Az egyéni vállalkozók esetén
A július 1-tõl hatályos új szabályok szerint éves szinten 500 millió forint vállalkozói adóalapig 10 százalék a vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke, az 500 millió forint feletti részre pedig továbbra is 19 százalék.
A két adókulcs alkalmazása esetén a vállalkozói bevételt csökkentõ kedvezmények alapján a csekély összegû (de minimis) támogatás adóévi összegét az adóévben érvényesített összes kedvezmény értékébõl az 500 millió forintot meg nem haladó rész után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék adómértékkel kell kiszámítani.
A 2010. évre megállapított vállalkozói adóalapot az elsõ és a második félévre meg kell osztani az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je elõtti és 2010. június 30-a utáni idõszakára esõ naptári napok arányában.
- A 2010. második félévre arányosított vállalkozói adóalap adója: a 250 millió forintot meg nem haladó rész után a 10 százalék adókulcs feltétel nélkül alkalmazható, további rész után pedig az adó mértéke 19 százalék.
- A 2010. elsõ félévre arányosított vállalkozói adóalap adója: a teljes összeg után – amennyiben az egyéni vállalkozó nem jogosult a 10 százalék adókulcs alkalmazására, illetve, amennyiben jogosultsága ellenére sem választja azt – a vállalkozói személyi jövedelemadó 19 százalék.
Az 50 millió forintot meg nem haladó összeg után – az egyéni vállalkozó választása alapján – 10 százalék, feltéve, hogy a törvény által elõírt, az ezen idõszakra elõírt öt feltételt egyidejûleg teljesítse.
Amennyiben az egyéni vállalkozó a 2010-ben az elsõ félévre megállapított vállalkozói adóalapra a 10 százalékos adókulcsot alkalmazza, akkor a 10 százalék és a 19 százalék adó különbözetének megfelelõ összeget az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések szempontjából minõsíteni kell, továbbá az egyéni vállalkozó köteles a bevallásában tájékoztató adatként feltüntetni és – a bevallás benyújtásának évét kezdõ évnek tekintve – nyilvántartásba venni; és azt a törvényben elõírt célokra felhasználni, vagy 30 napon belül megfizeti a kivezetett résszel azonos összegû adót.
A társasági adóalanyok esetén
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 2010. augusztus 16-tól hatályos módosítása alapján 2010. július 1-tõl megváltozott a társasági adó mértéke.
A módosított szabályok lényege a kedvezményes adókulcshoz rendelt adóalap értékhatárának felemelése, melynek következtében a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó részére – a korábbi 50 millió forint tízszereséig – 10 százalék, ez e feletti részre 19 százalék a társasági adó mértéke.
Az új szabályok év közbeni hatálybalépésére a külön elõírások alapján a 2010. adóévi adóalapot az adóév 2010. július 1-je elõtti és 2010. június 30-a utáni idõszakára, azaz az elsõ és a második félévi idõszakra esõ naptári napok alapján arányosan meg kell osztani.
Az éves adóalap megosztását és az ahhoz kapcsolódó rendelkezéseket a naptári évtõl eltérõ üzleti évet nem választó adózónak – a végelszámolás alatt álló adózó kivételével – kell a 2010. adóévi adókötelezettség megállapításakor alkalmaznia.
Az adóalap-megosztást a naptári év szerint mûködõ adózók esetén az adóév naptári napjai alapján kell elvégezni. Ez azt jelenti, hogy a bevallásban a 2010. adóévi teljes adóalapot kell az év elsõ és második félévére esõ naptári napok arányában megosztani.
Más módszer nem alkalmazható.
A 2010. adóévi adókötelezettséget a két idõszak szerint megosztott adóalapra a következõk szerint kell megállapítani:
- Az elsõ félévre meghatározott adóalap után választható a sávos adómegállapítás oly módon, hogy az adózó az adóalap 50 millió forintjáig (nincs felezés) – az ezen idõszakra elõírt öt feltétel egyidejû teljesítése esetén – 10 százalékos, az e feletti részre a 19 százalékos mértékkel számol, s a második félévre meghatározott adóalap után – bármely feltétel nélkül – megilleti az adózót a sávos adómegállapítás, mely szerint az adóalap 250 millió forintjáig (az 500 millió forint felezésével) 10 százalékkal, az e feletti részre 19 százalékkal kell a számított adót meghatározni; vagy
- Az elsõ félévre meghatározott adóalap egésze után választható – az általános tételû – 19 százalékkal számított adó, s a második félévre meghatározott adóalapnak – függetlenül attól, hogy az adózó az elsõ félévre meghatározott adóalapra alkalmazta-e a sávos adómértéket vagy sem – a 250 millió forintot meg nem haladó részére 10 százalékkal, az e feletti részre 19 százalékkal kell az adót meghatározni.
A választás lehetõsége tehát csak az elsõ félévi adóalap utáni adó-megállapításra áll fenn, a második félévi adóalapra „jár” a sávos adómérték szerinti számítás.
Krenovszkyné Lovász Andrea
Okl. adószakértõ