MENÜ

Az egyszerûsített foglalkoztatás szabályai

Oldalszám: 4
Krenovszkyné Lovász Andrea 2014.02.10.

A Magyar Közlöny 2010. július 12-i 118. számában megjelent az egyszerûsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény. Fõbb rendelkezései 2010. augusztus 1-tõl lépnek hatályba.

 

 

Egyszerûsített módon létesíthetõ munkaviszony: 

- mezõgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy 

- alkalmi munkára.



Az alkalmi munkára irányuló egyszerûsített foglalkoztatás esetén az egyszerûsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma – a munkáltatónak az adott hónapot megelõzõ hat havi átlagos statisztikai létszámát alapul véve – nem haladhatja meg: 



- a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó fõállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy fõt, 

- egy fõtõl öt fõig terjedõ munkavállaló foglalkoztatása esetén a két fõt, 

- hattól húsz fõig terjedõ munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy fõt,

- húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát.



A napi alkalmi munkavállalói létszámkeretet a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlõtlenül beosztva is felhasználhatja, a 2. § 3. pontjára is figyelemmel. Ennek során a tárgyévben fel nem használt létszámkeret a következõ naptári évre nem vihetõ át.



Ha a munkáltató és a munkavállaló idénymunkára, vagy idénymunkára és alkalmi munkára létesít egymással több ízben munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes idõtartama a naptári évben a százhúsz napot nem haladhatja meg.





Fogalmak



Mezõgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdõgazdálkodási, állattenyésztési, halászati ágazatba tartozó olyan munkavégzés, amely az elõállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt – a munkaszervezés körülményeitõl függetlenül – évszakhoz, az év adott valamely idõszakához vagy idõpontjához kötõdik, illetve a megtermelt mezõgazdasági termékeknek a munkáltató saját gazdasága területén történõ anyagmozgatása, csomagolása, feltéve, hogy azonos felek között a határozott idõre szóló munkaviszony idõtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot.



Turisztikai idénymunka: a kereskedelemrõl szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegû turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka, feltéve, hogy azonos felek között a határozott idõre szóló munkaviszony idõtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot.



Alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb öt egymást követõ naptári napig, és egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott idõre szóló munkaviszony.



Egyszerûsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszony a felek megállapodása alapján, a munkáltatónak a tv. 11. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik. Amennyiben azt a munkavállaló kéri, illetve a jogszabály alapján nem elektronikus úton bevallásra kötelezett munkáltató választása szerint, az egyszerûsített foglalkoztatás céljából munkaviszonyt a törvény melléklete szerinti szerzõdés megkötésével kell létesíteni, és azt legkésõbb a munka megkezdéséig kell írásba foglalni.



Nem létesíthetõ egyszerûsített foglalkoztatásra munkaviszony olyan felek között, akik között a szerzõdés megkötésekor már az Mt. szabályai szerint létesített munkaviszony áll fenn.



Ha a munkaviszony nem egyszerûsített foglalkoztatás céljából jött létre, a munkaszerzõdés nem módosítható annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót egyszerûsített foglalkoztatás keretében foglalkoztassa.



Egyszerûsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendõ közteher mértéke mezõgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalóként 500 forint, alkalmi munka esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalóként 1000 forint.





E közteher megfizetésével nem terheli: 



- a munkáltatót társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja. tv.-ben a munkáltatóra elõírt adóelõleg-levonási kötelezettség, 

- a munkavállalót nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerõ-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelõleg-fizetési kötelezettség.



Az egyszerûsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló e törvény szerinti foglalkoztatása alapján nem minõsül a Tbj. szerinti biztosítottnak, de nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra jogosultságot szerez.



A nyugellátás számításának alapja napi 500 Ft közteher esetén 1370 Ft/nap, napi 1000 Ft közteher esetén 2740 Ft/nap.



Egyszerûsített foglalkoztatás esetén a munkáltató köteles az illetékes elsõfokú állami adóhatóságnak a munkavégzés megkezdése elõtt bejelenteni a törvény szerinti adatokat. A munkáltató bejelentési kötelezettségét – választása szerint – elektronikus úton, központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül (ügyfélkapun), telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon, vagy SMS útján teljesítheti.



A munkáltató akkor élhet az a)–c) pontjában felsorolt bejelentési lehetõségek valamelyikével, ha elõzetesen regisztrálta magát az ügyfélkapun.



Az alábbi adatokat kell bejelenteni: 

- a munkáltató adószáma, 

- a munkavállaló adóazonosító jele és TAJ száma, 

- az egyszerûsített foglalkoztatás jellege, 

- a munkaviszony napjainak száma.



A munkáltató a tárgyhót követõ hó 12-éig az egyszerûsítetten foglalkoztatott munkavállaló foglalkoztatásával járó közteher-fizetési kötelezettségének tesz eleget. Bevallási kötelezettségét ezen idõpontig az ügyfélkapun történõ bevallás benyújtásával teljesíti.





Krenovszkyné Lovász Andrea • okl. adószakértõ