Visszatekintés és tanácsok az õszi talajmûveléshez

A szeptemberrel megérkezett az állandó csapadék is, de augusztusban volt pár nap, amikor lehetett akár lazításos alapmûvelést is végezni, vagy kultivátorozni, szántani. Aki elkapta ezt a pár napot, volt lehetõsége jó kultúrállapotú talajt létrehozni az igényes repcének, aki viszont lecsúszott ez idõszakról, annak nemcsak a talaj minõsége, de a vetés lehetõsége is megkérdõjelezõdött. De még a szerencsével, jó idõben elvetett repce is nehéz napokat élt meg a keléstõl, hiszen nem várt mennyiségû csapadék és lehûlés nehezítette a kezdeti fejlõdését. Az elvetett, lehengerezett repcetalajokon sok helyütt megállt a víz. Elõre vetíthetõ, hogy aki az idõjárási nehézségek ellenére szép repcét tud majd a télbe engedni, az már reménykedhet a jövõ évi magas felvásárlási árakban…

De nem csak a repce termesztésében okozott problémákat a szeptemberi özönvíz. A napraforgó betakarítását csak kevés helyen tudták idõben elvégezni. Szintén abban a szerencsés néhány augusztus végi napban lehetett minõségi napraforgót aratni. Aki fel volt készülve az igen korai betakarításra és korán le tudta deszikkálni az állományokat, jó döntést hozott. A legtöbb helyen ekkorra még állomány szárítani sem lehetett a napraforgókat, annyira magas volt a kaszatok nedvessége. A száradást nem segítette, inkább a rothadást indította be a szeptember közepi csapadékos idõszak. Az sem járt jobban, aki korán, augusztus végén deszikkált, de az esõs napok elõtt nem tudott már aratni. A száraznak tûnõ tányérok belülrõl rothadtak, puha volt a közepük, miközben az esõ csak esett és esett… Bizonyosan országszerte okozott hihetetlen kárt a sok víz és emeli csillagászati magasságokba a napraforgó árát. Csak nehogy úgy járjunk, mint a repcével késõ tavasszal… A kereskedõk és a média optimista becslései miatt mindenki repcedömpingre számított, igyekezett lekötni akkor jónak ígérkezõ áron, hiszen „ennél magasabbra nem megy már az ár”… Aki óvatosan, kétkedve becsülte meg termésátlagait, annak lett igaza. Repcébõl hiány van, a keresleti piac mostanra 50–60%-kal emelte meg az árszintet a májusihoz képest. Aki akkor örült a szerzõdött árnak, most mérgelõdik. Vélhetõen hasonló jelenség fog kialakulni a napraforgó, de még talán a kukorica piacán is. Döntsünk megfontoltan!

Nehéz – ha lehet így fogalmazni – tanácsot adni az õszi talajmûvelésre. Az õszi kalászosok alá kevés esély van jó minõségû talajmûvelésre. A nedves talaj és a megkésett munkák behatárolják a mûvelési lehetõségeket. A napraforgó után kedvelt és szakszerû megoldásnak számító középmély lazítás hatástalan. Ugyanakkor a tárcsás sekélymûvelés is kevéssé lehet eredményes a talajnedvesség miatt. Ez esetben minden bizonnyal erõs tárcsatalp alakul ki, melynek káros hatásával az egész tenyészidõszak alatt számolnunk kell, kompromisszumként el kell fogadnunk. Jobb megoldás – ha módunkban áll – döntsünk a szántóföldi kultivátoros mûvelés mellett. Nedves talajon a grubberek a leghatékonyabb munkaeszközök és szakszerû szerszámozás esetén nem tesznek kárt a talajállapotban. A talajt – ha nedves is – mélyen lazítják, keverik és porhanyítják, nagy az átömlési keresztmetszetük, elboldogulnak a vonódott szármaradványokkal is. Ne használjunk azonban lúdtalp alakú mûvelõkapákat, ugyanis a lapos, széles élük elkeni a mûvelési mélységben a nedves talajt és tömörödés alakul ki. Ha az idõ engedi, dönthetünk a szántásos mûvelés mellett is. Ekkor ügyeljünk a jó munkaminõségre: kerüljük a felesleges taposást és csökkentsük az eketalp-képzés veszélyét lazítóelemek felszerelésével. Jó szolgálatot tesznek az ekére szerelt vagy vele vontatott elmunkáló egységek. Ezek segítségével elkerülhetõ a frissen szántott, lazult, de nedves talaj taposása, visszatömörítése, elrontása, hiszen az elmunkáló elemek nyomán többnyire a kalászosok számára vethetõ talajfelszín alakul ki. Az ekére szerelt, átfordulós rendszerû elmunkálók (Packomat) a jobb megoldások, hiszen nem igényel nagyobb helyet a mûködtetésük, nem jelentenek akadályt a tereptárgyak és lényegesen kevesebb gyakorlattal is hatékonyan üzemeltethetõk.

A magágykészítés és a vetés során kerüljük a nedves talaj visszatömörítését. Elõnyt élveznek azok a termelõk, akik rendelkeznek magágykészítõ-vetõgépekkel, ezek alkalmazásával elkerülhetõ a külön menetes magágykészítés során óhatatlanul bekövetkezõ tömörítés és nem utolsó sorban idõveszteség. Nem véletlenül terjednek egyre inkább e célgépek…



A rendhagyó idõjárási körülmények rendhagyó döntéseket kívánnak a földmûvelésben is. Nem lehet sablonosan felépíteni a mûvelési rendszereket, a talajállapot és a rendelkezésre álló idõ ismeretében kell döntéseket hozni. A nedves talaj, a vonódott szármaradványok miatt sok helyütt rossz minõségben lehet csak a talajt mûvelni. Szükséges lehet a megszokottnál több kompromisszum elfogadása. A kialakult mûvelési hibákat tartsuk észben, ütemezzük be orvoslásukat.

Bottlik László