Tapasztalatok a GBP (Jó Higiéniai Gyakorlat) felmérõ kérdéssor alapján

A telep belsõ környezete



Az istállók közötti területek ellenõrzésére nagyobb hangsúlyt kell fektetni, valamint a rágcsálók, és egyéb vadon élõ állatok számára menedékül szolgáló növényzetet megfelelõen ritkítani kell. A telepi közlekedõ utakat és a telepi gépeket is rendszeresen tisztítani és fertõtleníteni szükséges, mert azokon keresztül különbözõ kórokozók vihetõk át.

Épületek



Az épületek zártságát amennyire csak lehetséges, biztosítani kell, a gazdasági haszonállatokon kívül más háziállatok (pl.: kutyák, macskák) nem juthatnak az istállókba. A nyílászárókra szereljünk fel madár- vagy rovarhálót. A szervizperiódusban a felületi sérüléseket javítsuk ki.

Jármû- és személyforgalom



A telepre elkerülhetetlenül behajtó gépjármûveket alapos tisztítás és fertõtlenítés nélkül ne engedjük a telepre lépni (fertõtlenítõ kapu, kerékfertõtlenítõ medence). A személyforgalom dokumentálása elengedhetetlen, megfelelõ, teljes testet érintõ személyfertõtlenítést ne csak a telepre látogatóktól, hanem a telep saját dolgozóitól is követeljük meg. Az istállókba lépés elõtt mindig fertõtlenítsük a lábbelit és a kezeket. A dolgozók a kötelezõ munkaalkalmassági vizsgálaton túl az adott állatfajjal kapcsolatos veszélyes kórokozóra is legyenek szûrve.

Anyagok és eszközök



A telepre bekerülõ anyagokat (pl.: fertõtlenítõszerek kannáit, szerszámokat is), eszközöket is ajánlott lefertõtleníteni. Egy adott istálló szerszámait másik épületben ne használjuk.

Ivóvíz



Az ivóvízrendszer telepi szakaszát az ivóvíz megfelelõ higiéniai státuszának megõrzése céljából rendszeresen fertõtleníteni szükséges, a nem fertõtlenített rendszerben szerves (pl.: biofilm) és szervetlen lerakódások (pl.: vízkõ) alakulnak ki, amely akár kórokozók melegágya lehet.

Kártevõirtás



A folyamatosan és szakszerûen végrehajtott rágcsáló- és rovarirtás sok kártékony, az állatállomány egészségét veszélyeztetõ betegség megelõzésének fontos eszköze.

Takarítás, tisztítás, fertõtlenítés



Az állományváltások alkalmával végzett fertõtlenítést mindig meg kell elõznie tisztítószer kijuttatásának is, mellyel a nevelõépületekben lévõ kórokozók 80%-a eltávolítható. Az épületek, felületek, eszközök, berendezések fertõtlenítése csak ezután következhet igazoltan széles hatásspektrumú, regisztrált fertõtlenítõszer alkalmazásával. Sajnos sok esetben még mindig alapszereket használnak a termelõk fertõtlenítés céljára, melyek nemcsak veszélyesek, az egészségre és a technológiai berendezésekre is ártalmasak, hanem sajnos a környezetet is roppant módon terhelik. A fertõtlenítés hatékonyságáról mindig gyõzõdjünk meg!

Elhullott állatok kezelése



Az állati hullák kezelése kevés kivételtõl eltekintve nem kielégítõ. Leghatásosabb a telep kapacitásának megfelelõ saját hullaégetõ lenne, ennek hiányában hûtött hullatároló egységet kellene használni annak érdekében, hogy a fertõzések kockázatát minden idõjárási körülmény esetén biztosítani lehessen.

Természetesen a fõbb hiányosságok a teljesség igénye nélkül kerültek felsorolásra, a telepi biobiztonság – és közvetve az állatállományok kiváló egészségi státuszának megõrzése – a tudatos gazdálkodó elsõdleges célja, hiszen eredménye kézzel fogható a pénztárcájának vastagságában.

Litz Tamás