Az állattenyésztésben dolgozók számára fontos kérdés a biztonságos, a fogyasztók bizalmát megtartani képes állati eredetû élelmiszerek piacra kerülése. A komoly gazdasági károkat okozó, az ágazat versenyképességét befolyásoló állatállományokat érintõ megbetegedések és veszélyek (az elmúlt idõszakból példákat kiragadva gondoljunk csak a baromfiágazatot Európa szerte folyamatosan fenyegetõ szalmonellózisra, a párosujjú patás állományokat Bulgáriában érintõ száj- és körömfájás esetekre vagy az étkezési tojások iránti keresletet csökkentõ németországi dioxinbotrányra) folyamatos és alapos munkára, a megfelelõ telephigiénia mûködtetésére késztetik a gazdákat napjainkban.
Természetesen a lelkiismeretesen végzett, szakmai hozzáértésrõl tanúskodó tenyésztõi munka nem csupán az európai uniós irányelveknek és hazai rendeleteknek való maradéktalan megfelelés miatt fontos, hanem a kiváló telephigiéniás viszonyok által biztosított nyilvánvaló elõnyök miatt is. Kétségtelen, hogy a betegségmegelõzés és a fogyasztók számára biztonságos állati eredetû élelmiszer-elõállítás fontos eszköze (a kötelezõ preventív vakcinázási programok mellett) a hatékony biobiztonsági programok telepi szintû mûködtetése.
Az állomány kiváló egészségi állapotának megõrzése minden gazdálkodó elsõdleges célja, hiszen rendszerint az egészséges állomány a kulcsa a nyereségességnek. Az életre hívott GBP (Good Biosecurity Practice) rendszer vizsgálja és elemzi, majd értékelést követõen megmutatja, hogy az állományok közötti szervizperiódusban és a termelési-nevelési idõszakban milyen óvintézkedéseket kell tennünk a betegségmegelõzés érdekében, illetve rávilágít azokra a veszélyekre is, melyekkel szemben védekezni szükséges.
A következõkben tekintsük át a GBP kérdõív fõbb elemeit
Általános céginformációk
A vizsgálatra kerülõ farm alapadatait, az állattartó telep jellegét, elérhetõségi adatait, kontaktszemélyeket tartalmazó információkat tartalmazza.
Külsõ biológiai kockázat
Kapcsolatok (más állattartó létesítmények, mezõgazdasági, élelmiszeripari, takarmánygyártó üzemek, forgalmas utak közelsége), telepre érkezõ látogatók (szaktanácsadó szakemberek, állatorvosok, delegációk stb.), telepi anyag- (takarmány, alom stb.) és eszközforgalom (gépek, berendezések), vadon élõ állatok, háziállatok, kártevõk (rovarok, rágcsálók), jármûforgalom ellenõrzését foglalja magában.
Belsõ biológiai kockázat
Többek között a személyzet (telepi higiéniás viselkedés gyakorlata a napi munkavégzés során, egészségügyi és munkaalkalmassági vizsgálatok) ellenõrzése, az ismeretek frissítése (higiénia és munkavédelmi oktatások), az istállóhigiénia (épületek állapota, épületek állagmegõrzése, alkalmazott technológia, beléptetés, takarítás, tisztítás, fertõtlenítés), az ivóvíz higiénia (az ivóvízrendszer telepi szakaszának, itatóknak a fertõtlenítése és az ivóvíz kezelése), az elhullott állatok kezelésének és elhelyezésének gyakorlata stb.
Egyéb kockázat
Korábbi vizsgálatokban kimutatott kockázatot jelentõ kórokozók és megelõzõ intézkedések. A részletes telepfelmérést követõen készül el az adott telepre szabott kiértékelés, melyben rögzítésre kerülnek a kiindulási állapot jellemzõi és az esetlegesen szükséges javító intézkedésekre tett további javaslatok. Egy adott farm biobiztonsági rendszerének kialakításakor természetesen figyelembe kell venni, hogy a telepek adottságaiknál fogva különböznek egymástól. Mindig tartsuk szem elõtt, hogy a megelõzés a legolcsóbb és leghatékonyabb eljárás az állományokat fenyegetõ betegségek kontrollálására.
Litz Tamás