Gabonapiac

A tavalyi mostoha idõjárási körülmények következtében nagy felületen alakultak ki vízzel elöntött, vagy túltelített területek. Ennek következtében sok helyen nem tudták elvetni az õszi kalászosokat, az elvetett területek egy része pedig várhatóan nem éli túl a telet. Ilyen elõzmények ismeretében nem lehet azon csodálkozni, hogy nõ a kereslet a tavaszi kalászosok vetõmagvai iránt. Az MgSzH tájékoztatása alapján azonban a kalászosok szaporító területének évek óta tartó visszaesési tendenciája a tavalyi évben is folytatódott, így aki jó minõségû, fémzárolt vetõmagot kíván vásárolni, annak igyekeznie kell. A fontosabb növényfajokra vonatkozó információk az olvasók tájékoztatására:

Tavaszi árpa



Az alkalmas szaporító terület fele a 2009. évinek, ill. 1/3-a a 2008. évinek. Ez a szaporító terület valószínûleg az elmúlt évtizedek egyik legkisebb szaporító területe. A 2010. évi nyers vetõmagtermés alapján az évek óta alkalmazott 65–70%-os tapasztalati számot tekintve mintegy 5 ezer tonna fémzárolás elvi lehetõsége áll fenn a 2011. évi vetéshez. A tavalyi 100 ezer ha körüli vetésterületet alapul véve ez a mennyiség cca. 25–27%-os felújításra adna lehetõséget.



A tényleges vetésterületet befolyásolják a söripari cégek 2011. évi szerzõdéses ajánlatai, a takarmánypiaci várakozások, a kipusztuló õszi vetések pótlására irányuló szándék és nem utolsósorban az optimális idõben elvégezhetõ vetés. Ezek a tényezõk mind a két irányban, érdemben mozgathatják a vetõmagkeresletet, de a számokból normál folyamatok esetén vetõmaghiányra kell következtetnünk.

Tavaszi zab



A zab szaporító terület 70%-a az elõzõ évinek, a nyers termésbõl várható 1000 tonna fémzárolt vetõmag kb. 6 ezer ha-ra elegendõ. Ha a tavalyi 53 ezer hektáros terület változatlan maradna, akkor ez a mennyiség csupán 10–12% felújításra elegendõ.

Tavaszi búza



A tavaszi búza vetõmag szaporítás a 2009. évihez hasonlóan 290 ha-on történt. Az õszi vetések pótlására irányuló keresletnövekedés, a forgalmazók jelzése alapján már most is érezhetõ. A rendelkezésre álló készletek gyakorlatilag elfogytak.

Évek óta tartó folyamat a fémzárolt kalászos vetõmagok használatának visszaesése, miközben aratás környékén folyamatosan napirenden van a gabona heterogén minõsége, az egységes árualap hiánya. A gazdálkodóknak fel kellene ismerniük, hogy jó minõségû, garantáltan egészséges, csírázóképes, fajtaazonos fémzárolt vetõmag használata nélkül nem fognak tudni minõségi termelést folytatni. Ebben az évben biztató jelnek vesszük, hogy a termelõk egy része megfogalmazta: a feketén vásárolt maggal sok esetben rosszabbul járt, mintha megvette volna a fémzárolt vetõmagot. Reményeink szerint a következõ években ismét növekedni fog a kereslet és ezáltal a szaporító területek nagysága is.

Tavaszi feladatok elõtt



Az elmúlt évek alatt és most is többször éreztem úgy, hogy nem szerencsés, ha fõ mûsoridõben a tv híradók velünk, gabonatermesztõkkel foglalkoznak. A jelenlegi „sláger” témák a „búza import valószínûsége” és a „400 Ft-os kenyér” témája. Természetesen mindenkinek megvan errõl a véleménye csak nézzünk a számok mögé.

A KSH statisztika szerint a búza exportunk: 2010 júliusban 131 ezer tonna; augusztusban 280 ezer tonna; szeptemberben 370 ezer tonna; októberben 215 ezer tonna; novemberben 120 ezer tonna. Világosan látszik, hogy novemberre olyan magasak lettek nálunk a belpiaci gabonaárak, hogy nem érdemes az országból exportálni búzát, „kiáraztuk magunkat” az export piacokról. A 2011 január eleji 65 ezer Ft/t árak februári szállításra 80 ezer Ft/tonnára emelkedtek, ezek mellett a nyugat-európai árak 260–270 euro/t körüli áron stabilizálódtak.

Takarmányellátás oldaláról: a 2010-es kukoricatermésünk közel 7 millió tonna, belsõ felhasználásunk 4 millió tonna, az export árualapunk a szezonra közel 3 millió tonna. Az eddig kiszállított mennyiségek: 2010. szeptemberben 141 ezer tonna; októberben 238 ezer tonna; novemberben 539 ezer tonna. A belpiaci árak 55–60 ezer Ft/t-­ra emelkedtek januárra, azóta stabilizálódás figyelhetõ meg, a külföldi 230–240 euró/t árakhoz képest.

A fenti „sláger” témák helyett a termelõknek 3 fontos dologról kellene beszélnünk:



1. A jelenlegi még magas árszinten értékesíteni az új termésbõl, stabilizálni vállalkozásaink árbevétel kockázatát 2011-ben. Sajnos már 2008-ban láthattuk, hogy a magas árak le tudnak esni aratási idõszakra. A fizikai kereskedõk nem szívesen kötnek az új termésre szerzõdést a vis maior ügyek miatt, és mert lefelé várják az árakat. Reméljük, hogy a jelenleg még belvizes területekre napraforgót és kukoricát fogunk tudni vetni, nagyobb területen, mint az eddig megszokott volt.

2. Növényvédõ szerek hamisítási, illetve növényvédõ szer raktárak feltörési hullámára felkészülni, és a tavalyi példákból okulni, mert kínai-indiai másoló gyárakban elõállított hatóanyagokat tartalmazó „környezeti bombák” kerülhetnek kereskedelmi forgalomba.

Hozzánk termelõkhöz jut el a legtöbb hamis/fekete kereskedelembõl származó növényvédõ szer, ezért célszerû az ellenõrzéseket nálunk végezni, végeztetni: 



- Be kell jelenteni, ha valami olyat tapasztalunk, ami nem megfelelõ növényvédõ szerre utal. 

- Mi termelõk a problémás esetekre félre tehetünk egy bontatlan kiszerelésû terméket. 

- Amennyiben bebizonyosodik, hogy a növényvédõ szer nem megfelelõ, úgy visszakeresni az eladót/gyártót/kiszerelõt a nyilvántartott gyártási szám alapján.

3, Vetõmag hamisítási ügyekben (napraforgó és kukorica) maffia módszerek elszaporodása és elterjedése. A Vetõmag Szövetség és Terméktanács ajánlása:

A hamisított vetõmag ismérvei:



• A hamisított vetõmagot akár teherautóról nagy tételben is árusíthatják, vagy kisebb vásárokon,

piacokon „csomagtartóból” kínálják.

• A hamisított vetõmagot a vetõmag piaci áránál olcsóbban ajánlják, esetleg akciós, vagy megmaradt tételként tüntetik fel.

• A cégjelzéssel ellátott zsákok megtévesztésig hasonlíthatnak az eredetihez.

• A hamis címke könnyen téphetõ és a fémzárszám és/vagy a címkesorszám is hibás, nem a címkén szereplõ hibridet és vetõmagtételt azonosítja.

A címke tartalma



A címkék téphetetlen anyagból készülnek, egyedi nyilvántartásúak, sorszámozottak – az öntapadó típusok kivételével –, vízjellel ellátottak, kitöltésük számítógéppel történik. Minden egyes zsáknak, csomagolási egységnek külön azonosító száma van.

Milyen kárt okozhat a hamis vetõmag használata?



Hibridnövények esetében a termény (F2 generáció) visszavetése jelentõs terméscsökkenést eredményez. Hamis vetõmag esetén a zsákban gyakran töredezett, csíraképtelen mag található, ez tovább növeli a veszteségeket.



A csávázás hiánya tovább rontja annak az esélyét, hogy az elvetett mag kicsírázzon, illetve a kezdeti fejlõdése megfelelõ legyen. A genetikai, csírázóképesség és növényvédelmi problémák egyaránt termésveszteséget okoznak, ami együttesen akár a 100%-ot is elérheti.

Az Ön legfontosabb teendõi annak érdekében, hogy kiváló minõségû vetõmaghoz jusson:



• Csak megbízható kereskedõtõl vásároljon vetõmagot!

• Minden esetben kérjen számlát a vetõmagról, hiszen csak annak segítségével tudja a késõbbi vitás esetekben bizonyítani a vetõmag származását!

Teendõk, amennyiben gyanús vetõmaggal találkozik:



• Értesíteni az MgSzH megyei Vetõmagfelügyeleti Osztályát (06-1/336-9000), vagy a Vetõmag Szövetséget (06-1/332-5755).

• Az MgSzH-nál telefonon, illetve a honlapon on-line módon* is lekérdezhetõ a fémzárszám, és a címkesorszám, amely alapján ellenõrizhetõ a vetõmag eredete.

• Hatósági Jegyzõkönyv felvétele elengedhetetlen a bizonyításhoz!

Úgy tûnik, hogy a búza világpiaci ára átbillent a csúcson, ugyanis az elmúlt napokban jelentõs korrekcióba kezdtek a világ vezetõ tõzsdéi. Mind a chicagói, mind a francia tõzsdén csupán pár nap alatt a búza ára márciusi határidõre közel tízezer forintot esett. Ezzel szemben a budapesti tõzsdén a búza még mindig tartja magát, márciusi határidõre csupán az új búza jegyzésében indult el a visszakorrigálás.



Jó hír lehet, hogy ilyen körülmények között a február végi, március elejei liszt és takarmány áremelés nagy valószínûséggel az utolsó lesz ebben a szezonban.

Az Európai Unió Mezõgazdasági Piacok Közös Szervezésével Foglalkozó Irányító Bizottsága február 17-én elfogadta az import vámok felfüggesztésére vonatkozó jogszabályjavaslatot. A felfüggesztés a kiválótól eltérõ minõségû búza és takarmányárpa kedvezményes import kvóta segítségével behozható mennyiségére vonatkozik. A vámfelfüggesztés a 2011. június 30. elõtt elindított szállításokra vonatkozik majd. A rendelet megjelenését február 25-re várják, hatályba lépése így február 28-ra tehetõ.



Az EU takarmánygyártói és állattartói is fellélegezhetnek, ugyanis február 22-én az EU Állandó Bizottsági ülésén megszavazták a szójaimportot komolyan veszélyeztetõ un. technikai megoldást. 0,1%-os határértéket (MRPL) szabtak meg az EU-ban még nem engedélyezett, takarmányozási célra felhasználható GM szója esetében. A jogszabály megjelenése legkorábban 2011. júniusára várható.

Az EU mûvelhetõ területének (zöldség, gyümölcs nélkül) mindössze 3%-án termesztenek fehérjenövényeket, ami az EU szükségleteinek mindössze 30%-át fedezi. Az EU-ban felhasznált fehérjenövények 70%-a (45 millió tonna) – fõként szója – fõleg Brazíliából, Argentínából és az USA-ból érkezik. Ezen országokban azonban túlnyomórészt genetikailag módosított szójababot termesztenek. Ezek behozatala az eddigi zéró tolerancia miatt komoly fejfájást okozott és az ellátást veszélyeztette.