Vörösiszap: kutatói összefogás

November 19-én Dr. Borovics Attila, az Erdészeti Tudományos Intézet fõigazgatója, Dr. Magda Sándor, a Károly Róbert Fõiskola rektora, Dr. Anton Attila, az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet igazgatója, Dr. Faragó Sándor, a Nyugat-Magyarországi Egyetem rektora és Dr. Solti László, a Szent István egyetem rektora szakmai konzorciumot hoztak létre, hogy elõsegítsék a vörösiszap-katasztrófa által sújtott területek rehabilitációját és revitalizációját.



A szakmai konzorcium védnökségét Dr. Németh Tamás, az MTA fõtitkára, egyben a Kormányzati Koordinációs Bizottság Tudományos Tanácsának elnöke vállalta, a konzorcium vezetését Dr. Gyuricza Csaba, a Szent István egyetem docense látja el.



A konzorcium legfontosabb feladata olyan technológiai javaslatok kidolgozása, amelyek Kolontár és Devecser térségében a vörösiszap-katasztrófa által érintett területek újraéledését segítik elõ. Ennek érdekében a résztvevõ intézmények szakértõi az elõzõ hetekben már elvégezték a teljes külterület állapotfelmérését.

Megállapították, hogy a vörösiszap által sújtott szántóterületek élelmiszer- és takarmány alapanyag elõállítására néhány évig alkalmatlanok lesznek, viszont – különösen a Kolontár és Devecser közötti szántóterületek – energetikai célú növények termesztésére alkalmassá tehetõk. Ehhez azonban elengedhetetlen a teljes szántóterület földhasználati módjának megváltoztatása. A vörösiszap eltávolítása után a felsõ, legfeljebb 10 cm talajréteg eltávolítása szükséges, majd ezt követõen kezdõdhet az érintett terület rekultiválása és betelepítése energianövényekkel. A szakértõk szerint a Kolontár és Devecser közötti terület ideális gyorsnövésû fás szárú energianövények (elsõsorban fûz és nyár) termesztésére. Ezek a növények kiválóan alkalmasak a talaj nehézfém-tartalmának csökkentésére, ugyanis nagy mennyiségben veszik fel ezeket, miáltal jelentõs biológiai talajtisztító hatást fejtenek ki. A konzorcium által javasolt projekt megvalósítása biztosíthatja a károsodott termõterületek hasznosítását, a nehézfém-terhelés csökkentését vagy megszüntetését biológiai úton, ugyanakkor hosszú távon olcsó energiaforrást teremthet.

A sikerre ítélt programra van idõ felkészülni, hiszen a tényleges telepítési munkát tavasszal lehet megkezdeni. A három lépcsõs remediáció elsõ lépése a komposzt-tõzegkeverék kijuttatása, ezt követi a vetés (rozs és tritikálé keveréke), majd utolsó fázisként az energiadugványok ültetése.



A konzorcium nyitott, ahhoz bárki csatlakozhat!

–Keresztes–