MENÜ

A családi gazdaság adózása az szja és az áfatörvények alapján

Oldalszám: 4
Krenovszkyné Lovász Andrea 2014.02.07.

Családi gazdaság az a gazdálkodási forma, melyben a gazdálkodó család a tagjai révén legfeljebb 300 ha nagyságú termõföld tulajdonával ill. haszonbérletével, használatával rendelkezik és valamennyi termõföld valamint az ahhoz tartozó leltárban megjelölt ingatlan és ingó vagyontárgyak hasznosítása legalább egy családtag teljes foglalkoztatásával és a többi családtag közremûködésével valósul meg.

 

 

A családi gazdaság mezõgazdasági tevékenységet (növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, halászat, haltenyésztés, szaporítóanyag-termesztés, vadgazdálkodás, erdõgazdálkodás, vegyes gazdálkodás) és kiegészítõ tevékenységet (falusi- és agroturizmus; kézmûvesipari tevékenység; fûrészáru-feldolgozás; elsõdleges élelmiszer-feldolgozás; a mezõgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetû hulladék hasznosítása, nem élelmiszercélú feldolgozása, valamint az ezekbõl keletkezett termékek közvetlen termelõi értékesítése; mezõgazdasági szolgáltatás) végezhet.





A családi gazdálkodó és a nem foglalkoztatottként közremûködõ családtagok az õstermelõi tevékenységük tekintetében az adóév utolsó napján (illetve a családi gazdaságban folytatott tevékenység megszûnése esetén a megszûnés napján) a közös õstermelõi tevékenységre (azaz a közös õstermelõi igazolvány alapján végzett tevékenységre) vonatkozó szabályok alkalmazásával állapítják meg adókötelezettségüket. Ez azt jelenti, hogy a családi gazdálkodónak és a nem foglalkoztatottként közremûködõ családtagoknak az általános forgalmi adózás és a jövedelem meghatározása tekintetében azonos adózási módot kell alkalmazniuk; valamint a bevételeket, költségek és ráfordítások összegét – a családtagok számával történõ elosztással – egy fõre kell meghatározniuk. A bevételek és költségek igazolására bármelyikük nevére kiállított bizonylat megfelelõ. A családtagok külön-külön tesznek eleget adóbevallási-, adóelõleg-fizetési és adófizetési kötelezettségüknek.



Az azonos jövedelemszámítási módnak abban az esetben is érvényesülnie kell, ha a gazdálkodó családban – a közös gazdálkodást megelõzõen – tételes költségelszámoló és átalányadózó is volt. Ez azt jelenti, hogy az év elsõ napjától beérkezett vala-­mennyi õstermelésbõl származó bevétel a megállapodás szerinti jövedelemszámításra vonatkozó szabályok szerint lesz adóköteles, így még az is, amelyet a gazdálkodó család tagjai a családi gazdaság nyilvántartásba vétele elõtt szereztek meg.



Amennyiben a családi gazdálkodó egyéni vállalkozói igazolvány birtokában folytatja tevékenységét, akkor az õstermelõi tevékenysége tekintetében nem egyéni vállalkozóként, hanem a család többi tagjával együtt, a közös õstermelõi igazolvánnyal rendelkezõkre vonatkozó szabályok szerint kell adóznia.





Abban az esetben, ha a gazdálkodó család tagjai olyan tárgyi eszközöket visznek be a családi gazdaságba, melyek korábban az õstermelõi/egyéni vállalkozói tevékenységben az értékcsökkenési leírás alapját képezték, akkor az ilyen tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása a családi gazdaságban is folytatható.



A gazdálkodó család tagjai tételes költségelszámolás választása esetén csökkenthetik az õstermelõi tevékenységbõl származó jövedelmüket annak a veszteségnek az összegével, amelyet a családi gazdaság nyilvántartásba vétele elõtt határoltak el. Ebbõl az is következhet, hogy adott esetben a családtagok nem azonos nagyságú jövedelem után adóznak.





Amennyiben a gazdálkodó család tagja kilép a családi gazdaságból, a bevételt és a költségeket a kilépés idõpontjával fel kell osztani a családtagok között. A továbbiakban a bevétel és az igazolt költség már csak a csökkent létszám alapulvételével osztható fel.



Ha a kilépõ családtag az õstermelõi tevékenységet tovább folytatja, akkor csak ugyanazt az adózási módot választhatja az adóév további részére, amelyet a családi gazdaságban választottak. A kiválás idõpontjában fennálló vevõi tartozásokból befolyt összeget a családi gazdaságnál vagy a kivált tagnál, megállapodás alapján kell figyelembe venni.



Az õstermelõi tevékenységen kívüli tevékenységbõl származó jövedelem után annak kell adóznia, aki azt önálló tevékenységként vagy egyéni vállalkozás keretében folytatja.

 

Az általános forgalmi adó tekintetében a családi gazdaság tagjai külön-külön válnak adóalannyá, ami azt is jelenti, hogy áfabevallásukat külön-külön, saját nevükre szóló számlák alapján kell elkészíteniük és benyújtaniuk. Fontos tudni, hogy a családi gazdaságban végzett tevékenységek tekintetében azonos adózási módot kell választaniuk (kompenzációs felár, alanyi adómentesség, általános szabályok szerint adózás).



Az a nem áfa adóalany családtag, akinek a családi gazdaságban végzett tevékenysége nem terjed ki a termékek vagy szolgáltatások saját néven, ellenérték fejében történõ értékesítésére, nem is válik adóalanynyá, azaz neki nem kell bejelent-­keznie az általános forgalmi adó hatálya alá. Abban az esetben, ha az értékesítést nem végzõ tagok már más tevékenység kapcsán alanyai az általános forgalmi adónak, adózási módjukat nem kell megváltoztatni, mert a családi gazdaságon belüli értékesítési tevékenység hiánya miatt nem kötelezettek az azonos adózási módra.





Krenovszkyné Lovász Andrea

Okl. adószakértõ