Csak hozzáadott értékkel lehet biztos lábakon állni

Az érdeklõdés évrõl évre nagyobb számú jelentkezõt vonzott, bár a rendezvény az év idõjárási sajátosságai miatt rendhagyó volt – mondta lapunknak Gyuricza Csaba egyetemi docens, a tanüzem vezetõje.



Az idei, szélsõséges év rendkívül sok csapadékkal bírt, nem voltak olyan területek, amelyeket ne lehetett volna „perctalaj”-ként minõsíteni, ugyanis nagyon rövidke idõk álltak rendelkezésre ahhoz, hogy a talajmunkákat el lehessen végezni. Az esõ és a belvizek folyamatosan akadályozták a munkákat – ám egy ilyen esztendõ nagyon sok tanulsággal is szolgál a maga szélsõségeivel. Hazai viszonyaink között ezen extrém idõjárás minden formájával számolni kell, tehát elengedhetetlen a tanulságok leszûrése.

Az egyik kiemelendõ és megfontolandó konzekvencia szerint ebben az évben is nyilvánvalóvá vált, hogy aki csak tisztán hagyományos növények termelésével foglalkozik, (és nem elsõsorban a minõségi alapanyag elõállításával), az folyamatosan kockázatnak teszi ki önmagát, illetve a vállalkozását – hiszen egyrészt az idõjárási tényezõk szólnak közbe, másrészt a piaci körülmények, (vagyis a kiszámíthatatlanság) jellemzi az árakat. Akár a búzaárakat nézzük, akár az olajnövényeket vagy a kukoricát, nagy tanulság, hogy elõre meghatározhatatlanok voltak a kilátások. Nyilvánvaló, hogy aki csak az alapanyag ellátásra állt rá, az nagyon kis eredményességgel tud számolni, vagy akár veszteséggel. Ezért tanácsos a növénytermesztõnek valamilyen hozzáadott értéket is elõállítani ahhoz, hogy biztos eredményt tudjon elérni. Ez jelentheti adott esetben egy vetõmag (új, minõségi alapanyag) elõállítását, vagy akár az elsõdleges feldolgozást a termelésen túl, amelynek révén egy jelentõsebb hozadéka lehet a termelõnek, és így biztosabb lábakra tudja állítani a gazdaságot.

A másik, ebben az évben megmutatkozott tényezõ, hogy több százezer hektárra tehetõ az a szántóterület, ahol nem lehet gazdaságosan termelést folytatni a hagyományos vetésszerkezetben, a négy hazai növényre (kukorica, búza, napraforgó, repce) szûkült vetésszerkezethez igazodva! Vagyis bõvíteni kell a palettát: az alternatív növényeket kell bevonni, ebben a tekintetben pedig az energianövények termesztése jelent óriási lehetõséget. Ráadásul minden emellett szól, hiszen az adottságaink megfelelõek hozzá, a 2020-as európai elvárásnak pedig mindenképpen meg kell felelnünk, – viszont bõséges lemaradásban vagyunk. Ha komolyan vesszük, hogy lehetõségként is élni akarunk azzal, hogy külsõ energiától független agrárium megteremtését célozzuk meg, illetve ebbe az irányba mozduljunk, akkor ez az-az irány, amely felé az alapanyag elõállítás érdekében el lehet indulni. Ebben a tekintetben is a biomassza elõállításban van a fejlesztõ mezõgazdaságok kitüntetõ szerepe. Ráadásul már többéves gyakorlati tapasztalatok is vannak olyan mintaprojektekkel az országban, amelyek kidolgozásában és mûködtetésében a SZIE Növénytermesztési Intézete is részt vállalt, s amelyek példaként szolgálhatnak, így ezek alapján már el lehet indulni.

A Növénytermesztési aktualitások keretcímû szántóföldi bemutató közremûködõi közül szemezgettünk, õk miért is tartják fontosnak a gödöllõi megjelenést, és az egyetemmel való közös munkát: 



Az Euralis Vetõmag Kft., a Magyarországon 10 éve jelenlévõ márkát, az Euralis Semences-t képviseli. Kínálatában megtalálhatók a kukorica, napraforgó és repce vetõmagok mellett az alternatív kultúrákat képviselõ cirok is. Az idei évben a GAK munkatársainak közremûködésével az Euralis Vetõmag Kft. cirok portfoliója is bemutatásra került.



A bemutatón látott kísérlet beállítása, illetve a részvétel az együttmûködésben azért fontos számukra, mert az egyetem jelentõs munkát végez annak érdekében, hogy alternatív növények termesztésbe való bekerülését népszerûsítse a hazai gazdálkodók körében.



A termékkörükben szereplõ cirok az egyik ilyen növény, melynek szakmai bevezetése nem nélkülözheti a megfelelõ vizsgálatokat, megfigyeléseket. A GAK kivitelezésében olyan kísérleti eredményekhez juthat cégük, amelyek hitelesen reprezentálnak és a gazdák számára elfogadható technológiai ajánlásokat tesznek lehetõvé. Az Euralis Vetõmag Kft. hosszú ­távon elkötelezett a cirok népszerûsítése mellett és ebben a törekvésében jó partnerre tett szert a SZIE GAK Kft. személyében.

A Nitrogénmûvek Zrt. számára is több szempontból fontosak az itt zajló kísérletek. Ugyanis különféle talajtípusokon tudják bemutatni a mûtrágyahatásokat a magyar mezõgazdaság számára, – különféle növényeknél (kukorica, búza, napraforgó), követhetõ, hogy milyen tápelem hatások eredményesek és melyek nem. Az egyetemekkel együtt végzett kísérletek során tudományos hátterû munkát tudnak végezni, illetve professzionális szakértelemmel tudják ezeket a kísérleteket elvégezni. Magyarországon egyébként hét agráregyetemen és két akadémiai kutatóintézetben folytatnak kísérleteket – így az egész országot tudják reprezentálni az elemzések bemutatásával. A Genezis kísérletek a szántóföldi bemutatókkal együtt pontos képet adnak számukra arról, hogy mi az optimális mûtrágyapótlás, és mely területen eredményes.

A Vogel & Noot Kft. szakemberei azért dolgoznak évrõl évre együtt, egyre szorosabb kapcsolatban a gödöllõi egyetemmel, hogy a fejlesztéseiket mindenféleképpen abban az irányban folytassák, amelyet ott hallanak, tapasztalnak, s amit adott esetben az egyetemi kollégák mérnek. Géppel kapcsolatosan is sok olyan információt, mérési eredményt kapnak, amelyek alapján próbálják a kísérleteiket beállítani. A jól mûködõ együttmûködésük állomása volt a gödöllõi részvétel.

–Keresztes–