkor nem kell a 1108. sz. bevallást beadnia, viszont errõl nyilatkoznia kell a NY számú „Nyilatkozat” benyújtásával.) A bevallás benyújtásával egyenértékû, ha az adózó az adóhatóság által rendszeresített NY számú elektronikus ûrlapon nyilatkozik, hogy a bevallás benyújtására az adott idõszakban azért nem került sor, mert adókötelezettsége nem keletkezett.
A járulékalap számítása:
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény 30/A. § (1) bekezdése szerint a mezõgazdasági õstermelõ – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdõ mezõgazdasági õstermelõt is – a minimálbérnek megfelelõ összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot (tagdíjat). A törvény 30/A. § (2) bekezdése szerint viszont az a mezõgazdasági õstermelõ, akinek e tevékenységébõl származó, a tárgyévet megelõzõ évben elért bevétele nem haladja meg a nyolcmillió forintot, az õstermelõi tevékenységbõl származó bevétel 20 százaléka után 10 százalék nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíjbiztosítási járulékot, és a 19. § (3) bekezdésében meghatározott 4%-os mértékû természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet.
A nyolcmillió forintos bevételi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerzõdés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást. A fentiek alapján a nemzeti vagy uniós támogatás összegét csak a nyolcmilliós összeghatár számításánál kell figyelmen kívül hagyni, vagyis annak eldöntésekor, hogy az õstermelõ a minimálbér, vagy a bevételének 20 százaléka után fizet járulékot. Ha az õstermelõ bevételének 20 százaléka a járulékalap, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint bevételnek minõsülõ támogatás (például az Szja tv.
2. számú mellékletének I/5. pontja szerinti egységes területalapú támogatás) összege után is fennáll a járulékfizetési kötelezettség. Azon támogatások után azonban, amelyek adóalapba nem tartozó bevételnek minõsülnek, nem kell járulékot fizetni.
A fizetendõ járulékok összegének számítása:
- Akinek az elõzõ (2010) évi e tevékenységbõl származó bevétele nem haladja meg a nyolcmillió forintot (folyósított támogatás nélkül), az a bevétel 20%-a után köteles: 10 % nyugdíjjárulékot és 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizetni.
- Akinek a bevétele a nyolcmillió forintot meghaladja, vagy a tevékenységét a 2011. évben kezdi meg, továbbra is a minimálbérnek (2011. évre 78.000 Ft) megfelelõ összeg után kell megfizetnie a járulékokat. A fizetendõ járulékok mértéke:
• nyugdíjbiztosítási járulék 24%, a nyugdíjjárulék pedig 10%, összességében 34% a minimálbér után a nyugdíjbiztosítási alapba befizetendõ összeg;
• a munkáltatói egészségbiztosítási járulék 3%, a munkavállalói pedig 7,5%, összességében 10,5% a minimálbér után az egészségbiztosítási alapba befizetendõ összeg.
Mindkét esetben lehetõség van magasabb összegû járulékalap vállalására. A magasabb összegû járulék vállalásáról a tárgyév elsõ negyedévére vonatkozó járulékbevallásában nyilatkozik a termelõ az illetékes adóhatóság felé.
A nem biztosítottak által fizetett egészségügyi szolgáltatási járulék:
Havi fizetendõ összege 4950 Ft/hó összegrõl 5100 Ft/hó összegre nõtt.
Krenovszkyné Lovász Andrea • Okl. adószakértõ