Egy nyomon járunk - az RTK rendszer alkalmazásának lehetõségei és elõnyei

A délelõtti elõadássorozatot Búvár Géza, a KITE Zrt. vezérigazgatója nyitotta meg, aki mint elsõ elõadó beszélt a helymeghatározáson alapuló technológiákról, illetve azok rendszerérõl.

A John Deere RTK rendszer alkalmazása nem ismeretlen a hazai gazdálkodók körében. Gyakorlati tapasztalataik megosztására kérték fel többek között az Agro Lippó Zrt. mûszaki vezetõjét, Iloskity Tamást, valamint Bori Jánost, a kunszentmártoni Búzakalász-Agrár Zrt. vezérigazgatóját. Egyöntetû véleményként hangzott el az, hogy az RTK korrekciós jel alkalmazása számszerûsíthetõ pozitív hatással van egy gazdaság napi munkájában, gondoljunk itt például a megismételhetõségre, az input anyagok csökkenésére, a megtakarított munkaórára.



A mûszaki felhasználás feltételeirõl Orcsik Gábor, a KITE Zrt. mûszaki vezérigazgató helyettese beszélt, aki egyúttal tájékoztatta a hallgatóságot az elérhetõ RTK hálózatról is.

Visszakanyarodva az alapokhoz, a John Deere navigációs rendszerek közül elérhetõ a párhuzamos nyomkövetõ rendszer (Parallel Tracking), valamint az automata kormányzást biztosító rendszer (AutoTrac).



A GreenStar rendszerek négy szinten biztosítják a precízebb munkavégzést: EGNOS korrekciós jel (+/– 40 cm), StarFire 1 (+/– 30 cm), StarFire 2 (+/– 10 cm) és RTK (+/– 2 cm). (lásd: ábra)

Míg az elsõ három jel esetében a sugárzás kizárólag a mûholdak és a vevõ egység között jön létre, addig az RTK esetében közbe ékelõdik egy harmadik, az üzemben vagy a táblán felállított bázisállomás, ami a GPS-jel sodródását és egyéb hibáit hivatott kiküszöbölni. Ennek a megoldásnak köszönhetõen érhetõ el a +/– 2 cm-es pontosság.



A rendszer további elõnye a korlátlan ismételhetõség, vagyis az adott gép akár hónapok vagy évek múltán is képes ugyan azon a nyomon újra haladni. Ennek feltétele a bázisállomás fix helyen történõ telepítése.



Talajmûvelésben a pontos navigációnak köszönhetõen kisebb átfedések érhetõk el. Nem szükséges a gépkezelõnek az egyes munkamûveletek során (pl. tárcsázáskor) 30–40 centiméter ráhagyással dolgozni a mûveletlen sáv elkerüléséhez, így nõ a gép teljesítménye.

Az RTK rendszernek köszönhetõen vetésnél nincs szükség a nyomjelzõ használatára (1. kép). A pontos sorcsatlakozás lehetõséget biztosít a precíz éjszakai vetésre, a sorelzáró egységgel szerelt szemenkénti vetõgépek esetében lehetõség van a forgókban vagy szabálytalan alakú táblákon a „rávetések” elkerülésére, de megakadályozható a dupla vetések termésre gyakorolt negatív hatása is.

A GPS pozíció alapján a permetezõgép szórókeret szakaszait vagy fõszelepét automatikusan kikapcsolja. Figyelve a táblahatárokat a rendszer érzékeli a permetezendõ és a nem permetezendõ felületeket, így lehetõség van a foltpermetezésre (elõzetes folttérkép alapján). Mivel a forgókban nincs duplán permetezés, a növényvédõ szer megtakarítás a tábla alak és méret függvényében akár 5–8% is lehet (gyártó által megadott adat).

Növényápolásnál ugyan ez a pontosság érhetõ el az RTK alapú aktív munkagép-vezérlés (iSteer – SideShift) segítségével.



A munkagépre szerelt mûholdvevõ pozíció jele alapján a hárompont függesztésre szerelt hidraulika munkahenger aktívan szabályozza a kultivátor pozícióját, így garantálva a minimális növénysérülést (2. kép).

A mûtrágyaárak emelkedése és a környezet védelme szükségessé teszik a tápanyag-gazdálkodás racionalizálását. A növények tápanyagigényéhez alkalmazkodó, az adott táblára vonatkozó vizsgálati eredmények ismeretében végrehajtott, termõhely-specifikus trágyázási módszer csökkenti a mûtrágya-felhasználást, és növelheti a fajlagos terméshozamot.

Betakarításkor szintén elhanyagolható az átfedés és szinte teljesen kihasználható a vágóasztal szélessége. Kukorica betakarításnál az adapterre szerelt sorérzékelõ (AutoTrac Row Sense) nem csak az automatikus kormányzást felügyeli, hanem a soron tartást is.



Mint az szembetûnik, az RTK alkalmazásának számos területe van, ám a jövõben még több területeken is használhatóvá válhat. Az RTK rendszer alkalmazásával lehetõség nyílik a vízszintes koordináták használata mellett a függõleges irányú koordináták használatára is, így szerepet kaphat a talajszintezésben is. A különbözõ GPS rendszerekkel (RTK) végzett szántóföldi munkálatok során, amennyiben dokumentáljuk a munkavégzést pontos domborzati térkép is kapható az adott tábláról, így akár meghatározhatók azok a területi részek, amelyeken a csapadékos idõjárás következtében megáll a víz. Egy szoftver és egy ároknyitó eke (szerelt RTK egységgel) segítségével meghatározható és akár évrõl-évre megismételhetõ a felszíni víz elvezetése a tábla szélénél található csatornába (3. kép).

A csepegtetõ rendszerek RTK-val történõ felszín alatti elhelyezésével lehetõség van például közvetlenül a csõ fölé történõ irányított vetésre vagy palántázásra is.

Viszonylag új eljárás a sávos talajmûvelés, ahol az õszi talaj-elõkészítést követõen, tavasszal azonos sávba vethetünk. Az eljárással a szármaradványok akár kétharmadát is háborítatlanul a talajfelszínen hagyjuk, ami nagymértékben csökkenti az eróziót és a talaj vízveszteségét a szárazabb idõszakban. A mûtrágya közvetlenül a vetõmag alá helyezhetõ, így annak jobb lesz a hasznosulása. A rendszer további elõnye, hogy megtakarítást is eredményez.



Az RTK bázisállomások domborzati viszonyoktól függõen 10 kilométeres sugarú körben képesek a korrekciós jel kibocsájtására. A KITE Zrt. részérõl megszületett a döntés és 2010. év elején elkezdõdött egy tervezési és megvalósítási folyamat az RTK hálózat kiépítésével kapcsolatban. Jelen állapot szerint Magyarország több régiójában is elérhetõ a hálózat, de ezzel a munkálatok nem fejezõdtek be, céljuk egy országos hálózat biztosítása a gazdálkodók számára.

Az elõadások hanganyaga 



Képgaléria

–an–