MENÜ

A gabonafélék hatékony és biztonságos gyomirtása a Dow AgroSciences készítményeivel

Oldalszám: 50-51
2014.02.07.

A természet soha nem produkál két azonos évjáratot, a gazdálkodás során minden évben szembesülnünk kell olyan jelenségekkel, amelyekkel korábban még nem találkoztunk. A dinamikus változás a mezõgazdasági területek gyomösszetételében is kimutatható, hiszen egyre jelennek meg új gyomfajok (pl. a mandulapalka); más gyomok jelentõsége fokozatosan növekszik, gyors terjeszkedésüknek lehetünk tanúi (pl. a nagy széltippan).

 

 

Az új problémákat részben a környezetben bekövetkezõ változások hívják életre. A globális felmelegedéssel együtt járó idõjárási szélsõségek (gyakori aszályos periódusok) kedveznek a melegkedvelõ, szárazságtûrõ gyomfajok elõtérbe kerülésének. Sokszor azonban a nehézségeket maga az ember idézi elõ. Jó példa erre maga a gyomirtó szerek egyoldalú használata, melynek következtében egyes gyomok kiszelektálódnak (pl. a szuláklevelû keserûfû) vagy éppen a régi jól ismert, könnyen kezelhetõ fajok újból elõtérbe kerülnek (pl. a szarkalábfélék). Ez utóbbi jelenségeket a szulfonil-karbamid típusú hatóanyagok (vagy más néven a szulfonil-ureák) széles ­körû használata idézte elõ.





Magyarországon az elmúlt évtized átlagát tekintve minden évben majd 700 ezer hektáron kezeltek gabonát szulfonil-urea tartalmú herbiciddel. 2001-ben ez a szám alig maradt el a 900 ezertõl, de 2008-ban is meghaladta a 800 ezer hektárt. Az elmúlt két év során az ilyen típusú herbicidek az esetek 90%-ában, azaz több mint félmillió hektáron önállóan, kombinációs partner nélkül kerültek kijuttatásra vagy éppen másik szulfonil-urea hatóanyaggal együtt. A szulfonil-urea-felhasználás nem csak a gabonafélékben, de a kukoricában is igen jelentõs, éves szinten mintegy 500–700 ezer hektár, és egyre növekvõ területen folyik a szulfonil-urea-toleráns napraforgóhibridek termesztése is. A kört még tovább bõvíthetjük, hiszen hatásmechanizmus szempontjából az imidazolinon típusú herbicidek a szulfonil-ureákkal azonos csoportba, az ALS-gátló vegyületek közé sorolhatók. Így a terület nagyságát az imidazolinon-ellenálló napraforgóval elvetett táblák is gyarapítják. Piackutatási eredmények szerint az összes kultúrát figyelembe véve hazánkban évente közel 2 millió hektáron használnak ilyen típusú szereket a gabonafélék mellett a kukorica, a napraforgó, a cukorrépa és a szója gyomirtására.





A számok jól mutatják, hogy ezek a herbicidek népszerûek és széles körben elterjedtek, ugyanakkor a gyomirtási gyakorlat egyoldalú szerhasználatát is jól tükrözik. A gyomösszetétel megváltozása mellett egy súlyosabb tényezõre is fel kell hívni a figyelmet.



A huzamosabb ideig végzett egyoldalú szerhasználat következtében elõbb vagy utóbb csökkenhet a gyomok hatóanyaggal szembeni érzékenysége, ha pedig a csökkent érzékenység képes rögzülni a gyom genetikai állományában, kialakul a gyomok ellenálló képessége, azaz a rezisztencia. Magyarországon mindezidáig csak a mezei acat esetében találtak szulfonil-urea rezisztens biotípust, de intõ jel, hogy Európa-szerte több ALS-rezisztens gyomfaj okoz komoly gyomirtási nehézségeket (pl. pipacs, szõrös disznóparéj, tyúkhúr).





Eredményesen úgy léphetünk fel az ellenálló gyombiotípusok felbukkanása ellen, ha a védekezéskor azokat a szempontokat vesszük figyelembe, amelyek segítségével megakadályozhatjuk a rezisztencia kialakulását. A stratégia akkor mûködik jól, ha minden eleme beilleszthetõ a növényvédelem-növénytermesztés gyakorlatába. Ennek figyelembe vételével az alábbi pontok foglalják össze a legfontosabbakat: 



- Korai, hatékony gyomirtással elérhetjük, hogy a gyomok ne hozzanak magot, ezzel az esetlegesen kialakult ellenálló képesség genetikai információjának átörökítését akadályozhatjuk meg. 



- A gyomirtó szerek kijuttatásakor kerüljük az aluldozírozást, az elõírtnál alacsonyabb dózisok ui. könnyebben kiszelektálják azokat a gyombiotípusokat, amelyek csökkent érzékenységet mutatnak. Hasonlóképpen csökkent érzékenységet idézhet elõ az osztott kezelések alkalmazása is. 



- Ne bízzuk csupán egyetlen hatóanyagra, vagy azonos hatóanyagcsoportba tartozó molekulák kombinációira a gyomirtást, mert ekkor a rezisztencia kialakulásának esélye jóval magasabb. Tovább fokozzuk a problémát, ha több éven keresztül folyamatosan használjuk az adott hatóanyagcsoportot. Ennek kiküszöbölésére alkalmazzunk olyan gyári kombinációkat vagy tankkeverékeket, amelyek két vagy három különbözõ hatóanyagcsoportba tartozó hatóanyagot is tartalmaznak. 



- A gyomok elleni védekezésbe integráljuk bele a totális gyomirtó szerekkel végzett teljes hatású tarlókezeléseket, csökkentve ezzel a szántóföldi kultúrákban nehezen írtható fajok egyoldalú felszaporodását. 



- A kémiai növényvédelem mellett a mechanikai gyomszabályozás (pl. tarlóápolás, sorközmûvelõ kultivátor, gyomfésû alkalmazása) beiktatása elõnyös elem a megelõzésben. 



- A monokultúra kerülése, az okszerû vetésszerkezet kialakítása magát a gyomok elleni védekezést is nagyban megkönnyíti, mint ahogy a kultúrnövény gyomelnyomó képességének kihasználása is. Így egyrészt elkerüljük azt, hogy minden évben folyamatosan ugyanazon gyomnövények ellen védekezünk gyakran egyféle hatóanyaggal – növelve a szelekciós nyomást, másrészt jó kultúrállapot esetén egyes kémiai beavatkozások el is hagyhatóak.



- A mezõgazdasági gépek és eszközök letakarítása nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a gyomok szaporító képleteit ne hurcoljuk át egyik tábláról a másikra. 



- Végül, de nem utolsó sorban rendszeres határszemlével ellenõrizzük a gyomirtások sikerességét, figyeljük meg az elvárthoz képest csökkent hatékonyságú kezeléseket. Azonos hatóanyagcsoportba tartozó készítmények használata esetén, ha ugyanazon a területen a gyomokon a következõ években is tapasztalunk hatékonyságcsökkenést, minden esély megvan arra, hogy az ellenállóság kialakulásával állunk szemben.

 


 

 

 



A fenti pontok alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy többféle módon is gátolhatjuk a rezisztens gyombiotípusok kiszelektálódását. A teljes biztonsághoz a felsorolt eszközöket együtt célszerû megvalósítani, hogy elkerüljük a kezelhetetlen gyompopulációk megjelenését, okozva ezzel sok fejtörést, terméskiesést és gazdasági károkat. Ebben a védekezési stratégiában kiemelkedõ szerep jut a gyomirtó szer megválasztásának.



Általában amikor egy gazda döntést hoz arról, hogy a földjein milyen növényvédõ szerrel kívánja megoldani a gyomproblémákat, jó néhány szempontot vesz figyelembe. A legfontosabb kettõ az ár és a gyomirtó spektrum. Van olyan szempont, amely ha nem is tudatosan, de mégis kiemelkedõ szerepet játszik a választásban: ragaszkodás a régi, és többé-kevésbé bevált termékekhez. Ennek ellenére a Dow AgroSciences arra bíztat minden gazdálkodót, hogy legyen nyitott az újdonságokra, fõleg akkor, ha az a biztonsággal is együtt jár.



A Dow AgroSciences azért ajánlja figyelmükbe a gabonafélékben felhasználható gyomirtó szereit, mert termékeink egyrészt megfelelnek a két legfontosabb döntési szempontnak: kedvezõ áron kiemelkedõen széles gyomirtó spektrumot biztosítanak, másrészt a változó környezeti hatások kihívásaihoz is igazodnak. A cég innovatív gyomirtó szerei ugyanis egytõl-egyig különbözõ hatóanyagcsoportba tartozó molekulák elõnyös kombinációi, amelyekben a korábbi jól bevált és az új fejlesztésû hatóanyagok együttesen vannak jelen. A Taltos*, a Mustang Forte*, a Colombus* és a Genius* termékek nagy biztonsággal oldják meg mindazon problémákat, amelyeket az egyoldalú szerhasználat idéz elõ: 



- elhárítják a nem kellõen széles gyomirtó spektrumból adódó hiányosságokat (mezei acat, ragadós galaj), 



- megakadályozzák a toleráns gyomfajok felszaporodását (szarkalábfélék, szuláklevelû keserûfû, szulfonil-urea rezisztens napraforgó árvakelés), 



- radikálisan csökkentik az ellenálló gyombiotípusok kiszelektálódásának esélyét.





A biztonság kellõen nyomós érv ahhoz, hogy merjük kipróbálni az újdonságokat. A Dow AgroSciences új készítményei széles hatásspektrumuknál fogva minden jelentõs gyomnövényre megoldást jelentenek. Használatuk pedig kiválóan beilleszthetõ a rezisztencia kialakulását megelõzõ gyomszabályozási stratégiákba.



A fent leírtak tájékoztató jellegûek. Felhasználás elõtt, kérjük, olvassa el és tartsa be a termék címkéjén található utasításokat (dózis, kultúrnövény fenológiája, javasolt növényvédelmi technológia ill. gyártói ajánlások a vetésforgóval és a szalma felhasználásával kapcsolatban).



* A Dow AgroSciences LLC védjegye.

Hoffmann Péter fejlesztõmérnök • Dow AgroSciences

+36-30/384-1394 • www.dowagro.hu