Vízelõnyben a DEKALB-ok

Több hetet csúszott a vetés és az augusztus-szeptemberi idõjárás jóval hûvösebb és csapadékosabb volt

Mi is okozta az elmúlt évekhez képest szokatlan helyzetet?



A tavaszi idõjárás miatt több hetet csúszott a vetés, valamint a kukorica vízleadás szempontjából fontos augusztus-szeptemberi idõjárás jóval hûvösebb és csapadékosabb volt a megszokottnál. A hûvös tavasz a megkésett vetések és különösen a hûvös augusztus-szeptemberi idõjárás együttesen azt eredményezte, hogy a kukorica 20 – 22 %-kal kevesebb hasznosítható hõösszeghez jutott a tavalyi évhez viszonyítva.



A kukoricatermesztõ gazdák számára egyértelmû, hogy az idei évben a termés mellett a betakarításkori-szemnedvesség befolyásolja leginkább a termesztés eredményességét. 1 % vízelõny (a terméstõl és a szárítási tarifáktól függõen) 5 000 – 9 000 Ft/ha költségmegtakarítást jelenthet.



A termelõk tapasztalatból tudják, hogy azonos FAO szám mellett is akár 4 – 5% szemnedvességtartalom különbség mutatkozhat az egyes nemesítõházak hibridjeink között. Ekkora vízleadási eltérés akár több tízezer forint költségkülönbözetet is jelenthet hektáronként.

1 % vízelõny 5 000 – 9 000 Ft/ha költségmegtakarítást jelenthet

Érdemes jobban megnézni, milyen tulajdonságok határozzák meg a hibridek vízleadó képességét



– Fiziológiai érettség kialakulásának idõpontja:



A kukorica vízleadása tulajdonképpen a megtermékenyülés után azonnal megkezdõdik, ami a szemkitelítõdés során tovább folytatódik. A vízleadás szempontjából a fekete réteg kialakulásának idõpontja meghatározó jelentõségû (A fekete réteg a szárazanyag beépülés befejezését jelzi, ekkor tekinthetõ a kukorica fiziológiailag érettnek. Ez kb. 30 – 40% szemnedvesség tartalomnál alakul ki). Minél magasabb víztartalomnál és minél korábban éri el a kukorica a fiziológiai érettséget, annál gyorsabb lesz a további vízleadás üteme. Ez nem meglepõ, hiszen augusztus végén még átlagosan napi 0,8 % vízleadással számolhatunk, ami szeptember közepére – végére napi 0,4 %-ra csökken. Hozzátéve, hogy a vízleadás, hideg, ködös, esõs napokon akár 0 %/nap is lehet.



A fiziológia érést követõen a vízleadás ütemére alapvetõ hatással van néhány további,

a hibridek genetikai hátterébõl következõ tulajdonság. Melyek is ezek?



– Csuhélevelek száma, vastagsága

– Csuhé érésének gyorsasága

– Csuhélevél csõtakarása

– Csuhé felnyílása

– Csõkocsány és csõ állása

– Mag szerkezete, perikarpium vastagsága, áteresztõ képessége

– A csövön található magok teljes vízleadó felülete (a nagy, vastag szemû hibridek kisebb felületen lassabban adják le a vizet)

A hibridek vízleadó képességét jól definiálható tulajdonságok határozzák meg

A hibridválasztás nagy jelentõséggel bír a vízleadás szempontjából is



A DEKALB hibridek vízleadási tulajdonságai kiválóak, mert a DEKALB hibridekre jellemzõ a



– kevesebb és vékonyabb csuhélevél,

– a csuhé gyors érése,

– a csuhé gyors felnyílása,

– a hosszabb csõ,

– a nem túl vastag perikarpium,

– a több szemsor és ennek következtében kisebb magméret.

Vízleadás-dinamikai vizsgálataink egyértelmûen mutatják a DEKALB hibridek elõnyét minden éréscsoportban:

dr. Kiss Erzsébet Fejlesztésvezetõ

Kökény Benõ Marketing manager